Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Kocsis Edit - Varga Máté: Kályhacsempék és kályhaszemek a kereki várból
174 KOCSIS EDIT és VARGA MÁTÉ A vár A Koppány Tibor által közölt helyszínrajzon8 egy délről és nyugatról kettős sánccal övezett, szabálytalan sokszög alaprajzú, támpilléres külső fallal körülkerített vár bontakozik ki. A vár bejárata - egy két támpillérre támaszkodó kaputorony - a déli oldalon nyílt. A trapéz alakú várudvart nyugatról, északról és keletről palotaszárnyak vették körül, de a két utóbbi épületszárnyból alig maradt valami. A nyugati oldalon emelkedett a belső torony, a tőle délre futó palotaszárny külső fala még az első emelet magasságáig áll, kívül két támpillér támasztja. Megmaradt az árnyékszék kettős aknája is, amely az első és a második emeletről vezetett az árokba - az első emeleti fülkének a boltozata is megvan. Látható még a nyugati és északi szárnyak alatt húzódó pincébe vezető kőlépcső is félköríves kapukeretével együtt.9 A vár a kevés régészeti leletanyag alapján a 14. században épülhetett, ugyanis ennél korábbi anyag nem került elő.10 11 Sági úgy véli, hogy a várat 1491-es ostroma után már nem használták, a 16. század közepe táján, talán a török hadak közeledtének hírére pedig felrobbantották.11 Korábbi közlések a vár kályhacsempéiről Sági Károly és Koppány Tibor csak érintőlegesen említette a kályhacsempéket. Egyetlen példány (Kat.1.) rajzát közölték, amiről megállapították, hogy hasonló - csak zöld mázzal bevont - mesejelenetes darab ismert a budai várból, és a Kerekiben előkerült példányt is ugyanazzal a préselőmintával gyártották. A kutatás akkori állása szerint ezek a kályhacsempék 1387-1396 között készültek.12 További kályhacsempék és kályhaszemek kerültek elő a várfal külső tövében, azonban ezek mind utólagos kincskeresés által bolygatott rétegből származnak. A közlemény szerint előkerült két grafitos anyagú, ausztriai csempe töredéke, amit a 14. századra kelteztek, illetve szintén innen néhány mázas és mázatlan kályhaszem, amiket feltételesen szintén a 14. századra datáltak.13 Több kályhacsempe a pince feltöltéséből került elő. Az egyik ilyen a mesejelenetes kályhacsempe, melynek tölgyfalevelei maradtak meg. Ezt akkor a Zsigmond-kori II. csoport 2. típusának tartották. Itt is feltételezték a budai példányokkal közös préselőmintát. Szintén innen került elő egy áttört, mérműves kályhacsempe töredék, amit akkor Holl Imre a Zsigmond-kori II. csoport 14. típusának tartott. Ezek a kályhacsempék már 1408 után készülhettek a nyéki műhelyben, és ezután szállíthatták a fehérkői várba.14 8 Koppány 1993, 214. 9 Koppány 1993,213-215. 10 Koppány-Sági 1967, 14. 11 Koppány-Sági 1967, 26. 12 Koppány-Sági 1967, 19-20. 13 Koppány-Sági 1967, 20. Véleményünk szerint a kályhacsempék és kályhaszemek nem származhatnak a 14. századból, valószínűleg 16. századot akartak írni. 14 Koppány-Sági 1967, 21. 1403-ban a várnak volt egy kisebb ostroma, ami után szükségessé válhatott a felújítás, és új kályhák építése. Szintén a pincéből kerültek elő barnássárga színű mázzal fedett töredékek. Az egyiken sárkány farka látható, míg a másikon - Sági véleménye szerint - egy rosszul rajzolt ló hátsó lábai. Ezen kívül sárga mázas, rozettával díszített saroktöredék is került elő.15 Sági véleménye szerint az újjáépítés után egy díszes kályha állhatott a várban (kora Zsigmond-kori kályha, talán az I. típus, amit a 14. század végére-15. század elejére lehet keltezni), továbbá másik két helyiségben is lehetett díszes kályha. Továbbá még két egyszerűbb szemes kályha darabjai is előkerültek.16 A kályhacsempék Az eddig összegyűjtött kályhacsempe anyag igen töredékes és csekély mennyiségű, azonban a töredékek túlnyomó többsége mégis egy adott korszaknak és egy kályhás műhelynek a terméke. Mivel Holl Imre megnevezése szerint a Zsigmond-kori I. műhely számos más helyen is készített kályhát ebben a korban, ezekből a kis töredékekből több csempetípust is lehet azonosítani, és az egykori kályha felépítését is nagyjából rekonstruálni lehet. Ez azért is fontos, mert egyre tisztább képet kezdünk alkotni a középkori kályhásműhelyeink tevékenységi köréről, s arról is, mekkora területen és milyen társadalmi körben használták ezeket a reprezentatív fűtőberendezéseket. A vár területéről eddig előkerült, beazonosítható csempetípusok I. Egy Zsigmond-kori I. műhely kályhájának darabjai 1. Mesejelenetes négyzetes csempe nyuszival és sünnel egy nagy tölgyfa alatt, a Zsigmond-kori I. csoport 2. típusa.17 1 db drapp színű mázatlan kerámia, éles rajzolatú lenyomattal, valamint 3 db csempe töredéke sárgásbarna mázzal. Feltételezett mérete kb. 26x26 cm (1-3. ábra). 2. Heraldikailag balra ágaskodó, kettős farkú cseh oroszlánt ábrázoló négyzetes csempe, Zsigmond-kori I. csoport 11. típus.18 1 db töredék barnássárga mázzal. Feltételezett mérete kb. 26x26 cm (4. ábra 1-2.). 3. Négyzetes csempe valamilyen sárkánylábbal, illetve háti tüskékkel, egy heraldikailag balra néző sárkányrendes ábrázolás részlete lehet. 2 db töredék barnászöld mázzal, valószínűleg egy csempe darabjai (5. ábra). 4. Dongás hátú félcsempe, előlapján középen szőlőfürttel és indákkal, a sarkokban 5-6 gömböcskéből álló halmazzá redukálódott levélkékkel, Zsigmond-kori I. csoport 26. típus.19 1 db töredék barnászöld mázzal (6. ábra). 5. Összeépített sarokcsempe négyzetes csempéből és félcsempéből összeillesztve, közös hátrész kialakítással, az előlapok letörtek. 1 db töredék, zöld mázzal. 15 Koppány-Sági 1967, 21. 16 Koppány-Sági 1967, 21. 17 Holl 1958, 228, 30. kép. 18 Holl 1971, 163, 114. kép. 19 Holl 2002, 357-358.
