Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Két téglaégető kemence Somogy megyéből
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018_________231-239 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.6.231 Két téglaégető kemence Somogy megyéből 'MOLNÁR ISTVÁN 'Rippl-Rónai Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő utca 10. e-mail: molnaristvan74@yahoo.com Molnár, I.: Two brick kilns from Somogy county Abstract: In my study I present two brick burning kilns found in Somogy county. In the kiln in Bódvica (dated to the turn of the 13-14th centuries), bricks madeto build the medieval church of the village. The kiln excavated near Lulla was likely to used during the 18-19th centuries. Keywords: brick kilns, middle ages, 13-14th centuries, 18-19th centuries Bevezetés Tanulmányomban két Somogy megyei téglaégető kemencét szeretnék röviden bemutatni, amelyek eltérő időszakban készültek, mégis sok közös vonást mutatnak. Bár az egyik erősen sérült, a másik pedig csak részben lett feltárva, úgy vélem értékes adatokkal bővítik a téglaégetőkkel kapcsolatos ismereteinket. A Nagyatád-bódvicai téglaégetö kemence A lelőhely és a feltárás Somogy megyében az első téglaégető kemencét 2002 júliusában, a ma már Nagyatádhoz tartozó Bódvica mellett találta Aradi Csilla. A középkori Boda falu templomának feltárása közben végzett terepbejárások során, a templomtól 100 méterre délnyugatra a szántásban tégladarabokat észleltek, majd a megnyitott kutatószelvényben egy téglaégető részletét tárták fel.1 Boda falu Belső-Somogy déli részén, Nagyatádtól délre feküdt (/. ábra 1.). A település első említése 1229- ből való, temploma először 1333-ban, a pápai tizedjegyzékben szerepel. 1542-ben még említették plébánosát, a török alatt hol pusztaként, hol lakott helyként írtak róla. A 18. század elején a falu 1000 méterrel északabbra települt újjá.2 A templom jórészt elpusztult, csak alapozásának alsó 2-3 téglasora maradt meg. A rövid kutatás során sikerült tisztázni alaprajzát. A 10,7 méter hosszú kerektemplomnak 7,7 méter átmérőjű hajója és a diadalívtől 3,3 méter hosszú patkóíves szentélye volt. A szentélyhez, valamint a hajó nyugati oldalához, 2-2 db. 1,1x1,2 méteres támpillér csatlakozott, amelyek a templom többi részével egy időben épültek (2. ábra). A 110-130 centiméter széles alapozásnál használt 25-26x12-13 centiméter méretű téglákat agyagba fektették, azonban a téglák közét jobbára homokkal töltötték ki (3. ábra). Aradi Csilla a templomot a 13-14. század fordulójára keltezte.3 A korabeli falu a templom körül helyezkedett el. A téglaégető kemence A kemence nyomai a szántásban látszottak, a felső részei elpusztultak. A rövid, a templom azonosítására koncentráló feltárás során nem bontották ki teljesen, de formáját így is sikerült nagyjából megállapítani. A kemence délnyugati sarka - nyugati falának hosszabb szakasza a rajta lévő két tüzelőnyílással, déli falának és tűzterének nagyobb darabja - lett feltárva (4-5. ábra). A nagyméretű, szögletes építményt az altalajba ásták. Függőleges oldalfalai 90-120 centiméter magasan megmaradtak, legalább ennyire földbe mélyedt. A kemence pontos méretét nem tudjuk megmondani. Ugyan csak a délnyugati sarkánál tárták fel az aljáig, de a nyugati falát északabbra is követték, így tudjuk, hogy 4,8 méter hosszú lehetett. Mivel a nyílások kevés kivétellel a hosszabbik oldalon szoktak elhelyezkedni, az objektum méretét 10-20 m2 közé tehetjük. Két 55-60 centiméteres ívelt fűtőnyílás került feltárásra, a kemence feltételezhető mérete alapján összesen négy lehetett. A téglaégető alja és oldalai tapasztva voltak, utóbbiak kb. 10 centiméter vastagon átégtek. Az objektum munkagödre nem esett a szelvénybe. 1 Aradi Csillának ezúttal is megköszönöm az objektum publikálásának lehetőségét. 2 Aradi 2016,107-108; Jankovich 1976,14-15. 3 Aradi 2003; A keltezés a templom formai elemein és párhuzamain alapul. Alaprajzára legjobban hasonlító épületek a 13. században épültek. A körtemplom építésekor már támpilléreket használtak.
