Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 195 got, vélhetően az őskori vagy a római kori telephez tartoztak. Munkatárs: Papp Zoltán és Szabó Domán. Karád - Katolikus templom Molnár István: Építés közbeni megfigyelés 2018. elején régészeti megfigyelést végeztünk a karádi katolikus templom felújítási munkálatainál. Január 17-én a felszedett padló alatt egy rövid, kb. 40 ernes falszakaszt észleltünk, amely a középkorban itt álló templom maradványának bizonyult. Másnap folytatták a templom padlójának leszedését, ekkor a félköríves apszis alapfalának nagyobb szakasza vált láthatóvá. A meglévő falszakaszok megtisztítása után, 1-2 ásónyom mélyen leásva kerestük a falak folytatását. Bár rendes feltárásra nem volt módunk, legalább a korábbi épület hozzávetőleges alaprajzát szerettük volna megismerni. Két helyen leástunk a falak mellett, hogy az alapozást is dokumentáljuk. Abban a mélységben, ahol kutathattunk, a szentély fala viszonylag jól megmaradt, és a hajó északi fala is többé-kevésbé követhető volt, de a déli falnak csak a keleti szakaszát találtuk meg. A templom nyugati falából is csak egy induló falcsonk maradt, mivel a mai karzat pilléreinek vonalába esett, és legkésőbb a 18. században megsemmisült. Valamikor az Árpád-korban egy félköríves szentélyzáródású, egyhajós templom épült. Az épület 14,5 méter hosszú és 8,3 m széles volt, a szentélyének hossza 4-4,2 méter. A szentély falai körülbelül 1-1 méterrel (falnyi távolsággal) bentebb indulnak a hajónál. A szentélynél és a templomhajó északi falának keleti szakaszainál a 90-100 cm széles felmenő falból is megmaradt 1-3 téglasor, amin a belső meszelés nyomai is látszanak. A valamivel szélesebb alapozás is habarcsba rakott téglasorokból áll, 85 cm, 9 téglasor mély. A szentélyben az egykori szárazon rakott téglapadló maradványait is megtaláltuk (III. tábla 5.). A templomot még a középkorban nyugat felé bővítették. Az északi téglafallal egy vonalban habarcsba tett kövekből készült, 80-90 cm széles, 90 cm mély alapozást találtunk. A felhasznált kövek 20-50 cm nagyságúak, nem faragták meg őket. Mivel a felmenő falnak itt semmi nyoma nem maradt, nem tudjuk, hogy kőből vagy téglából készült-e? A hajót meghosszabbítva karzatot alakíthattak ki, de akár egy széles, nyugati homlokzatot elfoglaló torony is épülhetett. A nyugati bővítéshez tartozó fal 2,75 méter hosszan követhető, innen rombolja egy keresztirányú (valószínűleg 18. századi) alapfal, így eredeti hossza nem megállapítható. A templom délnyugati részén vékony, egyelőre nehezen értelmezhető, feltehetően barokk kori, falazott sírokhoz tartozó falszakaszok vannak, jórészt ezek ásásakor semmisítették meg a középkori templom délnyugati részét. A 18. században még legalább részben állhatták a középkori épület falai, akár még többé-kevésbé használható állapotban is lehetett. Az új templom a régi köré épült (4. ábra). A mai padló kb. 30 cm-rel van magasabban a középkorinál, a falakat eddig a mélységig bontották vissza. A munkában részt vett: Molnár István, Cserép Tamás, Balla Krisztián, Papp Zoltán q___ ____ ___5 m 4. ábra. Karád, a középkori templom kiszerkesztett alaprajza, a mai környezetbe vetítve. Somogysámson - Marótpuszta (27037) Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi: Megelőző feltárás A lelőhely Marótpuszta mellett, a Vári-dűlőben, egy észak-déli irányú magaslaton és annak keleti lejtőjén fekszik, a hagyomány szerint itt állt „Marót vára”. Marót-puszta helyén, a források szerint két falu, Kismarót és Nagymarót feküdt, a 15. században a szakácsi pálos kolostor birtokában voltak. „Kis-Maróth”-nak 1433- ban Szent Adorján tiszteletére szentelt egyházát, 1436-ban plébániáját említik a források.8 A lelőhelyen 2000-2002 között és 2006-ban folyt megelőző feltárás, hogy területeket szabadítsanak fel agyagbányászat céljára, az ásatásokat finanszírozó Wienerberger Téglaipari Zrt. számára. A feltárások vezetője Dr. Költő László volt. A korábbi feltárások során összesen 1008 objektum került kibontásra, dokumentálásra. Előkerült a kb. 30*30 m belső alapterületű, négy sarokbástyás földvár, ill. a földvár belső részén kialakított, 14-15. századi, téglából épített, nyugaton négyzet alaprajzú, 5*5 méteres, toronnyal ellátott, sekrestyés 8 Békefi 1907, 101.; Költő - Dobó 2004, 237.
