Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
HÁROM KÖZSÉG A ZSELIC NYUGATI SZÉLÉN 1921-27 KÖZÖTT KADARKÚT, BÁRDUDVARNOK, HEDREHELY NÉPÉNEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 257 2. ábra. A gálosfai jómódú Rippl család fiai az első világháború idején. Szerzője ismeretlen. Repró: Gőzsy Gáborné. RRM NF-8545 Sándor felfigyelt mind a hivatásos fényképészek, mind az amatőrök anyagára, amelyekből már ők is szereztek darabokat a múzeumoknak. Ezzel párhuzamosan néprajzkutatók, földrajzosok, helytörténetírók is ráálltak a fényképezésre sokféle témában, könyveikben ezeket közzé is tették. Vármegyei monográfiák, népművészeti kötetek színes és fekete-fehér fényképsorozatokkal és rajzokkal együtt jelentek meg.8 Tanulmányom a kérdőívekre adott válaszokra koncentrál. Ugyanazokat a kérdéseket tették fel minden helységben. A válaszadók nem mindig töltötték ki alaposan a rovatokat, üresen is hagyták, vagy kihúzták, nemleges választ adtak olykor is, ha nem lett volna indokolt. Sokszor a legjellemzőbb kérdéseket nem válaszolták meg (pl. milyen és hány mezőgazdasági gép volt a községben, milyen növényfajtákat, állatfajtákat részesítettek előnyben, hiszen ez az idő éppen a fajtaváltások kezdete volt). Hiányos adatokat kapunk arról, hogy milyen építőanyagot használtak, még kevesebbet 8 Endrei 1912. 197-222. Tájakról, épületekről főképp kastélyokról, templomokról, gyárakról, híres személyekről vannak benne képek, de néhány már akkor ismert somogyi népviseletről is. Malonyay 1911., 2-304. Ill.k. A pásztorélet tárgyaiból zselicieket is közöl id Kapoli Antal kadarkúti, illetve Kopaszpusztai juhász faragó munkáit 126, 127. 129.p, Malonyay 1912. IV. kötetben aránylag kevés a zselici fotó pl. lipótfai ház, szennai viseletek, zselici templombelsők, szennai temetőrészletek, hímzések: I09 192-4, 209. 233, 239. 263-264. 3. ábra. Kaposszentbenedek (ma Bárdudvarnok) református gazdacsalád az első világháború idején. Kozári Kovács József ajándéka, szerzője ismeretlen. Repró Király Béla. A menyecske Kaposújlakról ment oda férjhez. RRM NF-5128 tudunk meg a háziiparról és a keresettebb iparosokról. A legtöbb kérdést azonban megválaszolták, így lényegében homogén forrással van dolgunk. Ez az időszak nemzetünk életének súlyos mélypontja, a bukott háború, az ország feldarabolása, családok és birtokaik kettészakítása, háborús károk, fontos erőforrások, piacok, vásárok, beszerzési lehetőségek elvesztése, új piacok keresése, tartalékolt készletek, munkaeszközök és más javak hiányosságai, az általános elszegényedés miatt. A falvak népének „színevirága” megfogyatkozott, az aktív munkaképes férfiak száma csökkent, számos család magára maradt. De kiderül a válaszokból, hogy méltóképp meggyászolhatták, számbavették a „hősi halottakat”, emléktáblákat készíttettek elhunyt szeretteik nevével. Ebben az időszakban sajnos ez az emberveszteség-lista a legprecízebb. Több helyen az elrekvirált harangok helyébe vásároltak újat, másutt szobrot, emlékművet emeltek. Mindezt az állam is támogatta, megemlékezéseket is tarttatott, s a korabeli sajtó is beszámolt a nemzet gyászáról. A falvak népe megfeszített erővel igyekezett folytatni életét. Kiderül közvetve a válaszokból, hogy a 20. század elején megindult kezdeményezések (gépek beszerzése, szövetkezetek, egyesületek alakítása, gazdasági ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok rendezése, ismétlőiskolások képzése gazdasági témákban
