Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Fórizs István et al.: Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely)
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Ka posvá r, 2018 51 -60 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.51 Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely) 1FÓRIZS ISTVÁN - 1 2RÓZSA ZOLTÁN - 3MESTER EDIT - 'SZABÓ MÁTÉ - ’TÓTH MÁRIA 'MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, H-1112 Budapest, Budaörsi út 45., e-mail: forizs.istvan@csfk.mta.hu 2Nagy Gyula Területi Múzeum, H-5900 Orosháza, Dózsa György u. 5., e-mail: rozo30@hotmail.com "Városi Régészeti Kiállítás, H-2040 Budaörs, Károly Király u. 2., e-mail: dr.edit.mester@gmail.com Förizs, I. - Rózsa, Z. - Mester, E. - Szabó, M. -Tóth, M.: Glass finds from a 12'h-13,h century settlement (Faluhely, Bónum, Orosháza, Hungary) Abstract: Archaeometric investigations have been carried out on two glass fragments found in a 12th—13th century settlement (near Orosháza, Hungary), where supposedly Islamic inhabitants lived.The identical texture and the fairly close chemical compositions of the glassy materials indicate that the two pieces might belong to one vessel or the two vessels were made in the same workshop. The glass chemistry (soda plant ash) fits well both contemporary Islamic and Venetian glasses. The form of one of the vessels (biconical, or bottle with body-tubular ring) is a well-known Venetian type, but it was known in the Islamic world as well. The probably origin of the studied glass is that they were made in the Venetian glassmaking centre from Levantine raw glass, but the Islamic provenience cannot be excluded. Keywords: glass fragments, Islamic glass, Venetian glass, chemical composition, Medieval Hungary, Arpádian Period Bevezetés A mai Orosháza nyugati tőszomszédságában egy jelentős Árpád-kori település és temetője vált ismertté az elmúlt esztendők feltárásai, illetve fémkeresős tevékenység során. Lakói muszlimok voltak, akika 12-13. század fordulóján pénzváltással foglalkoztak.1 Hagyatékuk nagyrészt erre az időszakra keltezhető, jóllehet esetenként a korábbi keltezés sem kizárt. Megjelenésük, tevékenységük egyértelműen a kiváló úthálózatnak köszönhető, mely nyomvonalak közül az egykor itt futó sószállító útvonalat kell feltétlenül kiemelnünk.2 A lelőhely területén az élet a tatárjárás során végérvényesen megszűnt. A 12-13. századra keltezhető objektumok nagy mennyiségben tartalmaztak állatcsontot, kerámiatöredékeket, és gazdag fémanyagot. A feltárt objektumok közül kettőben kisebb üvegtöredékek is előkerültek.3 Miután Árpád-kori üvegekből (üvegleletekből) készítéstechnológiai- és anyagvizsgálatok eddig kis számban történtek, fontosnak tartottuk azok elvégzését és az eredmények közreadását. Az üveg mint régészeti lelet Az első teljesen üvegből készült tárgyak a Kr. e. 16-15. században jelentek meg Mezopotámiában és Egyiptomban.4 Ekkor még folyósító anyagnak sótűrő növények hamuját használták. Ezt az alapüveg típust növényi hamuval készült üvegnek nevezzük (régebbi neve mezopotámiai vagy szíriai) alapüveg típus.5 A Kr. e. 10. század környékén jelent meg Egyiptomban az ún. natúr szódával készült üveg (régebbi neve római alapüveg típus),6 ahol a növényi hamu helyett a Nílus-deltában bányászott natúr szódát használták folyósító anyagnak.7 A natúr szóda egy sziksóféleség. Ez az alapüveg típus fokozatosan terjedt el és szorította ki a növényi hamuval készült üveget egészen az Eufráteszig, valamint a Földközi-tenger környékén és Európa jelentős részén. Ez az üvegtípus lett a Római Birodalom „szabványosított" üvege. Nyugat-Európában (az egykori Római Birodalom területén) a natúr szódával készült üveg egyedüli típus volt egészen a 9. századig, amikor megjelent az ún. erdei vagy más néven káli üveg,8 ahol a folyósító anyag fahamu volt. Az erdei üveg megjelenésének a fő oka az volt, hogy 1 Rúzsa 2016; Rózsa-Tóth 2018. 2 Rózsa 2017. 3 Az üvegedények darabjai a 12-13. századi települési objektumokból származnak (A-felület 60. 307. objektumok). A 307. objektum esetében - a benne talált gazdag vasanyag miatt - felmerült a tatárjárás kori pusztulással való kapcsolat lehetősége (Gyucha - Rozsa 2014,60,68.). 4 Henderson 2013. 5 Fórizs 2008. 6 Fórizs 2008. 7 Shortland et al. 2006. 8 Wedepohl 2000.
