Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Fórizs István et al.: Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely)
56 FÓRIZS ISTVÁN - RÓZSA ZOLTÁN - MESTER EDIT - SZABÓ MÁTÉ - TÓTH MÁRIA recept szerint dolgoztak, ahol a hamu:homok arány határozta meg a CaO tartalmat, azonban mérési adatok hiányában ez csak egy feltételezés. A velencei üveggyártás a 7-8. században indult,18 és a 13. századra már kialakult a kiemelt minőségű üveg, a Vitrum Blanchum készítése.19 így ettől az időtől a 16. századig, a Cristallo feltalálásáig, kétféle minőségű velencei üveget különböztettek meg: közönséges és Vitrum Blanchum. Ezek fő összetevői nem különböztek egymástól (lásd a 3. táblázatot), azonban a szennyezők (alapvetően a vas) tekintetében igen. A 3. táblázat a 15-16. századi Vitrum Blanchum és közönséges velencei üveg kémiai összetételét mutatja, ahol mindkettőre a 10% körüli CaO tartalom a jellemző. (A 16. században és azt követően előfordultak kisebb CaO tartalmú üvegek is, leginkább 5-6%, de ritkán 8% körüli CaO tartalommal20). Mivel a velenceiek szigorún őrizték az üvegkészítés részleteinek titkát, valamint ismert volt, hogy nehezen változtatnak receptet, ezért feltételezhető, hogy a 12-13. században is 10% körüli volt a velencei üvegek CaO tartalma. Ezt a feltételezést erősíti meg Verita,21 aki a híres 13-14. századi Aldrevandin kelyhekből 10 darabot vizsgált meg, amelyek Európa különböző részein találhatóak, és arra a következtetésre jutott, hogy azok mind Velencében készültek. A kelyhek színtelen, átlátszó alaptestének az átlagos összetételét a 3. táblázatban mutatjuk. Ezen kelyhek átlagos CaO tartalma 10,2%, ami teljes mértékben megfelel a későbbi századokban készültek CaO tartalmának. Egyébként a CaO tartalom 8,8% és 12,0% között ingadozott. A kisebbik érték elég közel áll az általunk vizsgáltakhoz (8,19% és 8,44%), így akár arra is gondolhatunk, hogy a mi üvegeink Velencében készültek. Ellenőrizzük le föltevésünket a többi alkotóval, hogy mennyire van esélye ennek a lehetőségnek! A 3. táblázat mutatja a legkisebb, vagyis a 8,8% CaO-ot tartalmazó üveg teljes kémiai összetételét (mintanév: Min. CaO). Alkotónként összehasonlítva ezeket az értékeket az általunk kapott értékekkel azt találjuk, hogy nagy részük a természetes szóráson belül megegyezik, azonban négy esetben vannak komoly eltérések. Az orosházi üvegek Al203 tartalma kétszer akkora, a Fe203 tartalma több mint kétszer akkora, a MnO tartalma több mint másfélszer akkora, a Si02 tartalma pedig majd 3%-kal kevesebb, mint az Aldrevandin kehelyé. Az alumíniumban, szilíciumban és vasban mutatkozó különbségek más nyersanyagra, alapvetően más homok használatára utalnak, míg a mangánban való különbség inkább receptbeli eltérésre utal, vagyis az orosházi üveg készítője több barnakövet (ez tartalmazta a mangánt) adagolt a nyersanyaghoz. Veritä adatait22 igazolja Freestone és Bimson,23 akik kizárólag angliai Aldrevandin kelyheket elemeztek. Az általuk vizsgált 17 színtelen alaptest kémiai összetétele ugyanabba a tartományba esik, mint a Veritä által közölteké.24 A 3. táblázatban a 17 elemzés átlagát közöljük, itt a CaO tartalom 9,52%. A korai iszlám üvegekről szerencsére sokkal több kémiai adat áll rendelkezésünkre, ugyanakkor bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy ezek az adatok nem egyetlen műhely időbeli fejlődését mutatják be, hanem számos műhely anyagaiból származnak. Fokozza a bizonytalanságot, hogy a különböző helyeken talált üvegek különböző és viszonylag rövid időszakokat, egy-két évszázadot képviselnek, de az is előfordul, hogy csak kb. 30 évet.25 Veritä a saját elemzéseit26 összehasonlította 12-14. századi iszlám zománcozott üvegek alaptestének átlagos összetételével (3. táblázat, utolsó sor). Valójában Henderson és Allan adatait27 átlagolta, amiből látszik Veritä és Zacchin megállapítása,28 hogy az iszlám üveg CaO tartalma 8% körüli. Ezzel szemben Henderson 2001-ben négy-féle összetételt is közöl a Szíriában található Rákká régészeti feltárásából származó üvegek vizsgálata alapján (3. táblázat). Ebből a négy típusból három tipikus iszlám üveg, a 3-as típus valójában még a római (natúr szódával készült) üveg, hiszen az iszlám kezdetén a régi hagyományos módon készítették az üveget (ezt reprezentálja a „típus 3"). A másik három típus már a klasszikus iszlám üveg. Az egyik legújabb tanulmányban Henderson és munkatársai további adatokat29 közölnek számos iszlám lelőhelyről (Kairó, Damaszkusz, Bejrút, Rákká, Számárrá, Kteszifon és Nisapur), amiből az rajzolódik ki, hogy az iszlám üveg a különböző helyeken és időben ugyan azonos alapanyag-típusokból készült, viszont a kémiai összetétele viszonylag tág határok között változott (MgO: 2-7%, CaO: 4-12%), ami teljesen lerombolta azt képet, hogy az iszlám üveg CaO tartalma 8% körüli. 18 Veritä 2014, 53. 19 VeritA 2014, 55. 20 Wypyski 2009. 21 VeritA 1995. 22 VeritA 1995. 23 Freestone - Bimson 1995. 24 VeritA 1995. 25 Henderson 2003. 26 VeritA 1995. 27 Henderson - Allan 1990. 28 VeritA - Zecchin 2009. 29 Henderson et al. 2016.
