Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Rózsás Márton: Adatok Barcs és környéke középkori vaskoházsatához
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018___________311-319 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.311 Adatok Barcs és környéke középkori vaskohászatához 'RÓZSÁS MÁRTON 1H-7570 Barcs, Krénusz J. u. 16., e-mail: rozsas.barcs@freemail.hu Rózsás, M.: Medieval iron smelting at Barcs and in its broader area Abstract: The area along the County Somogy section of the River Drava was an archaeological blank spot until recent decades. Several previously unknown archaeological sites from the Neolithic to the Early Modern Age were identified during the field surveys conducted by the author since the 1970s. Described and discussed here are a few sites associated with medieval iron smelting dating from the ninth to the fifteenth century. Keywords: early Medieval, Drava region, iron, slag, meadow-ore Bevezetés Somogy megye, ezen belül Belső-Somogy és a Dráva menti régió, a régészeti kutatások szempontjából hosszú évtizedekig az ország fehér foltjának számított. A Dráva mente felfedezését nemcsak a szakemberek hiánya, hanem a sokáig élő határsáv is akadályozta. Az 1970-es években, a frissen végzett szakemberek számára azonban egy-egy szakdolgozat elkészítésének erejéig már igen hálás terepnek bizonyult, éppen a terepmunka által feltárt új adatoknak, és azok közreadásának köszönhetően. Mint a régészet és a helytörténet iránt aktívan érdeklődő ember, viszonylag korán, az 1970-es évek közepén kezdtem el terepbejárásaimat Barcs környékén. Később, az 1980-as években, a megyei múzeumi szervezet régészei közül többen igen pozitívan viszonyultak munkámhoz, köztük volt dr. Költő László, az akkori régészeti osztályvezető is. Tanácsokkal látott el, segített, ha kellett, mindig számíthattam rá és csapatára.1 1987-ben a barcsi Dráva Múzeumhoz kerültem, ettől kezdve a terepbejárások hivatalos formát öltöttek.2 Közleményemben néhány olyan barcsi, és Barcs környéki lelőhelyre kívánom felhívni a figyelmet, melyeken vaskohászatra utaló leletek is előkerültek, de ezek eddig nem kerültek regisztrációra, közlésre. A terepbejárások során gyűjtött leletanyag azonban - véleményem szerint - alkalmas arra, hogy néhány óvatos megállapítást tehessek e kevéssé ismert területen egykor folyt vaskohászatot, vasfeldolgozást illetően. Hangsúlyoznom kell, hogy jelen munka terepbejárásokra, szórványos leletekre épül, így csupán a téma topográfiai megközelítésére szorítkozhatok, meghagyva a részletesebb, szakszerű feldolgozás lehetőségét az archeometallurgiával foglalkozó szakemberek számára. Sajnos a lelőhelyek egy része ma már nem kutatható, részben az erdősítések, részben a művelési ágak változásai miatt. Az iparrégészeti kataszterben legközelebbi lelőhelyként a Barcstól északkeletre, 44 kilométerre elhelyezkedő Ötvöskónyi szerepel.3 Újabban, a környéken folyó mikrorégiós és topográfiai kutatások nyomán azonban egyre szélesedik az ismeretanyag a Dráva mente középkori vaskohászatának történetére és emlékanyagára vonatkozóan.4 A tárgyalt kora középkori lelőhelyek kora-a más telepek és kohótelepek ásatásai során előkerült kora középkori anyaggal összevetve - a késő avar kort követő időszakra, a 9-10. századra tehető, míg a középkori leleteket a 14-15. századra keltezhetjük. A most közölt lelőhelyek és leletek mennyiségileg ugyan nem számottevőek, mégis megítélésem szerint - újabb apró, de fontos adatot jelenthetnek a Dráva menti középkori vaskohászat megismeréséhez. 1 Jelen kis írásommal tisztelgek a 70 éves Költő László előtt, akihez három évtizedes ismeretség és barátság fűz. 2 Németh 2010,44. 3 Gömöri 2000a, 23 2/b. kép 4 Utalnék itt Zatykó Csilla Berzence környéki tájrégészeti kutatására, vagy Jankovich-Bésán Dénes által vezetett Dráva menti topográfiai munkákra. Kovács etal. 2014,155-168; Fekete ét al. 2005,103-106,114-116.
