Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)

Gallina Zsolt - Török Béla: Az avar kori vasművessék munkafolyamatai, korabeli mesterségei

70 GALLINA ZSOLT - TÖRÖK BÉLA A késő avar korban már csak egy-egy szer­szám fordul elő sírokban (például a zamárdi te­mető négy sírjában is). Ez, illetve egyes kovács- és ötvössírok alapján elképzelhető a gepida vagy langobard eredet is. Bár látnunk kell azt is, hogy az avar korban teljesedik ki a szerszám-melléklet­­adás szokása, ami párhuzamos szokás a presztízs­tárgyak sírokba kerülésével.45 Érdemes felsorolni milyen eszközöket, szerszá­mokat ismertek a fentiek alapján. A mérés eszkö­zei: bizánci mérlegek, súlyok - ötvösök. Plasztikus alakítás: kalapácsok: nagy kovács, trébelő, kicsi ötvös, római típusú, kelta-germán eredetű hosz­­szúkás (74. ábra). Alátétek: egyengetőlapok, üllők. Rögzítő eszközök: fogók: lapos vagy kovács. Dara­bolok: lyukasztó, lemezvágó olló, vágóvas, hideg­vágó. Forgácsolás szerszámai: vésők, árvésők, fű­rész, reszelő, fúrók. Dróthúzó. Szegfejelő. Fenőkő, csiszolókő. Szorítóvas. Fúvócsövek - fújtatókról.46 A népvándorlás kori (germán, avar, lásd előző fe­jezetekben!) kovács- és ötvössírok alapján megál­lapítható, hogy az avar kovácsok jórészt a római, germán és a közelmúltig ismert kovácsműhelyek alapszerszám-készletével dolgoztak. E szerszámok az idők folyamán alig változtak.47 A fentebb bemutatott szerszámok többsége és összetétele inkább ötvösre vall, de kovácsszer­számok is szépszerével előfordulnak e temetkezé­sekben (Csákberény 323. és 369. sír, Kisújszállás, Kunszentmárton 1. sír, Kölked-Feketekapu В 80. sír stb.). Sokoldalú, egyszerre több tevékenységet is végző, ezermesterek képe rajzolódik ki előttünk.48 74. ábra. Avar kori fogók (RAcz 2009, 79, 7 3. kép) A korabeli kovácsmesterség munkamódszerei Miután már tudjuk, hogy kik és hol készítették az avar korban a vasat, rátérhetünk a„Hogyan?"-ra. Nem csak az avaroknál, de az összes vizsgált korszakban a falvak egyik legnélkülözhetetlenebb iparosa a kovács volt. A fegyverek mellett használati eszközöket készített.49 Az avar korban a kovácsoknak - és a falusi mestereknek egyébként még a középkorban is - minden szükséges tárgyat el kellett tudniuk készíteni. A kohósítási eljárás során kinyert vasból már el lehetett kezdeni szerszámokat és/vagy fegyvereket készíte­ni. A kovácstüzet fújtatóval kell izzítani, és a falusi kovács gyakran, főleg a korábbi korszakokban - valószínűleg az avaroknál is - segédje nem lévén, arra kényszerült, hogy maga fújtasson az egyik kezével. Valószínűleg ké­sőbb éppen ezért tértek rá a lábbal való fújtatásra, de ez már jóval az avarok után történt meg.50 A kovácsolást a vörösizzáskor51 végzik az üllőn kalapáccsal, egészen a lehűlésig. A tűzhely felől álló mester tartotta fogójával az izzó fémet, és egy kisebb kalapács (félkézverő) apró ütéseivel irányítja a tanulót (legényt), aki egy hatalmas ka­lapáccsal (öregverővel) két kézzel nagy erejű ütéseket mér a vasra, miközben a mester„pengeti"az állandó rit-45 Elképzelhető, hogy a sírokban nyugvó egyes mesterek germánok is lehettek. Ez a nagy dunántúli temetők esetében feltételezhető, pl.: Csákberény, Jutas, Kölked-Feketekapu, Tolna-Mözs, Szekszárd-Tószeg, Zamárdi, illetve Erdélyben Mezőbánd (Ódor - RAcz 2011, 245-255.). 46 RACZ 2009, 69-96. 47 A fémművesség fázisai és eszközkészlete még a késő középkorban is hasonló az ércelőkészítéstől a vas megmunkálásáig (Agricola 8-9. könyv; Pleiner 2006,30-45. kép). 48 Például a Kölked-Feketekapu В 80. sírjában nyugvó, szerszámai alapján, egyszerre lehetett fegyverkovács és ötvös is, de famegmun­kálással is foglalkozott. A kunszentmártoni és csákberényi 369. sírban nyugvó egyszerre volt ötvös és kovács is. (RAcz 2009, 89, 2. táblázat). 49 AndrAsfalvyetal. 2001. 50 Szabó 1954,132. 51 A kovácsolásra szánt darabok hőmérsékletét a mester szemrevételezéssel állapíthatta meg. Ha a kérdéses darab sötétbarna, akkor hőmérséklete 600 °C körül van, ha cseresznyepiros, akkor 750 °C, ha világossárga, akkor 1050 °C, vagy ha vakító fehér, akkor több mint 1150 °C, és esetleg fennáll annak a veszélye, hogy elég (AndrAsfalvy et. al. 2001).

Next

/
Oldalképek
Tartalom