Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Magyar Kálmán: Beszámoló a balatonszemesi Bolondvár (Kem villa) területén 2007 nyarán folytatott megelőző régészeti kutatásról
184 MAGYAR KÁLMÁN 4. ábra. A Ny-i sáncra és az egykori várárokba tervezett építmények helyének felmérése dr. Aradi Csilla régészeti felügyelővel, dr. Magyar Kálmán régésszel és T. Czirják Éva tervezővel 2006. december 6-án, a helyszínen (Fotó: Dr. Magyar Kálmán) 6. ábra. A vártól Ny-ra kerülő teniszpálya eldózerolt helye (Fotó: Dr. Magyar Kálmán) ban a várban 1898 táján folytatott állítólagos régészeti ásatásról így ír: „Az építkezés az egykori Bolondvár helyén volt, ezzel egy időben kezdték meg a régészeti feltárást is, melynek eredményéről könyvünk régészeti fejezetében talál bővebbet az Olvasó.”13 Ebben a tanulmányban viszont egyáltalán nincs szó a Stirling által említett, egykori Bolondvár területén folytatott régészeti kutatásról.14 Benne csupán csak az szerepel, hogy a „villa építésekor sok őskori régiség került felszínre. (...) Darnay Dornyay Béla úgy hallotta [?] az új tulajdonostól, Kohlener Bélától, hogy az építkezéseknél sok törött agyagedényt találtak, ezek aztán elkallódtak.” Sági és Cséby továbbá közli: „Draveczky Balázs a Bagolyvárat késő vaskori telepként említi, szerintünk tévesen.”15 Ebben a fejezetben még az is olvasható, hogy Darnay Dornyai Béla ugyancsak egy őskori földvárat tételezett fel a Bagolyvár vagy más néven Bolondvár helyén.16 Tehát a Stirling által említett régészeti fejezet szerzői semmilyen itteni ásatásról nem írnak. Az viszont 13 Ua. 14 Sági Károly - Cséby Géza: Balatonszemes régészeti emlékei = Szemes. Uo, 1990. 59-84. (Továbbiakban: Sági-Cséby i.m. 1990.) 15 Sági-Cséby i.m. 1990. 65. 16 Ua. 5. ábra. A pavilonsor helyének kitűzése a vár DK-i sarkán (Fotó: Dr. Magyar Kálmán) 7. ábra. A Kern villa D-i udvari bejáratának a hídja az egykori vár D-i sáncával, Ny-i irányból (Fotó: Dr. Magyar Kálmán) szerepel náluk, hogy az „ismételt terepbejárásunk őskori földvár nyomait nem észlelte itt.”17 így végső konklúzióként megállapíthatjuk, hogy sem 1898-ban, de később sem folytak a Bagolyvár területén régészeti feltárások. Ezek szerint itt az első szakszerű kutatás csupán 2007- ben, általunk történt. Előtte csupán az volt bizonyítható, hogy a balatonszemesi Bolondvár - négy kör alakú sarokbástyával rendelkező - törökkori palánkvár alaprajzát legelőször Lóczy Lajos közölte 1913-ban.18 Az általunk már említett Sági és Cséby szerzőpáros írta le ugyancsak, hogy a Bolondvár sáncait „dr. Vajdits Alajos ezredorvos 1898-ban, amikor a villáját a várárkok közt építeni kezdte, kimélyítette és rendbe hozatta”.19 Végső soron szerintünk valószínűleg ezt az 1898 körüli tereprendezést vélhették a későbbi időszak tudományos kutatói egy ott folytatott régészeti feltárásnak.20 Éppen ezért szükséges most nekünk azt is kihangsúlyoznunk, hogy a szemesi Bagolyvár területén 2007 előtt semmilyen régészeti fel-17 Ua. 18 Lóczy Lajos: A Balaton környékének geológiai képződményei. Bp. 1913.522. 19 Sági-Cséby i.m. 1990. 80. 20 Ld. 12-13. jegyz.
