Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Középkori zarándokjelvények és mellkereszt töredéke a Szulok-gyűjteményből
14 M. ARADI CSILLA A Szulok-gyüjtemény Szülök Károly évtizedeken átjárta Balatonföldvár és tágabb környezetét, és gyűjtötte össze a múlt emlékeit. Érdeklődése mindenre kiterjedt, az őskori kőbaltától a középkori munkaeszközökig. Nem elégedett meg a tárgyak puszta megtalálásával, a leleteket gondosan restaurálta, ha kellett, kiegészítette. A gyűjtemény döntő részét fémleletek teszik ki, főleg vas-, bronz- és néhány ezüsttárgy és aranyozott bronztárgy. Mint Balatonföldvár lelkes polgára, az egy emberöltő alatt összegyűjtött régészeti leleteit 2015-ben a városnak adományozta. A gyűjtemény, a törvényeknek megfelelően, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gondozásába került. Kaposváron megkezdődött a tárgyak tisztítása és konzerválása, valamint nyilvántartásba vétele. Szülök Károly a leleteket számmal látta el, és egy külön listát állított össze, amelyben előkerülési helyüket ennek alapján feljegyezte, de a listát már nem sikerült megtalálnia, így jobbára szórványleletként kell kezelnünk az együttest. A gyűjtemény legnagyobb részét a középkori leletek alkották, ezek közül egy kisebb szegmensét képezték a zarándokjelvények, zarándokérmek (8 darab), míg egyetlen töredéke került elő egy 11-13. század közé keltezhető, ún. kijevi típusú ereklyetartó mellkeresztnek. A Szulok-gyűjteményt megelőzően a Rippl-Rónai Múzeum csupán egyetlen középkori zarándokjelvénnyel rendelkezett, egy ón/ólom kereszttöredékkel, mely a somogysámson-marótpusztai ásatásból került elő.20 Zarándokjelvények, zarándokérmék a Szulok-gyűjteményből Az országos tendenciákat erősítik az aacheni Mária zarándokjelvények és a két darab maastrichti Szent Servatius püspökábrázolás, azonban ennél különlegesebb egy zarándokérem egy szent mellképével, és egy a háttérből kidomborodó Krisztus arc. A gyűjtemény talán legkülönlegesebb darabja körirattal körülvett rozettát ábrázol és feltehetően a profán érmek csoportjába sorolható. Aacheni Mária zarándokjelvény 1. Feltehetően a Bálványos melletti Csegéről (6. lelőhely) származik (méret: 3,5x2 centiméter) egy töredékes zarándokjelvény a 14. század első feléből (2. ábra). A lábaknál hangsúlyos, köztük vályúszerűen redőzött ruhában, két darab, háromszög alakú oromzat alatt háromkaréjos lóheredíszítéssel körülvett rozettával díszített trónuson középen ülő Szűz Mária jobbjában liliomot/liliomos jogart tart, bal oldalán hasonlóan sűrűn redőzött tunikában a gyermek Jézus áll egy párnán bal kezében glóbusszal. Szűz Mária fején liliomos korona található. Eredetileg a házat szimbolizáló zarándokjelvény tetején gótikus fiálék sorakoztak, a wismari darabon pedig a felvarrást lehetővé tevő fül is látható. 2. ábra. Aacheni Mária zarándokjelvény a gyűjteményből és wismari (Ansorge 2008,222.), trieri (Trier, Landesmuseum Inv.nr. EV 93,210, http://www.pilgerzeichen.de/search/index/dHJpZXI=/0/0/pz/3/0/0/+a-) párhuzamai Aacheni Mária zarándokjelvény 2. A 84. lelőhelyről származó 14. század elejéről származó zarándokjelvény töredéken Szűz Mária ovális, kerekded arca látható (3. ábra). A 2x2,5 centiméteres maradványon a profilált orr és szemek, valamint a lefelé görbülő száj és a kétoldalt kiugró orca dominál. Az arcot sűrű gyöngyszegély keretezi, akárcsak a fejet övező nimbuszt, amely az ép darab tanúsága szerint mellkasán két oldalt fátyolszerűen folytatódott. 20 Költö 2004,238.
