Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)

Madaras László: Ötvösök és kovácsok az Alföld közepe táján

172 MADARAS LÁSZLÓ Anélkül, hogy részleteznénk az előkerült leletanyagot - hiszen az mindenki által közismert néhány temetke­zési szokásra ismételten rá kívánjuk irányítani a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy a sír temetőben került elő és lovassír volt. Majd arra, hogy a teljes páncél sírba tétele plusz a fegyverek (vaskard, lándzsa, nyílcsúcsok, vas tőr) a korai avar kor nehéz páncélos harcosát idézik. Végül, de nem utolsó sorban arra, hogy az ilyen kis létszá­mú korai avar temetők egész sora került elő Szentes környékén és a Tiszazugban.3 2. Gátér Közvetlenül nem tartozik ugyan Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez a gátéri temető, de mivel az Alföld közép­ső területén került feltárásra, említése feltétlenül indokoltnak látszik. Ennek a nagy sírszámú temetőnek a köz­lésében Kada Elek4 olyan területeket is említ, melyeken kutatás nem történt, viszont sírok semmisültek meg. A máig példa értékű megfigyeléseket tartalmazó publikáció-sorozatból a 11. sír leírását idézzük: „A mély sírban fekvő csontváz bolygatatlan volt ugyan, de mert a víz egészen elborította, nem lehetett a vele eltemetett összes tárgyat megmenteni s elhelyezésüket pontosan megfigyelni. Kétséget kizárólag csak azt lehetett megállapítani, hogy a 2 ezüst függő a fejnél, a szíjvégek a has tájékán feküdtek, a jobboldali medenczecsont külső felénél pedig egy csomóban a trébelő magok és vaseszközök. A derék körül sok ezüst lemeztöredék hevert meg­­menthetetlenül elporladt állapotban. Bronzlemezes szíjvég felső trébelt lapja (6. sz.) 60mm hosszú és 2mm szélessé­gű téglányalakú felső vége lekerekített. Díszítési motívumai e temető egyéb tárgyaitól elütő; a középen lévő kereszt­alakból, s alatta következő domború díszből keresztény vonatkozásra is lehet talán következtetni. Bronzlemezből préselt félig elkészített szíjvég felső lapja (9. sz.); alsó fele paizsalakú, a felső, valamivel magasabb felének oldala 3-3 félkörrel csipkés s két egymást érő körszelettel végződik, a min túl még folytatódik a lemez feldolgozatlan része. A bronzmag, melynél ezt a bronzlemezt kipréselték, a 10. szám alatt. Bronzlemezes, hosszas téglányalakú, hegyes csúcsban végződő szíjvég; oldalai rézsút lehajtanak; felülete sírna, csupán az alján látszanak vízszintes rovátkok nyomai; az alsó rész közepén szeg. Széles oldalpánttal összekapcsolt ezüstlemezes szíjvég (8. sz.); 70mm hosszú és 23mm széles téglányalakú, hegyén lekerekített, alját keskeny pánt köti körül, mely felett a lemez közepén egy szeg. Egy pár ezüst függő (12., 13. sz.); a hosszas függőkarika alján 3 egymásba olvadó kis gömb, melyekhez egy nagyobb két félgömbből álló golyó tartozott. E részek elváltak egymástól; s a 3-as kis gömbcsomó egyiknél hiányzik. Bronz­lemezből trébelt, szintén be nem fejezett domború hátú bogárhoz hasonlító dísz (12. sz.), teste félgömb, felületét középen rovátkolt szalag övezi át, erre keresztben álló ugyanilyen rovátkolt szallagocska háromszögben elhelyezett 3 kis félgömböt csatol a nagyhoz; e nagyobb félgömb szélét gömbsor veszi körül; a fel nem használt lemezrész nincs még lenyírva róla. Lemezes szíjvég trébelésére szolgáló bronzmag (3. sz.) 35mm hosszú 23mm széles téglányala­kú, vége lekerekített, szélét gömbsor veszi körül, utána vékony párkánylécz következik; az így övezett mezőt közé­pen kiemelkedő borda szeli ketté, melytől jobbra és balra 8-as alakban egymásba fűződő kettős indadísz vonul. A fentebbihez hasonló, csakhogy jóval rövidebb s inkább csúcsban végződő trébelő mag (4. sz.) díszítése hasonló amazéhoz. Lapos pityke trébelésére szolgáló tömör bronzmag (5. sz.); átmérője 24mm széles, gömbök szegélyezik, közepén a kiemelkedő nagyobb félgömböt vékony karikavonal körit; e központi dísz és a szélt képező gömbsor kö­zötti mélyebben fekvő mezőt sugáralakban rövid vonalkák töltik ki. Lemezes bronztárgy trébelésére szolgáló tömör bronzmag (2. sz.) alakja keresztalakban úgy elhelyezett 3 gömbnegyed, hogy egy négyzetalaknak 3 oldalát zárják be; e négyzetalak közepén egy félgömb emelkedik akként, hogy apró gömbsor körit egy kis kördomborulatot; a négyzetalak lefelé, a kereszt szára gyanánt, trapéz alakban folytatódik ferdén lehajló oldalszélekkel s úgy ennek mind a 3 gömbnegyednek domború felülete indafonatokkal díszített. Magassága 46, legnagyobb szélessége 38. vastagsága középen 12mm. Kúpalakú pity kés gomb trébelésére való tömör mag (1. sz.); a kúp teteje kis gömbszelet, melyből lefelé irányulólag sugár alakban kis pálczikák vagy vonalak indulnak ki, alattuk összeérő 3-as alakú inda­fonat, melytől a kúp aljáig terjedő mezőt csúcsukkal felváltva fel és lefelé helyezett hosszas háromszögek sorozata tölti ki. Átmérője 26, magassága 18mm. A 9-ik szám alatti rajzon látható, már említett lemezes szíjvég alakítására szolgáló tömör bronzmag (10. sz.) Bronzmag paizsalakú kis szíjvég présélésére (11. sz.); egyik vége csúcsba fut, széle fölfelé haladton kissé behajlik, simán lemetszett tövénél 3, kissé kidomborodó vízszintes vonal; a lap a középső vo­naltól széle felé lejtős. Hossza 25, szélessége 20mm. Bronz trébelő mag (15. sz.), eredetileg egybeöntött, most ketté törött szárnyalakú részből áll, melynek szélét gyöngysor köríti, a belül maradt kicsiny mezőben inda-dísz. Szélessége 26mm, 130mm hosszú, lapos bronzlécecske, mely közepe felé 13mm-re szélesedik, két vége átlyukasztott korong­ban végződik; ketté törött s az egyik korong csonka. Bronz pántszalag (16. sz.) két behajtott végén 2 szeg, illetőleg kettő szeglyuk. Hosszúkás bronzlemez-pánt darabja. C alakra hajtott kis felerősítő fül (18. sz.). Valamiféle nyélnek vagy botnak a végére való hengeres bronzfok (7. sz.), felső karimája tágasabb, mint az alsó s mindkettőt keskeny párkány köríti, feneke nem egészen zárt; a felső párkány alatt egy megerősítésre szolgáló szeg; a fanyélnek egy da­rabja még benne van a tokban. 3 Például Kunszentmárton környékén a közelmúltban Kovács Péter tárt fel egy alig négysíros, ám a temetkezési szokásokat tekintve igen érdekes temetőt az M44-es út lelőhelyeinek feltárása alkalmával. 4 Kada Elek 650 sírt tárt fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom