Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Buzár Ágota - Bernert Zsolt: A Balaton déli partjáról előkerült honfoglalás kori magányos lovas temetkezések embertani elemzése
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018____________23-27 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.23 A Balaton déli partjáról előkerült honfoglalás kori magányos lovas temetkezések embertani elemzése ’BUZÁR ÁGOTA - 1 2BERNERT ZSOLT uMagyarTermészettudományi Múzeum, Embertani Tár, H-1083, Budapest, Ludovika tér 2-6. e-mail: buzar.agota@nhmus.hu, bernert.zsolt@nhmus.hu Buzár, Á. - Bernért, Zs.: Anthropological analysis of a single Conquering-period horse burials from the southern bank of Lake Balaton Abstract; Those Conquering-period horse burials found in Landler Jenő street in Balatonszemes, 4 Arany János Street in Balatonlelle, and Magyar Bálint Elementary School in Fonyód are similar to those solitary and symbolic horse burials found in other areas of the Carpathian Basin, which cannot be tied to settlement areas. Keywords: Hungarian Conquest Period, symbolic horse burial, physical anthropology Bevezetés A Balaton mocsaras, vizekben gazdag déli előtere a nagyállattartó életmódot folytató népek számára minden korban jó életteret biztosított, számos avar és honfoglalás kori lelőhely tanúsítja ezt. A szálláshelyhez köthető nagy sírszámú temetők a korabeli lakosság nagyobb létszámára utalnak, ezek közül kiemelkednek Zamárdi-Réti földek és Vörs temetkezései. A klasszikus honfoglalás kori (a középréteg sírjait rejtő) temetkezések Somogy megyében főleg a Balaton partján, illetve attól nem messze kerültek elő (Vörs, Fonyód, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonújlak). Ezek részben még a„kalandozásokban"résztvevő harcosok nyughelyei lehettek, amit a sírjaikban talált nyugati pénzek (Berengár itáliai király, majd császár, Lothar és Provence-i Hugo ezüst dénárjai) jeleznek.’ A lakosság temetőitől eltérnek a magányos, lovas sírok, amelyek történeti-régészeti megítélése nem egyértelmű. Korábban elterjedt volt a kutatók között az a nézet, hogy más sztyeppéi népek (hunok, avarok, stb) példájára a magyarok is titokban, rejtve, magányosan helyezték örök nyugalomra fejedelmeiket.2 Balatonszemes, Landler Jenő utca 1988. májusában leletmentő ásatás során Balatonszemesen, a Landler Jenő utcában, magányos lovas sír került feltárásra Költő László régész vezetésével. A helyben maradt vázrészek alapján a sír tájolása ÉNy-DK lehetett. A hiányos emberi csontváz (1. sír) mellékleteként kengyel, csüngős szügyelőveret, aranyozott ezüst csatok, övveretek, kisszíjvégek, vasalt tegez, Berengár rex (885-915) és Berengár imperator (914-924) milánói veretei, valamint Teophilius, II. Mihály és Constantin császárok együttes uralkodása idején vert, arany solidus negyedelt darabja került elő. Megfigyelhető volt a vasalt tegez hossza, és előkerült egy villás és egy négyélű nyílcsúcs is.3 A sírban agyag- és vastöredékeken kívül lócsontokat és egyéb állatcsontokat is találtak. A feltárt lócsontok és mellékletek alapján a sírt honfoglalás kori részleges lovas temetkezésként azonosították. A honfoglaló sírra merőlegesen, attól 3 méterre egy melléklet nélküli sírt is feltártak (2. sír), amelynek a régész véleménye szerint nincs köze a honfoglaló sírhoz. Az emberi maradványokat 1989-ban Pap Ildikó kapta meg embertani vizsgálatra. 2016-ban újabb, a vázhoz tartozó csontok kerültek a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába, ez indokolta a maradványok újbóli értékelését. Balatonlelle, Arany János utca 4. Balatonlellén 1991-ben az Arany János utca 4. szám alatt árokásás során került elő egy honfoglalás kori sír.4 A K-Ny-i tájolású, nyújtott helyzetű, háton fekvő emberi csontváz bal lábánál ló koponyája és lábcsontjai kerültek el. A többszörösen bolygatott sírból csupán négy nyílhegy, egy zabla és egy kengyelpár maradt meg. Mellékletei alapján Mesterházy Károly a honfoglalók első generációjának egyik tagját látta benne.5 Varga Máté szerint a halottat a 10. század elejétől a 11. század első kétharmadáig bármikor eltemethették, de a legnagyobb valószínűséggel a 10. század második felére keltezhető a temetkezés.6 1 Költő 2010,29-31. 2 Révész 2014, 50. 3 Költő 1991,53. 4 Németh 1993,55. 5 Bernért - Évinger 2005,53-65. 6 Varga 2016.
