Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Két téglaégető kemence Somogy megyéből
KÉT TÉGLAÉGETŐ KEMENCE SOMOGY MEGYÉBŐL 235 A kemencét körülárkolták, a nyesett felszíntől nagyjából 30 centiméterre lemélyülő, a kemence tüzelőcsatornáival megegyező mélységű, 1-1,3 méter széles árok vette körül az objektumot. Négyzet vagy téglalap alakú lehetett, a kemence oldalaitól 1,5-2 méterrel távolabb, azokkal megegyező állásban ásták ki. A keleti része ennek is megsemmisült. Az árok betöltését egy erősen égett, paticsos sáv osztotta ketté, a félig már betöltődött árokba feltehetően a kemence működése során keletkezett égéstermék került. Az északi részében egy ólomgolyót találtunk, egyéb leletanyaga nem volt (8. ábra, 10. ábra). A téglaégető helyéhez közel csak az Arpád-kor korai szakaszában laktak, később magasabb területre költöztek, így a kemence és az azt körbefogó árok környékén nem volt a kora Árpád-kornál fiatalabb objektum. A magas talajvíz és egy, a területen futó vízér miatt a hely most sem alkalmas állandó megtelepülésre, a mai falu házai a vízen túli, szemben lévő dombon sorakoznak. Ugyanakkor a viszonylag sekélyen lemélyedő téglaégető számára megfelelő volt a terület. Hasonló objektumok általában vízparton és gyakran a településtől távol kerülnek elő. A víz közelségét általában a munkafolyamat vízigényével és a szállítással magyarázzák.17 Esetünkben a vizet a Jaba-patak és a hozzá csatlakozó vízfolyás jelenti, amely ma már rendezett mederben folyik, de korábban szélesebb ártere volt, még a második katonai felmérésen is így van ábrázolva. A kemence párhuzamai, keltezése A kemencének jó párhuzamait találjuk a középkori anyagban. Jakab Attila tipológiája alapján - ahogy a bódvicai - ez is a leggyakoribb, IV. típusba (földbemélyített kemencék állandó rostély nélkül) sorolható. A hossztengellyel párhuzamos 3 csatornája alapján a IV/3/a típusba tartozik. Az ilyen kemencéket földbe mélyítették, állandó rostélyt nem alakítottak ki náluk, a kiégetendő téglák egy részét rakták fel olyan módon, hogy így funkcionáljanak. A falukat és padkájukat tapasztották, a legtöbbször 3 vagy 4 csatornájuk volt. A felszíni, tábori kemencék földbemélyített változataként jellemezhetőek.18 A lullai kemence eredeti pontos méretét nem tudjuk megmondani, maradványai alapján legalább 32-33 m2 lehetett. Méretbeli párhuzamként a békéscsabai, 14-16. századra,19 és az őriszentpéteri, 16. század elejére keltezett20 hasonló szerkezetű téglaégető említhető. Atéglaégetőkdatálási problémái jól illusztrálhatok a kemencén. A kemencét Árpád-kori objektumok között találtuk, akár ide is datálhatnánk. A kemence megszűnése utáni feltöltődésekor a korábbi objektumok kerámiája került bele, római és őskori töredékek mellett több Árpád-kori és kevés késő középkori kerámiát találtunk tüzelőcsatornáiban, ami alapján kezdetben késő középkorinak gondoltuk.21 Mérete alapján is elsősorban ide lenne keltezhető. Balatonendród-Lulla Összekötő út építését megelőző (eltérés 2010-2011 8. ábra. A lullai téglaégető kemence alaprajza 17 Lórinczy 1992,179; Jakab 2011,144-145. 18 Jakab 2011,140-142. 19 Lűrinczy 1992,167-171. 20 Valter 1987. 21 Molnár-Sípos 2013,119.
