Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
A BÁBAMESTERSÉG ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD KÖZEPÉN 243 számít a 35 évesen tizenegyedik gyerekét szülő cigányasszony. A harmincöt éven felüliek ötödik-hetedik szülésükhöz, a negyven éven felüliek a nyolcadikhoz hívták a bábát. Egy 42 éves háztartásbeli nő tizedik szüléséről is van információnk. A lakhely szerinti megoszlásnál a legnépesebb csoport értelemszerűen Rinyaújlak és a szomszédos Csokonyavisonta községben élt. Egy-egy adatunk van olyan környékbeli helységekből, amelyek mára beolvadtak a településekbe: Lajosmajor, Alsócser, Felsőcser, Terézmajor, Köblöspuszta. A szintén betagozódott Gézapusztáról jelentős mennyiségű szülési feljegyzésünk van. Somogyaracs és Nagydobsza ma is önálló községek. A major, cser és puszta elnevezések utalnak a vidék jellegére: ezek a nők mind földművesek, napszámosok és uradalmi cselédek feleségei voltak. Az itt élők társadalmi helyzetére vonatkozóan a férjek foglalkozásai adnak támpontokat. A Szülések jegyzőkönyvének adatai szerint az összes szülés felénél az apa földműves vagy napszámos, tehát paraszti származású volt. Mivel a Bábanaplóban nincsenek feltüntetve a foglalkozások, csak feltételezhetjük, de az 50%-os arány valószínűleg tovább növekedne. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még az uradalmi cselédeket és pásztorokat. Szintén a paraszttársadalom tagjai a mesteremberek: kovács, faragó, szűcs. Fizikai munkásként jelen van a tejcsarnokkezelő és a gyári munkás. Állami alkalmazottak, vasutasok, szövetkezeti könyvelő és vendéglős is szerepel a bejegyzésekben. A helyi értelmiség is megjelenik: a református és az állami tanító gyerekét is Boli Irma segítette a világra. A vallási megoszlásról érdemben nem tudunk szólni, mivel csak a szülések töredékénél jegyeztetett fel a felekezeti hovatartozás. Ebből azonban kiderül, hogy mind katolikus, mind református nőkhöz járt a bába; két és félszeres katolikus többséggel. A dolog érdekessége, hogy csak az 1951-1953 között szült nőknél jelenik meg a vallásra vonatkozó adat, amikor a politika igyekezett háttérbe szorítani az egyházakat. A térségben jelen lévő etnikai csoportok közül egyedül a cigánysággal találkozunk a bábanaplók hasábjain. Összesen kilenc cigány nő szült a vizsgált időszakban a bábával.56 Egy kivétellel mind a leánykori nevükön szerepelnek a dokumentumokban. Ennek hátterében valószínűsíthetően a cigány közösségek normarendszere áll, miszerint a házasság intézménye nem a hivatalos polgári szertartáshoz kötött, hanem a közösségen belül megtörtént ceremóniához. így fordulhat elő, hogy cigány házaspárok úgy élik le az életüket, hogy a köztük lévő köteléket csak a közösség ismeri el, ám hivatalos papírok híján az állam nem tekinti őket házasnak. A regisztrált szüléseknél egy kivétellel lánycsecsemők születtek. Előfordult fiatal cigány nők első vagy második, idősebbek negyedik szülése is. 56 Ez nem feltétlenül jelenti, hogy csak ennyi gyerek született, könynyen lehet, hogy nem minden cigány nő fordult bábához, vagy másik bábával szültek. A legtöbbet szült nő is a cigányok közül került ki: egy harmincöt éves nő67 szülte meg tizenegyedik gyerekét 1948-ban. A bejegyzés érdekessége, hogy a bába nem használt a szülés során szublimát lepényt.57 58 Ez a körülmény és az eddigi szülések nagy száma arra enged következtetni, hogy ha nem is a bába segítsége nélkül (az ilyen esetek jelölve vannak a naplóban), de viszonylag önállóan szülhette meg a nő lánycsecsemőjét. A szublimát használatának hiánya egy másik cigány nő59 1950-ben történt szülésénél is olvasható. Feltűnő, hogy egyazon napon két szülés történt a napló szerint, ám a bába időrend szerint felcserélte a sorszámozást. Elsőként szerepel, hogy a késő délelőtti órákban szülte meg első gyerekét egy helyi állami tanító felesége.60 A második bejegyzést kora délelőttre datálták, bő egy órával korábbra. Az ebben említett fiatal cigány nő második gyerekét szülte. Mivel itt nem szerepel helyszín, nem tudjuk biztosan, de kétséges, hogy a bába egyszerre két szülésnél vett volna részt. A szublimát használatának hiánya is azt a gyanút erősíti, hogy a cigány nő szülése a bába különösebb segítsége nélkül zajlott le. Említésre méltó még az a ceruzával írt és utólag kiradírozott bejegyzés, ahol a fiatal cigány nőnél a hajadon státusz szerepelt. Már utaltam a cigány közösségen belüli házasodási viszonyok bonyolult mivoltára, de a bábanaplókban ez az egyetlen, ahol a nő egyedülállósága hangsúlyt kap. Az 1950-ben második gyerekét szülő nő adatainak részleges eltüntetésére nincs magyarázatunk, ugyanis a törvénytelen gyerek státusza ebben az időszakban már nem létező jogállás. Az újszülöttre vonatkozó adatok szerint élveszülés történt, még egy keresztnév is olvasható, tehát sem magzatsem gyerekgyilkosságra sincs okunk gyanakodni. A magzatok fekvését illetően az első koponyatartásban születettek jelentik a legnépesebb - több mint a szülések felét alkotó - csoportot. Szintén számottevő a második koponyatartásban született magzatok száma. A far- és arctartás, valamint a medencevégű fekvés összesen nyolc esetben fordult elő. Ezen utolsó csoportból három esetben halva született a magzat, két esetben pedig pár óra után veszítette életét, vagyis látható, hogy a magzat fekvése meghatározó jelleggel bírt a szülés végkimenetelét illetően. Az újszülöttek nemek szerinti megoszlása a fiúk javára mutat kevés többletet. A feljegyzett adatok szerint 72 lány és 79 fiú született Boli Irma bábáskodása alatt. Keresztnevek közül népszerű az Erzsébet, Mária, László és István. Egy 1900-as nagyatádi adat szerint akkoriban a Julianna, Anna, János és Lajos voltak a legnépszerűbb nevek.61 57 в. M. 58 A szublimát (HgCI2) fertőtlenítésre használt, vízben oldódó vegyület. A szülés során elhasznált szublimát lepények száma utal a fertőtlenítő oldat mennyiségére, vagyis ha nem használt szublimátot, nem történt fertőtlenítés. 59 O. M. 60 P. E. 61 Bősze (szerk.) 2001b. 482. Női nevek közül dobogós volt még a Mária, melynek népszerűsége úgy tűnik csak növekedett.
