Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
A KAPOSVÁRI VÁR 165 14. ábra. A várnak helyet adó sziget és az azt kettéosztó vizesárok, valamint a török kori külváros újkori térképek alapján feltételezhető határai a google műholdképére rajzolva. A nyugatabbi szigetdarabon ábrázolva van a középkori vár körvonala, a besatírozott terület a palánkfal megtalált szakaszát jelzi. A Kapos szabályozása csökkentette le a vízszintet a maira és alakította ki a mai környezetet. A terület kiválóan alkalmas volt várépítésre. A környező mocsaras terület miatt jól védhető volt, ugyanakkor fontos utakhoz közel feküdt, ellenőrizhetőek, szemmel tarthatóak voltak a közeli átjárók Omaknál, Kecelnél. Omakon a birtokos család egyik udvarháza is állhatott. A sziget eredeti kiterjedése a régi térképek alapján valamennyire még rekonstruálható. Keleten a mai Vásártéri út keleti oldalára is áthúzódott, de a mai Malomárok vonaláig nem ért el, a folyó szabályozásáig ott még szélesebb víz volt. Északon nagyjából a Nostra egykori telkénél volt a határa, a mostani benzinkút területének a nagyobb részét is magában foglalta. Délnyugaton a mai vasútig érhetett, délkeleten kissé túllóghatott azon (14. ábra). A vár korai épületei A későbbi vár területén már az őskorban megtelepültek, a mészbetétes kultúra egykori telepére kerámiatöredékek és a toronynál megtalált nagyobb objektum utalnak. A 2000-ben végzett feltáráson Magyar Kálmán megállapította, hogy a 12-13. században is lakták a dombot.66 Ha a várnak esetleg volt is valamilyen előzménye, pl. egy fából épült toronyvár, ennek nyomát nem találtuk meg. A vár legkorábbi épülete valószínűleg a várudvar délkeleti részén álló, nagyméretű, 11,8x11,8 m-es, négyzet alaprajzú torony67 (15., 16. és 17. ábra). A torony téglából épült, falaiból 15 sor maradt meg, alatta 2,85 66 2019-ben a torony belső oldalán egy kisméretű, 15 cm-es cölöphelyekből álló sort találtunk. A torony alapfala metszette az egyiket, így attól mindenképpen korábbiak. Leletanyag híján akár őskori akár középkori sövényfalú épület cölöpsora lehet. 67 Hasonlóan a korábban a várral foglalkozó tanulmányok szerzőihez, magam is a tornyot gondolom a vár legkorábbi részének. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy erre semmilyen konkrét régészeti bizonyítékunk nincs. A torony falaival más falak nem érintkeznek, és nem metszenek más jól datálható középkori objektumot sem. cm széles kőalapozás volt. A téglafal kívül-belül 20-20 cm-rel keskenyebb a kőnél. (A 20. században sajnos műemléktéglákkal szüntették meg ezt a különbséget.) A kb. 22x11x6 cm-es téglák alatt 60-70 cm szélességben nagyobb, kb. 20-30x15 cm-es kváderkövekből álló sorok voltak, a legfelső kősor (a torony belső oldalán biztosan) kilátszott a földből. Alatta kisebbl 0-20x10-15 cm-es kövek voltak, felül szabályosabban rakva, alatta már csak rendezetlenül, 1-2 tégladarabbal keverve. Ez a réteg a tégláktól 170-180 cm-ig tart. Legalul az alapozási árok több mint két méter mélyen lévő aljára a külső oldalon cölöpöket vertek le, belül tégla és kődarabos réteg volt. A cölöpök a talajvízben megőrződtek, a belőlük vett mintákat Grynaeus András vizsgálta meg, sajnos nyárfának és fűzfának bizonyultak, dendrokronológiai vizsgálatra nem voltak alkalmasak. A torony belsejében előkerült a torony földszintjének kövekből kirakott padlójának kevés maradványa.68 Szárazon lerakott többféle kőből, közte kemény fehér mészkőből és homokkőből készült. A nagyméretű, kb. 43-44 m2-es belterű torony alkalmas volt lakóterek kialakítására is, a kezdeti időkben lakótoronyként szolgálhatott. A várudvaron egy vörös színű, letaposott téglaporos réteg kapcsolható a korai időszakhoz, amely a várudvar északkeleti és délnyugati részén valamint a későbbi palotaszárnynál is megfigyelhető volt. A réteg a legkorábbi építkezésekhez is kapcsolódhat. Nem egyenes, hanem lejtős, még őrzi a domb eredeti alakját. Alatta nem találtunk leleteket, felette kevés 13-14. századi kerámia volt. A torony keltezése és a vár születésének ideje továbbra sem adható meg biztosan. Általában a 14. század első felére szokták keltezni, de ebben az okleveles adatok téves értelmezése is szerepet játszhatott. Egyelőre biztosan csak annyit tudunk mondani, hogy 68 A padló egy másik részletét a Magyar Kálmán által vezetett feltáráson is kibontották, felette késő középkori feltöltést találtak. (Magyar 2004. 190)
