Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Megyery Noémi: A "Sárga zongoraszoba". Rippl-Rónai zenei festészete
310 MEGYERY NOÉMI kát látunk Vuillard enteriőrjeiben, ahol a zene szépen simul bele a környezetbe, ugyanakkor uralja a teret, s a képi ábrázolás a zenei tapasztalat kifejezését szolgálja. Rippl-Rónai is ezt kívánta megteremteni nemcsak otthonában, festményein, hanem a színpadon is, amely ismét a francia körök hatásáról árulkodik. További zenei jelenetek - a feliratok szerepe A korabeli kaposvári lapokból az is kiderül, hogy Fenellán túl ugyanazon a koncerten egy zongorista is újonnan lépett a közönség elé. Novák József, a kaposvári gimnázium tanára, Rippl-Rónai szerint „elsőrendű zongorista” volt, aki az októberi hangversenyen zongoratrió keretében, illetve szólóban is megmutatkozott.101 Anella emlékei szerint Novák gyakran és több éven át a Róma-villa vendége volt, kinek zongorajátékát délutánonként, sőt sokszor még vacsora után is örömmel hallgatták a villa lakói.102 Rippl-Rónai örömmel újságolta Ödönnek, hogy Novákra milyen nagy hatást tett Fenella zongorajátéka, a lány művészi érzékére vonatkozó elismerés nyilván jól esett az őt felfedező és támogató mesternek.103 Fenella, akit orvosa gyenge fizikuma miatt eltanácsolt a zongorázástól, otthon gyakran csillogtatta meg zongoratudását legkedveltebb komponistái, Schumann, Chopin és Liszt művein keresztül.104 Rippl-Rónai egy grafikája (Zongoránál, 1910) (31. ábra) két hölgyet ábrázol a zongoránál, akiknek beállítása Renoir a Lerolle-lányokról készült festményét juttathatja eszünkbe (Yvonne és Christine Léről le a zongoránál, 1897). A zongorázó hölgy hajviselete Anella mindenkori hajviseletére emlékeztet, a lapozó hölgy pedig nem kizárt, hogy Fenella. Könnyen lehet, hogy a mester őket ábrázolta, hiszen Anella saját bevallásából tudjuk, hogy Fenellától ott tartózkodása alatt zongorázni is tanult.105 106 Novák zenei ízlése hasonló lehetett Fenelláéhoz, ugyanis - Grieg nevével kiegészítve - az előbb említett zeneszerzőket kedvelte ő is, s Rippl-Rónai nagy valószínűséggel lehetőséget teremtett számára, hogy a koncertre készülvén napokon át gyakoroljon a villában. Ez az időszak Martyn Ferencre is nagy hatással volt, aki gyermekként Rippl-Rónai mellett segédkezett munkája során, és arról számol be, hogy a napi munka befejeztével a muzsika felcsendülése mindenki számára ünnepnek számított. Ő emlékezik meg egy fiatal zongoristáról, „aki koncertjére készült, és akit éppen emiatt láttak vendégül a Róma hegyen, Chopin mazurkákat és noktürnöket gyakorolt. Órákon át, egész nap, egyedül, magárahagyottan.”'°e Nem tudni, hogy ez az úr volt-e Novák, akiről tudomásunk van, hogy az októberi koncerten adott elő Chopin műveket,107 Martyn 101 Levél Ödönhöz (Kaposvár, 1910. okt. 24.) MTAMKCS-C-l-36/606; Somogy] Napló (1. évf.) 1910. 69. sz. (okt. 29.), 2. 102 Horváth J. 1995, 57. 103 Levél Ödönhöz (Kaposvár, 1910. okt. 24.) MTA MKCS-C-I- 36/606 104 Horváth J. 1995, 54. 105 Uo., 55. 106 Martyn F. 1979, 123. 107 A Somogyi Napló tudósítója szerint Novák a koncerten más szerzők művei között Chopintől egy etűdöt és az F-dúr prelúdiumot adta elő. Ld. Somogyi Napló (1. évf.) 1910. 69. sz. (okt. 29.), 2. azonban az ő személyéről külön is megemlékezik.108 Rippl-Rónai rajzai közt találunk több rajzot a zongorázó Novák Józsefről is. Több ekkoriban készült rajz üres felületébe feliratot biggyesztett a mester, melyek ugyanazzal a tollal kerülnek a papírra, mint amellyel maga a kompozíció készül, fokozva ezzel a spontaneitás hatását. Több rajzán ezek a feliratok értékes információkat hordoznak a modellek kilétéről, valamint beillenek gyors - noteszbe illő - feljegyzéseknek.109 Más esetben azonban a rajzon megörökített pillanat hátterét világítják meg, mellyel a mű teljesebb megértéséhez is segítik a nézőt. Ilyen rajzok készültek Novákról is, akit két alkalommal azonos szögből örökített meg a festő (29-30. ábra). Mindkét rajzon a felirat azonos megjelölést szolgál, a zongorista által a rajz készülésekor játszott mű címét jegyzi fel (egyik alkalommal az előadó nevével). Ezzel a néző számára is elhelyezi az ábrázolt pillanatot a megfelelő kontextusban. Az ilyen információk birtokában megvan a lehetősége annak, hogy a néző úgy tekintsen a műre, mint a zenei élmény és a zenemű befogadásának egy kiragadott pillanatára. Azzal, hogy Rippl ilyen „kísérőszöveget” ír művéhez, egy olyan érdeklődést és igényt fejez ki, amely a 19. századtól kezdve több európai festőben megfogalmazódott; a zenei élmény időbeli és nem látható mivoltát látható és körülhatárolható formában kifejezni egy bizonyos pillanat megragadásában, amely az adott állapotot a legjobban kifejezi. Erre jó alkalma nyílt Novák jelenléte által, aki nagy valószínűséggel gyakorolhatta a koncerten játszott műveket - mivel a feliratokból az derül ki, hogy a kép készülésekor játszott darabok („Preludium Chopin” és „Magányos vándor Grieg”) azonosak a hangversenyen előadott művekkel -, így otthon több alkalommal nyílhatott lehetősége a darab meghallgatására és az abból fakadó zenei élmény tanulmányozására. A felirattal megjelöli a kép konkrét tárgyát, amelyben a zongorista portréján túl egy elmúló zenei élményt kíván megragadni, s azt a „modell” személyéhez kapcsolni. Ehhez a tematikához, valamint a feliratok fontos szerepéről tanúskodik még egy grafika, amely a Róma-villa zenei életét a hallgatók oldaláról is megmutatja. A tusrajz a következő címet, azaz feliratot hordozza a kompozíció részeként: Lajos, Margót, Fenella, Lazarine hallgatják Liszt rapszódiáját (1910) (32. ábra). Az amatőr hegedűs testvér, Lajos jelenik meg a társaság bal szélén, mellette felesége, Piatsek Margit.110 Jelen esetben azért fontos a feliratban a zenei utalás megje-108 „Nem lévén villany, esténként két gyertya világánál hallgattam a zongorát; egy Novák nevezetű zongoraművész Lisztet adott elő. ” Martyn F 1979, 122. 109 Pl. Két akt kanapén ütve (1910-11), amelyen a modell testvérpár címe, neve és kora szerepel. Ld. Rippl 1998, 443. (Kát. 191.) Vö. Passuth K. 2005, 189. Hasonló feljegyzésnek, megjegyzésnek tűnik a Fenella á 18 ans felirat a gitározó Fenella rajzon. (29. kép) 110 Elgondolkodtató, hogy a kép címében és feliratában miért a Margót és miért nem a Margit név szerepel. Talán Rippl-Rónai kézírásának félreolvasásából fakadóan terjedt el ez a név, ugyanis a rajzot már 1935-ben ezen a címen állították ki a Szépművészeti Múzeumban, ekkor került ugyanis a múzeum gyűjteményébe. Ld. Rippl 1998, 446. (Kát. 196.) Genthon kéziratos oeuvre-katalógusában Margitot ír. Ld. MTA MKCS-C-l-36/3865
