Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Megyery Noémi: A "Sárga zongoraszoba". Rippl-Rónai zenei festészete
A „SÁRGA ZONGORASZOBA”. RIPPL-RÓNAI ZENEI FESTÉSZETE 299 7. ábra. Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt, 1906. Olaj, lemezpapír; 67x97,5 cm: Magántulajdon személyes tárgyaikból s hétköznapi elfoglaltságukból, melyekkel a kor polgárai könnyen megbarátkoztak, magukra ismertek. Rippl abszorptív ábrázolási módja abba az antiteátrális hagyományba illeszkedik, amelyről Michael Fried értekezik,58 s amely a Nabik enteriőrképeire is jellemző. Ez lehet kulcs a zeneszobák és egyéb zenei tárgyú, zenehallgatást megjelenítő művekhez is. Az ilyen típusú képek önmagukban léteznek, a kép szereplői függetlenek a kép nézőjétől. Ennek az antiteátrális hagyománynak egyik legkorábbi mestere a francia Chardin, akinek művei nem kívánják meg a néző jelenlétét, szereplői teljesen elmélyülnek cselekvésükben.59 Rippl művein is ilyen helyzetnek vagyunk tanúi, szereplői is csaknem kizárják a nézőt a jelenetből. Rippl azonban mégis nyit a befogadó felé, s bár ezek a jelenetek nélkülünk zajlanak le, mégis lehetőségünk nyílik arra, hogy ott legyünk abban az enteriőrben és részesüljünk abból a hangulatból, amelyben a szereplők élnek. Amikor Rippl rokonai elmélyült cselekvését ábrázolja, megengedi a nézőnek, hogy lássa a cselekvés hatását képe szereplőjén. így olyan pillanatnyi állapotokat rögzít, hogy milyen hatást vált ki Piacsek bácsiból az olvasott könyv vagy újság, milyen érzések, hangulatok ragadják el az emlékezéseiből élő anyát, a szomorkodó vagy merengő Lazarine-t. 58 Ld. Fried, M. 1980 59 Jean-Baptiste Siméon Chardin: Buborékot fújó fiú (1733-34 körül); Kártyavár (1737 körül); A fiatal tanítónő (1740 után). Mindhárom a washingtoni National Gallery of Art tulajdona. Rippl zenei témájú művei között található egy igencsak érdekes enteriőrkép ebből a korszakból, amely nem kis figyelmet érdemel, ha a francia hagyomány szempontjából is megvizsgáljuk. Az Öregúr és mandolinozó asszony (1905) (8. ábra) című kép némiképp eltér azoktól a képektől, amelyeken az enteriőr szereplői abszorptív módon jelennek meg. Míg Lazarine elmélyül a mandolinozásban, az öregúr sanda mosolylyal tekint ki a képből. Piacsek bácsi teljesen tudatában van annak, hogy ez a jelenet meg lesz örökítve, kitekint a festőre s ezáltal kapcsolatot teremt a nézővel is. Ugyanakkor ez az arckifejezés egyben elmélázó is, melynek oka Lazarine mandolinjátéka lehet. Ez Rippl első képe, melyen a zenejátszás mellett megjelenik egy zenét hallgató személy is, akin láthatjuk a zene által kiváltott érzéseket. A hátrafelé megnyíló újabb terek utalhatnak a szereplők belső világára, amely vibráló halványkékjével a lélek mélységeit tárhatja fel, melyben a zenének fontos szerepe lehet. A modern francia festők gyakran kísérleteztek egy képen belül az antiteátrális hagyomány megtartásával és megtörésével egyaránt, így ez a fajta hozzáállás Rippl esetében ismét e körök hatásáról árulkodik.60 Élet a Róma-villában Ami Rippl-Rónai életmódját illeti, 1908-ban a Rómavilla megvásárlásával kezdődhetett meg a beteljesülés időszaka, 1906-os sikerét követően itt mindent a maga 60 Ld. Fried elemzéseit a témában: Fried, M. 1998, 185-261.
