Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
289HÁROM KAPOS MENTI KÖZSÉG NÉPÉNEK RÉSZVÉTELE A KATOLIKUS EGYHÁZ HIVATALOS JELES NAPI ÜNNEPEIN, AZ 1930-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG 31-32. ábra. Szent Vendel öröm megmonyasodott86 a tik. Monyas tikokat ha letojt akkor engedtük ki mert nem volt kerítés. ” Mindez a viszszaemlékezés már mosolyogva történt, látszott Nagynéném tekintetén, és a kézlegyintése is ezt erősítette meg, nem igen hiszi, hogy a varrás és a tojások száma között valamiféle összefüggés lenne. „December 13-án, Luca napján a fiuk, sokszor a legények is gerendát vagy vastagabb dorongot visznek magukkal, és azt beviszik a rokonok, vagy ismerősök családok konyhájába. Ott ráülnek és kórusban mondják: a kotyolás szövegét. A mondóka befejezése után a gyermekek pénzt, a legények bort kapnak, majd odébb mennek egy házzal.”87 86 tikmony, tojás 87 Varga Gy kézirat 1950-es évek. December 24, Karácsony „December 24. Mindenki a legszebb ruhájában, lehetőleg bársonyszoknyába ment a misére. Karácsony előtt a Bíró kiparancsu’ta a község kocsiját és elvitte a gyerekeket gyónni Göl lébe. Kimé’ték a gyerekeket, amíg nem járt iskolába addig nem ment misére gyalog Göllébe. Ha nagy hó volt akkor lovas hóekével eltolták a havat a földes útról. ” „A kis Jézusnak az asztal alá kis széna kévét tettek a háború előtt. Volt, aki az 1960 - as években is vitt az asztal alá szénát. Karácsonyi ünnepekkor felkeresték egymást este a komák. Az őszi munkák után egy kis beszélgetésre vágytak a sógorsággal, komasággal, egyéb atyafisággal.” December 28, Aprószentek „December 28-án, karácsony negyedik napján a fiuk fűzfavesszőből font korbáccsal járnak házról-házra. Beköszöntőül a szokásos mondókát használják. Aztán ütni kezdik a korbáccsal a házban talált aszszonyokat, közben egyre mondják:- Jó sütő-főző légy!- Jó fonó-varró légy!- Jó misejáró légy!- A férjedhez kedves légy! Kimennek még az istállóba is, ott a lovat, tehenet is megkorbácsolják:- Jó vemhező légy! Nagy tejelő légy! Mikor mindenkit megkorbácsoltak, ajándékot kapnak, és tovább mennek. A fiatalabb férfiak is elmennek korbácsolni, mondókák nélkül. Főleg a komámasszony, a rokon menyecskék, a barátok feleségei kapnak korbácsot, de az utcán talált távoli ismerősöket sem kerülik el. A korbácsolás mondókája még az 1980-as években elhangzott, akkor még volt fiú, ki járt korbácsolni.”88 „A karácsonyi szemét Aprószentek napján, felszórva a gyümölcsfára, hogy jó termés legyen." „A karácsonyi hulladéknak, szemétnek különben mágikus ereje van.” „Országszerte általánosnak mondható szokás, hogy a gyümölcsfákra szórják, azért hogy jobban teremjenek.”89 Összegzésképp, a hagyományok közül már egyes szokásokat nem „gyakorolnak”, azonban a szentelt gyertyához, búzához, barkához, kötődő hagyományok jól ismertek mindenki számára. A szentelés után hazavitt, szentelt gyertya, barkaág, búzaszál becsben van tartva manapság is. Igaz, már nem rózsaszín szalagon függ a falon a gyertya, a búzaszál sem a rag alá van tűzve, hanem a szobában egy polcon kap helyet. Ez nem csupán az értékrend változással, hanem az anyagi javak gyarapodásával is összefügg. Amikora Biblia, sőt a kenyér is a mestergerendán kapott helyet, hol másutt függhetett volna a gyertya, mint a falon, polcok híján. Van, ami egyszerűsödött a megnövekedett lehetőségek ellenére, a templomba-járás szokásai közül a „misére járó ruha” ünnepélyessége is. Amíg a korábbi években 88 Lanszkiné Széles G. 2007: 169. 89 Bálint S.1937: 28.
