Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
HÁROM KÖZSÉG A ZSELIC NYUGATI SZÉLÉN 1921-27 KÖZÖTT KADARKÚT, BÁRDUDVARNOK, HEDREHELY NÉPÉNEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 267 14. ábra. BárdudvarnokI présházas pince belseje. Molnár Ágnes felvétele 1982-ből. RRM NF-N-2129 ekét használják. Hibának vélik, hogy a gépekre kevés súlyt helyeznek a gazdálkodásban. Rétjük elegendő, de a közlegelő nincsen kúttal és fasorral ellátva, nem elegendő és rosszul kezelik. A gazdálkodás fő ága az állatnevelés. A tejet Kaposvárra és a helyi tejcsarnokba hordják. Méhészettel a nagybirtokosok, és a vasutasok foglalkoznak, többnyire kaptárokat alkalmaznak. A korai cseresznyét nagy mértékben termelik és eladnak belőle. Egyébként a gyümölcsöt nyersen fogyasztják, feldolgozásnak nincs nagy hagyománya. Zöldségtermelésük jelentéktelen. 1913 óta 18 kát. hold szőlőt telepítettek, borukat kereskedők vásárolják fel. Hetivásár tartási joguk nincs. Földmunkásfeleslegről nem lehet beszélni, nem szegődnek távolabbi birtokokra. Kisiparosok szerepe nem jelentékeny. Természeti értékeikről mit sem tud írni a jegyző. Úgy tartják szerinte a kisgazdák, hogy a fejlődést a földhiány akadályozza. 1926. évi válaszuk szerint hét év alatt semmi sem szerveződött (egylet, szövetkezet, stb.). Viszont 10 házhelyet osztottak ki 1920-25 között Bárd ás Bánya területén. Nyolc ház fel is épült, de középületnek alkalmas szabad épülettel nem rendelkezik a falu. Úgy vélik, hogy helységük semmiben sem múlja felül a környező községeket. Nincsenek természeti értékek, romok, barlang, emlékfa, nem tartanak számon híres, itt született embert. Viszont a hősi halottak emlékét ápolják, 62-en haltak meg a háborúban, emléktáblát már állítottak, de szobrot is terveznek. Nyaraltatásra nincsenek meg a kellő feltételek, fő oka, hogy lakáshiány van és nem is lenne megfelelő tiszta alkalmas ház egész nyáron át. A község földesurai közül gróf Somssich Géza iskolaépületet adott, Petracsek Béla iskolatelket, dr. Gosztonyi Mihály iskolakertet és a vasútállomás telkét. Ezért úgy tartják, hogy a legtöbbet a községért Gosztonyi Mihály és Petracsek Béla tett. A Faluszövetségnek nem alakult itt fiókja. Oka a szegénység, nem tudják fizetni a tagdíjat. A Nép és a Vasárnapi Újságot járatják, de könyvet nem vásárolnak. A népkönyvtárat a kultuszminisztérium ajándékozta 1921 után az iskolának. Ismeretterjesztő előadásról nem tudnak beszámolni, de műkedvelő előadás kettő is volt az iskola 100 fős termében. Nincs néprajzi gyűjtemény. Mesékről, mondákról nem tud a kitöltő. Feljegyzések sem találhatók a községről, krónikaíráshoz sincs senkinek kedve. Úgy vélik, jó példaadás kelthetné fel a lakosság érdeklődését, adakozó kedvét. Jellegzetes szokásokat sem sorol fel a jegyző40. A régi táncok közül él még a csárdás. Új táncokat városi vendéglősök tanítanak. Rádió nincs a helységben. Testnevelőtelep 1600 négyszögöles, de rosszul felszerelt. A levente mozgalom kezd népszerűvé válni, művelődési céljai miatt is. A közlekedés javítására jó utak építését szeretnék főképp a vasútállomásig. Buszjáratról nemigen esett szó. A községi pótadó 50%-os, amelyet igazságtalannak találnak, megszűntetnék. A kataszteri jövedelem megállapításánál aránytalanságok vannak, különösen a szőlőbirtokok tekintetében. A tanya létére természetesen nemleges a válasz és arra is, hogy távoli földjeiken kint alusznak-e. A kisbirtokosok földje 2-3 helyen van és nem akarnának tagosítást. A földbirtokreform során gróf Somssich Géza 72 k.holdat, Eszterházy Aladár 103 és 84 k.holdat adott, Gosztonyi Mihály 26 k.holdat. Az igénylők mind birtokba vették, de elégedetlenek a minőségével, nem tudják rajta a legszükségesebb terményeket megtermelni. Gigéből kaptak 84, Szennából 103 holdat. A terület átcsatolását kérnék, mert idegen községben aránytalanul több az adó. Az uradalmaktól nem bérelnek földet a kisgazdák. Belátják, hogy igényesebb talajművelés által jobban haladtak előre. Gazdálkodásukban továbbra is az állatnevelés és gabonatermelés, de a gyümölcstermesztés is fontos. A kisgazdák átlagtermése: búza holdanként 14q, rozs 10q, tengeri 10q, burgonya 40 mázsa. A kisgazdák 1%-a adósodott el, nincs folyamatban per, végrehajtás. A földhiány miatt kevés a földeladás, leginkább magyar embereknek adnak el. Az uradalmi földek értéke azonos a kisgazdákéval. Üres beltelek négyszögöle 1914-ben 1 korona, 1926-ban 0.86 korona, kisgazda telke 1914-ben 1200 korona, 1926-ban 1500 korona. A legjobban gazdálkodó 2-3 kisgazda közül említendők: Jakab József 30, István János 28, Balog Jánosné 14 holdas gazdák. Az aratók 10-ed részt kapnak, a cséplők 20%-ot. A kisgazdák földjeinek ára: 40 Gönyey Ébner Sándor fent jelzett cikkeihez Bárdudvarnokon fényképezett itt: 1931-ben hasovány kerítést EF 65047, füstös házat kívülről EF 65042, 65044, 65046, füstöskonyhát EF 65049-51, sertésólat EF 65047, 1932-ben Bognár István hosszifuruglás kanászt. Kaposszetnbenedekröl való a főzés a kemence tetején hátrakötött kendőkontyban EF 64 944, 64 9545, és 64948 It.számú tojásfestés. Molnár Agnes 1982-ben gyűjtött Bárdudvarnokon, fényképsorozat készült: (RRM F 14167-70, pince tüzelőberendezése RRM F14155, konyha berendezésről (kredenc, takaréktüzhelyröl, stb pl RRM F dig.14164-65 stb sertésvágásról is.
