Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Kocsis Edit - Varga Máté: Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból
KÁLYHACSEMPÉK ÉS KÁLYHASZEMEK A KEREKI VÁRBÓL 177 6. Négyzetes alakú, áttört előlapú csempe töredékei négykaréjos, élbefutó profilú mérmű díszítéssel. 3 db töredék maradt meg, amely két csempéhez tartozhat. Feltételezett élhossz: 22-22,5 cm, a tál alakú hátrész mélysége 9 cm (7. ábra). 7. Négyzetes alakú, áttört előlapú csempe aszimmetrikus mérmű díszítéssel, élbefutó mérműprofillal. 1 db töredék sárga mázzal, benne barna vasoxid cirmokkal (8. ábra). 8. Téglalap alakú, nagyméretű csempe töredéke dongás hátkialakítással, előlapján talán egy címerábrázolás csöbörsisakjának töredéke látható, illetve valamilyen sisaktakaró részlete. 1 db töredék barnássárga mázzal (9. ábra). 9. Téglalap alakú zárt előlapú csempe, vakmérműves mintával, pálcás mérműprofillal. A csempe felső részén körbe írt forgó halhólyagos díszítés, a csempe felső sarkaiban háromkaréjos térkitöltés. 1 db töredék barnássárga mázzal (10. ábra). 10. Téglalapalakúzártelőlapúcsempevakmérműves mintával, hármas tagolású mérműprofillal, a Zsigmondkori I. csoport 6/b típus20 át nem tört változata. A körbe írt vakmérmű közepén ötkaréjos rozetta látható. 1 db töredék barnássárga mázzal (11. ábra). 11. Téglalap alakú, zárt vagy félig áttört előlapú csempe. 1 db töredék sötétzöld mázzal. 12. Hagyma alakú kályhaszemek a kályha kupolájából. 4 db hagyma alakú kályhaszem darabjai, felül sötétzöld mázzal. Magasságuk 14,7-15 cm, legnagyobb átmérőjük 14 cm, száj átmérőjük kb. 10 cm (12. ábra). II. Szürke, redukált égetésű szemeskályha a 15. század második feléből 1. Sarok kályhaszem négyszögletes tál alakú szemből és korongolt félhengeres kályhaszemből összeépítve. A sarokélre illesztve agyagcsík fut végig, amelyen egyenetlen bevagdalással kötélfonatot imitáltak. A kötélfonat két oldala mentén kétfelé osztott halszálkamintás díszítés fut végig, amelyet pecsétlőhengerrel nyomtak bele a még puha agyagba. A pecsétlőhenger minta ismétlődési hossza 4,7 cm, szélessége 0,6 cm. A sarokelem magassága 22 cm, a szélesebb oldal 22+2 cm, a keskenyebb oldal kb. 11 cm széles. A kályha négyszögletes tál alakú csempéinek oldalhossza kb. 22 cm lehetett. A kályhaszemek a felületükön fakó, sötétszürke színűek, a törésfelületük kissé világosabb szürke színű (13-14. ábra). III. Egyéb kályhaszemek (16. század) 1. Hagyma alakú kályhaszemek csúcsos tetővel, a csúcs alatt egy-egy körbefutó horonnyal díszítve. Homokos soványítású, barnára égetett kerámia, mázatlan, 2 db töredék, legnagyobb átmérőjük 11-11,5 cm. 2. Hagyma alakú kályhaszem. Homokos soványítású, vörösre égetett kerámia, 1 db töredék. 3. Négyszögletes tál alakú kályhaszem csücskösre alakított sarkokkal. 1 db töredék élénkvörösre égetett kerámiából, belseje egykor grafitozva lehetett. AZsigmond-kori csempék anyaga AZsigmond-kori I. csoporthoz tartozó kályhacsempék anyaga kissé porózus felületű, általában drapp színűre, egyes részeken rózsaszínre/vörösre égetett kerámia. A kerámia néhol rétegesen égett át, törésfelületében belül néha egy szürkére vagy rózsaszínre égett csík figyelhető meg. A hátrészekhez felhasznált agyag kevésbé volt finomra iszapolva, benne gyakran beleégett zárványok láthatóak. A kályhásmester készített mázatlan csempét is, de a legtöbb darabon barnássárga, sárgásbarna, zöldesbarna vagy sötétzöld ólommáz található. Némelyik sárgás mázú csempén barna vasoxid pettyek és cirmok is láthatók, mivel a vasoxid szemcséket nem keverték el egyenletesen a mázban. A különböző sárgás-barnás, illetve zöldes árnyalatú csempék keverten fordulhattak elő a kályhán, de a kupola hagyma alakú kályhaszemeiből eddig csak sötétzöld árnyalatú darabok kerültek elő. AZsigmond-kori kályha felépítése A zárt előlapú négyzetes csempék egyszerű léckerettel és simán lemetszett végű, fiókos hátrésszel készültek. A körülbelül 22 csempe töredékéből 12 csempe típust lehetett elkülöníteni. A négyzetes, zárt előlapú, 26x26 centiméteres csempék, a sarokcsempék és a falhoz illeszkedő félcsempe elemek a kályha alsó, tűzteret körbevevő, nagyjából kocka alakú részét építhették fel. A négyzetes csempék ábrázolásai között volt tölgyfa alatt nyulat és sünt ábrázoló mesejelenet, cseh oroszlános ábrázolás és sárkányrenddel körülölelt címeres csempe is. A félcsempék egyik mintája szőlőfürtös díszítésű volt. A valamivel kisebb, 22-22,5 centiméteres oldalhosszú négyzetes, áttört mérműves előlapú csempék a kályha vállrészénél talán egy átvezető sort alkothattak a felső rész felé. A kályha felső részéből eddig csak téglalap alakú, zárt előlapú, címerdíszes vagy vakmérműves csempék töredékei maradtak ránk. Az oromcsempék milyenségéről sajnos még ennyit sem tudunk. A kályha kupoláját viszont a kor divatjának megfelelően hagyma alakú kályhaszemek díszítették. Párhuzamok, következtetések Az eddig napvilágra került csekély anyagban a jól elkülöníthető csempetípusok közül négyet lehetett azonosítani a Zsigmond-kori I. csoport műhelyének termékeivel. Ez a hosszú ideig tevékenykedő kályhásműhely nemcsak a királyi udvar számára készített fűtőberendezéseket. Holl Imre több művében21 is foglalkozott ennek a műhelynek a termékeivel, újabb és újabb típusokat sorolva ide, végül egy külön cikkben foglalta össze e műhely tevékenységi körét és idejét.22 A kályhásműhely még a Zsigmond-kor elején, az 1390-es években kezdhette meg működését, de kályhákat gyártott még az 1410-es években is. Időközben egyes préselőmintái egészen elkoptak - ez látszik né-21 Holl 1958, 228-231; Holl 1971, 161-166; Holl 1985, 211-215; Holl 1990, 76-77; Holl 2002, 357-380; Holl 2010, 726-740. 22 Holl 2002, 357-380. 20 Holl 1958, 228, 33. kép b.
