Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
162 MOLNÁR ISTVÁN rolta. Közölte Pusztai Rezső ásatási rajzát is. Az első épületének a várudvaron álló lakótornyot gondolta, mellé a 14. századtól palánkfalat, azon belül települést feltételezett. A 15. század közepétől valószínűsítette a várudvart körbevevő téglafal megépítését és a török kor ellőttre a vár „négyrondellás” átépítését. Utóbbit elsősorban a Rossi féle metszet alapján feltételezte. 1975-ben jelent meg a Kaposvár című tanulmánykötet, a kapcsolódó fejezeteket író Komjáthy Miklós és Szakály Ferenc elsősorban a vár történetével foglalkozott, a vár építéstörténetéről kevesebbet írtak. Egyikőjük sem feltételezett települést a vár mellett a török előtt. Komjáthy Miklós leírása szerint a várat kezdetben még „jelentéktelen mocsárváracska” volt, de az 1440-es évek második felére jelentősége megnőtt, feudális tartományúri központ és török elleni harci álláspont szerepét is betöltötte. A téglafalak körül már a 15. században palánkfalakat is feltételezett.57 Magyar Kálmán 1988-ban összefoglalta az eddigi régészeti adatokat. Ismertette a vár lerombolása idején született újságcikkeket és beszámol a különböző építkezések során előkerült palánkfal maradványokról, cölöpökről is. A14. század közepén toronnyal megerősített, árokkal körbevett, fából épült udvarházszerű épületet tartott valószínűnek, a tornyos kastélyszerű téglavár felépítését a 15. század végére tette. Azt írta a 15. század második felében belső kastély illetőleg külső téglafal és árok készült. A török kori vár kapcsán az 1687-es kamarai leírásra is támaszkodva hármas tagolást (külváros, középső vár, belső vár) feltételezett. A belső téglavárat 30=<50 méter távolságról körbevevő 70x70 méteres területet bezáró palánksorról írt. Úgy vélte a második árok és palánkfal a Malomároknál, Vár utca nyugati részén volt, a középső várszakasz hosszúsága 180-200 méter lehetett. A külváros kapuját, palánkját, árkát a Széchenyi térre, (azaz a mai Plázához) valószínűsítette.58 1993-ban jelent meg Deák Varga Dénes tanulmánya, amelyben főleg a török kori ábrázolásokat és a régi térképeket felhasználva próbálta a vár formáját és kiterjedését meghatározni. Felhasználta az 1778-as vízrajzi és az 1865-ös kataszteri térképet, előbbin a várnak helyet adó szigetet, utóbbin a palotaszárnyat és a vár határait jelző kuntúrokat azonosította. Rámutatott, hogy a török kori ábrázolások közül a Manone metszet a leghitelesebb, de a Rossi és Waldtmann- Kraus féle metszetet is használta a vár formájának, kiterjedésének rekonstruálása során. A maradványok és a Manone metszet alapján megrajzoltja a középkori vár képet. A várat ő is három részre osztotta (belső és külső várra, valamint erődített városra). A Rossi metszet alapján rekonstruálta a külső várat, 150x150 méter hosszú falakat és kerek tornyokat feltételezett, határát a Malom árok környékére tette. 2004-ben Magyar Kálmán beszámolót írt az általa vezetett 2000. évi feltárás eredményeiről és a vár építéstörténetét is felvázolta. A12-13. században majorságot feltételezett a területen. Azt gondolta a 13 században felépült a torony, majd a 14. század közepére egy 57 Komjáthy 1975. 77., 81. 58 Magyar 1988. 15-16., 33-34 belső tornyos kastély, amit a 15. században kívül sokszögű tornyokkal bővítettek, majd a 15-16. században megépítették a félköríves rondellát. A török korra tette a keleti és déli szárny külső falait és a vár bővítését keleti irányban egy 4 m széles szárnnyal. Úgy gondolta ehhez a szárnyhoz csatlakozott az eredetileg 11,5-15 m széles várárok, a török korban itt volt a palánk, illetőleg a gerendára fektetett deszkaátjáró, azaz híd, amely keleti végénél egy újabb fal vezetett a középső vár irányába. A közölt térképen a téglavár köré, attól 25-50 méterre egy kissé trapezoid palánk van berajzolva sarkain kerek tornyokkal. Az elképzelés talán a Rossi féle metszeten alapulhat. A külső vár nem látszódik a rajzon, Magyar Kálmán szerint területe egészen a régi Széchenyi térig, valamint ellenkező irányban egészen a Kapóson túli területre is kiterjedhetett.59 2005-ben jelent meg Magyar Kálmán és Nováki Gyula könyve Somogy megye várairól, amiben Kaposvár leírása Magyar Kálmán ásatására támaszkodik. Nagyjából a 2004-es cikk megállapításait ismétlik meg, de a torony építési idejét a 14. század első felére valószínűsítették. Tímár Péter 2016-ban jelentette meg a Szerdahelyi Dersfi családról szóló könyvét, a mű terjedelmes része a Kaposvári várral foglalkozik. A könyv sok szempontból mérföldkőnek számít Kaposvár középkori történetének kutatásában. Szerzője terjedelmes leírást adott a vár és a környező települések történetéről és a vár formáját, kiterjedését is próbálta rekonstruálni. A vár építési periódusainak meghatározásában főleg a régészeti irodalomra tudott támaszkodni, ez alapján a torony építését a 14. század első felére, a kerítőfalét a 14. század második felére keltezte. Hangsúlyozta, hogy az északkeleti torony nem teljesen kerek és kétségbe vonta a korábbi szögletes tornyok létét is. Rámutatott a Zádor Mihály által közölt alaprajz pontatlanságára is. Felhívta a figyelmet Bonfini leírására, ahol már három árkot és sáncot említettek, ez alapján a palánk elkészültét a 15. századra tette. Az előkerült cölöpmaradványok alapján igyekezett rekonstruálni a belső palánkfalat. Felvetette, hogy a szigetet átvágó vizesárok a vár legkorábbi időszakában elkészülhetett. Tímár Péter egyértelműen állást foglalt a Rossi metszett hiteltelensége mellett, a közölt négy ábrázolás közül a Manone metszetett tartotta hitelesebbnek a várat jelentős részben ez alapján rekonstruálta. A téglavárat viszonylag közelről kerítő palánkot és árkot feltételezett, míg a második árkot és palánkot a mai Malomárokhoz tette. A harmadik árkot a külvárost kerítő árokkal azonosította, keleti végét a Kossuth térhez, a mai székesegyházon túlra tette, a nagy szintkülönbség miatt szárazáraknak tartotta. Véleménye szerint a vár semelyik része nem nyúlt át délre a Kapóson.60 Tímár Péter Omak települést a mai Kaposvár központjába, egykori főterét a Kossuth térre, míg templomát a mai székesegyház helyére valószínűsítette, úgy gondolta a külső városfal a templomot és a teret is kerítette. A Manone féle metszeten a város keleti részén dzsáminként jelölt templomszerű épületet Omak egykori temp-59 Magyar 2004. 191-193. 60 Timár 2016. 117-126.
