Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gulyás Bence - Lőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei V. Kora avar kori padmalyos temetkezés Tiszavasvári, Eszenyi-telekről
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018___________89-109 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.89 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei V. Kora avar kori padmalyos temetkezés Tiszavasvári-Eszenyi-telekről 'GULYÁS BENCE - 1 2LŐRINCZY GÁBOR 1ELTE Régészettudományi Intézet, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 6/B., e-mail: gbence567@gmail.com 2e-mail: lorinczyg@gmail.com Gulyas, B. - Lörinczy, GAvar finds from Szabolcs-Szatmár Bereg county V. An Early Avar niche-grave from Tiszavasvári-Eszenyi-telek Abstract: In I960, an isolated grave - dated to the early Avar period - was found in Tiszavasvári, on the plot of Miklós Eszenyi. According to the burial customs (the NEE-SWW orientation of the deceased, the niche grave, the horse skin burial), this grave fits well into the type characteristic of the Early Avar period the Trans-Tisza region. In this article, we examine two parts of the horse harness in detail, i.e.the bone cylinder for fastening the stirrup leather and the omega shaped iron object which was attached to the saddle for fixing the bridle. Keywords: isolated burial, early Avar period, amphora, bone cylinder for fastening the stirrup leather Bevezetés A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiTiszavasvári (7. ábra) déli szélén, Eszenyi Miklós telkén, a Vörös Hadsereg - ma Gombás András - út 8. szám alatti telken,1 egy pajtán belüli kerek verem kiásása közben, 1960-ban egy amforát és egy jobb felkarcsontot találtak. Előkerülésük idején a település északi szélén, a Dózsa telepen egy szkíta temető feltárásán2 dolgozó Lengyel Irina szerzett tudomást, aki jelentette a Magyar Nemzeti Múzeum Adattáránakés a nyíregyházi múzeumba Csallány Dezső megyei múzeumigazgatónak. A bejelentést követően az Adattár vezetője, Korek József utasítására és Csallány Dezső felhatalmazásával Gombás András helybeli nyugdíjas tanító - akkor már a nyíregyházi múzeum munkatársa - végezte el a sír hitelesítő feltárását a következő évben. Az 1961. november 9-16. között tartó, hét napos ásatás során a veremásás közben az északi sarkánál megbolygatott sírt tárta fel.3 A lelőhely a Keleti-főcsatornától kb. 1,5 kilométerre keletre, a környezetéből alig kiemelkedő kisebb magaslat oldalában vagy inkább a lábánál van (2. ábra). Az útra merőleges, keskeny, északnyugat-délkeleti hosszirányú telek délnyugati szélén került elő a sír. A temetkezés környékét Gombás András kutatóárkokkal szinte körbeásatta. Sem ekkor, sem pedig három év múlva, 1964. április 20-23. között folytatott szondázó ásatása során, amikor a sírtól délnyugatra, a szomszédos Róka Imre telkén is kutatóárkokat húzatott, nem került elő újabb sír. A 8 kutatóárokkal a sírtól északkeletre és délnyugatra eső területet vizsgálták át. A pajta északi sarkába ásott kerek verem kialakítása során sem találtak temetkezést (3. ábra 7.). A telek partosabb részén nem lehetett ásatni, mivel azon lakóház és szőlő volt. 7. ábra. Tiszavasvári elhelyezkedése 1 A sír előkerülési helyeként Csallány Dezső a jelentésében Vöröshadsereg útja 8. számú, Eszenyi Miklós telkét adta meg. A szakirodalomban egyrészt felváltva használták a lelőhely nevét, hol az utca, hol a telektulajdonos nevét adták meg. Ezen kívül keverten, illetve hibásan is hivatkoztak rá a sírból előkerült amfora említése során: Vöröshadsereg útja 8. sír (Vida 1999,243.),Tiszavasvári-Koldusdomb, Tiszavasvári (Awaren 1985, Fig. 24.; Avarok 1986,9. kép; H.Tóth - Horvath 1992,62, Abb. 16.). 2 Lengyel 1960,31; Lengyel 1960a, 20. 3 Lörinczy 2002, 385.
