Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Padányi József - Négyesi Lajos - Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki zárelem
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018_________241-253 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.241 A Zrínyi-árok azonosítása Egy 1662-ben épített műszaki zárelem LADÁNYI JÓZSEF - 1 2NÉGYESI LAJOS - 3 4NAGY LÁSZLÓ 'Nemzeti Közszolgálati Egyetem, H-1083. Budapest Ludovika tér 2., e-mail: padanyi.jozsef@uni-nke.hu honvédelmi Minisztérium, H-1055. Budapest Balaton utca 7-11., e-mail: lajos.negyesi@gmail.com 3Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. H-1013. Budapest Ybl Miklós térő., e-mail: laszlo.nagy@forsterkozpont.hu PadAnyi, J. - Négyesi, L. - Nagy, L: Identification of the Zrínyi Ditch. An engineer obstacle built in 1662 Abstract: Historical records preserved the memory of Miklós Zrinyi's deed (Nikola Zrinski) when in 1662, he connected the River Mura with the Kanizsa Creek via a ditch. The military engineer Holst has illustrated these ditches, but it is also visible that two natural water catchment areas were also incorporated into the system. When examining the GIS (Geographical Information System) materials of the area, we can recognize the remains of the Zrínyi Ditch in a ditch still existing at Kollátszeg. Even today, it still connects the river and the creek, and traverses two adjacent backwaters, of which the one on the east is more recognizable from the street system of the settlement. The current lines of the ditch on the western side do not match with those drawn by the military engineer Holst, so with field research we have proven that this section of the Zrínyi Ditch has been filled by now, but it still has recognizable features both on the ground and in the micro terrain of the area too. The significance of this research is the fact that the ditch is only the second work - after Novi Zrin - inside Hungary that is directly connected to Miklós Zrínyi (Nikola Zrinski). This construction also proves that Zrínyi (Zrinski) was far ahead of his time even in this field. He recognized and utilized on a high level the potential of the terrain, and this way he increased the efficiency of defence when protecting his beloved country. Keywords: Miklós Zrínyi, Medimurje, military fortification, ditch, engineer obstacle Bevezetés Zrínyi-Újvár helyszíni kutatásáról több publikáció is megjelent az elmúlt években. A szerzők bemutatták a vár történetét az építéstől az 1664-es ostromig, a levéltári és terepi kutatások eredményeit és az erősség szerepét a Muraköz védelmében.1 A publikációk foglalkoztak a vár képi ábrázolásával is, különösen a Holst, Montecuccoli és az Esterházy Pál nevével jelzett rajzok elemzésével.2 Ezért is meglepő az, hogy - legjobb tudomásunk szerint - eddig senki sem foglalkozott mélyebben a Holst-féle ábrázoláson található árok (továbbiakban: Zrínyi-árok) közelebbi vizsgálatával, szerepének értelmezésével, terepi azonosításával. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy bizonyítsuk a Zrínyi-árok meglétét, a terepen való azonosításának lehetőségét. „Amely kapitány azföldnekacsínját nem tudja, kevesetviszenvégbea maga szándékában... Egy árok,egy patak,egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének. Mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását'.'3 A Zrínyi Miklóstól származó idézet arra utal, hogy a harc sikeres megvívásához elengedhetetlen a terep ismerete. Zrínyi hadvezetői tevékenysége bővelkedik azokban a példákban, amelyek bizonyítják, hogy nem csak leírta, de ismerte és ki is használta a terep adottságait. Az egyik legismertebb példa erre Zrínyi-Újvár építéséhez fűződik, ahol már a hely kiválasztása is példázza ezt a tehetségét. Sokan és többféle megközelítésből vizsgálták Zrínyi-Újvár helyének kiválasztását, a hely előnyeit és hátrányait. Számunkra ebben az esetben azok a vélemények érdekesek, amelyek a szempontok között a vár és környezetének védelmi hatékonyságát komplex módon vizsgálják. Domokos György véleményével egyetértünk abban, hogy Zrínyi a földrajzi környezet nyújtotta előnyöket a lehető legnagyobb mértékben kihasználta. Ahogy írja: „Az ostromábrázolások határozottan mutatják, hogy észak és nyugat felől a Mura folyó, északkelet felől a Kanizsa-patak mocsaras völgye, kelet felől pedig a felduzzasztott Visszafolyó-patak elmocsarasított medre védte'."' 1 A teljesség igénye nélkül néhány meghatározó publikáció a témában: Vándor 1992; Hausner - Négyesi - Papp 2005; Hausner - PadAnyi 2012; Hausner - PadAnyi 2014. 2 A leghitelesebb ezek közül a Holst alapján készült fekete-fehér ábrázolás (annak a hiányos másolata az Esterházy-féle színes). Azonban ez is csak Johann Martin Lerch rézmetszetében maradt fenn: Szalai - SzAntai 2006,159, 217. tábla. Eredetileg a Badeni Tartományi Könyvtárban, Karlsruhéban volt, Glaser Lajos írta le 1933-ban, de ez a második világháborúban megsemmisült. Magyarországon a fenti Szalai - Szántai-féle munka közölte először, saját magángyűjteményükből. Ezért csak erre tudunk hivatkozni. Lásd: Domokos- Hausner 2008, 241-264. 3 Zrínyi 2003, Vitéz hadnagy 328. 4 Domokos 2012,44-45.
