Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei

HÁROM KÖZSÉG A ZSELIC NYUGATI SZÉLÉN 1921-27 KÖZÖTT KADARKÚT, BÁRDUDVARNOK, HEDREHELY NÉPÉNEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 257 2. ábra. A gálosfai jómódú Rippl család fiai az első világháború idején. Szerzője ismeretlen. Repró: Gőzsy Gáborné. RRM NF-8545 Sándor felfigyelt mind a hivatásos fényképészek, mind az amatőrök anyagára, amelyekből már ők is szerez­tek darabokat a múzeumoknak. Ezzel párhuzamosan néprajzkutatók, földrajzosok, helytörténetírók is ráálltak a fényképezésre sokféle témában, könyveikben ezeket közzé is tették. Vármegyei monográfiák, népművészeti kötetek színes és fekete-fehér fényképsorozatokkal és rajzokkal együtt jelentek meg.8 Tanulmányom a kérdőívekre adott válaszokra kon­centrál. Ugyanazokat a kérdéseket tették fel minden helységben. A válaszadók nem mindig töltötték ki ala­posan a rovatokat, üresen is hagyták, vagy kihúzták, nemleges választ adtak olykor is, ha nem lett volna indokolt. Sokszor a legjellemzőbb kérdéseket nem vá­laszolták meg (pl. milyen és hány mezőgazdasági gép volt a községben, milyen növényfajtákat, állatfajtákat részesítettek előnyben, hiszen ez az idő éppen a fajta­váltások kezdete volt). Hiányos adatokat kapunk arról, hogy milyen építőanyagot használtak, még kevesebbet 8 Endrei 1912. 197-222. Tájakról, épületekről főképp kastélyokról, templomokról, gyárakról, híres személyekről vannak benne képek, de néhány már akkor ismert somogyi népviseletről is. Malonyay 1911., 2-304. Ill.k. A pásztorélet tárgyaiból zselicieket is közöl id Kapoli An­tal kadarkúti, illetve Kopaszpusztai juhász faragó munkáit 126, 127. 129.p, Malonyay 1912. IV. kötetben aránylag kevés a zselici fotó pl. lipótfai ház, szennai viseletek, zselici templombelsők, szennai temető­részletek, hímzések: I09 192-4, 209. 233, 239. 263-264. 3. ábra. Kaposszentbenedek (ma Bárdudvarnok) református gazdacsalád az első világháború idején. Kozári Kovács József ajándéka, szerzője ismeretlen. Repró Király Béla. A menyecske Kaposújlakról ment oda férjhez. RRM NF-5128 tudunk meg a háziiparról és a keresettebb iparosokról. A legtöbb kérdést azonban megválaszolták, így lénye­gében homogén forrással van dolgunk. Ez az időszak nemzetünk életének súlyos mély­pontja, a bukott háború, az ország feldarabolása, csa­ládok és birtokaik kettészakítása, háborús károk, fontos erőforrások, piacok, vásárok, beszerzési lehetőségek elvesztése, új piacok keresése, tartalékolt készletek, munkaeszközök és más javak hiányosságai, az álta­lános elszegényedés miatt. A falvak népének „színe­­virága” megfogyatkozott, az aktív munkaképes férfiak száma csökkent, számos család magára maradt. De kiderül a válaszokból, hogy méltóképp meggyászolhat­ták, számbavették a „hősi halottakat”, emléktáblákat ké­szíttettek elhunyt szeretteik nevével. Ebben az időszak­ban sajnos ez az emberveszteség-lista a legprecízebb. Több helyen az elrekvirált harangok helyébe vásároltak újat, másutt szobrot, emlékművet emeltek. Mindezt az állam is támogatta, megemlékezéseket is tarttatott, s a korabeli sajtó is beszámolt a nemzet gyászáról. A falvak népe megfeszített erővel igyekezett foly­tatni életét. Kiderül közvetve a válaszokból, hogy a 20. század elején megindult kezdeményezések (gépek be­szerzése, szövetkezetek, egyesületek alakítása, gaz­dasági ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok rende­zése, ismétlőiskolások képzése gazdasági témákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom