Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gáspár Ferenc: A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején
A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAI VÖRÖS-KERESZT EGYLETE SOMOGY VÁRMEGYEI FIÓKEGYLETEI ÉS TEVÉKENYSÉGÜK AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 227 A segélybizottságok gyűjtésének eredménye járásonként:30 Barcsi járás 4286 korona 10 fillér Csurgói 5528 86 Igali 2256 93 Kaposvári 9602 46 Marcali 6292 85 Nagyatádi 4632 21 Szigetvári 4553 55 Tabi járás 5184 64 Kaposvár város 17684 51 Támogatás nem csak akciós gyűjtésekből érkezik: Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának javaslatára a vármegye 20 000 koronát a sebesültek ápolására ad át az ebadóalapból.31 A helyi újságok folyamatosan közük a felajánlásokat és az adakozók névsorát. Nem lehet célunk ezek tételes ismertetése, helyette néhány nagyobb fiókegylet összesített adatait mutatjuk be (3. táblázat32). Az arányok és a tényleges „vásárlóérték” megítélhetőségéhez segíthet az aktuális árak ismerete. Élelmiszerárak a Balatonnál (maximált):33 tyúk (db) 3-4 korona hízott liba (kg) 2,80-3 korona házi vaj (kg) 4 korona tej kimérve (liter) 24 fillér tojás (db) 8-10 fillér A teljes megyére érvényes fogyasztói húsárak:34 sertéshús (kg) nyers vagy füstölt sonka olvasztott zsír elkészített szalonna, sózott húsos kolbász 7 korona 20 fillér 8 korona 8 korona 60 fillér 8 korona 9 korona A búzából készült finom tésztaliszt és dara maximális ára mázsánként 95 korona 50 fillér, a kenyérliszt 41 korona 47 fillér, a rozsliszt 45 korona 85 fillér.35 A megyei választmány még 1916 decemberében is folyamatosan szorgalmazta további fiókegyesületek létrehozását. A tényleges iratanyagra, a válaszokra, további történések dokumentumaira nem leltem rá.36 Kivételt képeznek ez alól Csurgó (töredékes ismeretek), Balatonlelle és Szigetvár. Utóbbi kettő közgyűlési 30 31 32 33 34 35 36 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 19. 853. Somogymegye a sebesültekért. Somogyvármegye, 1914. november 5. 3. Szundy 1916: 90-91., 190-233. A *-gal jelölt helyeken az adatok hiányoznak. A természetbeni adományok korona értékének megállapítása során a kimutatások számadatai ellentmondásosak. Élelmiszerárak. Somogyi Hírlap, 1915. június 24. 4. Az alispán maximálta a megye területére a sertéstermékek árát. Somogyi Hírlap, 1916. július 16. 2. A búza és a rozsliszt maximális ára. Somogyi Hírlap, 1916. július 22. 3. MNL SML X. 202. Somogyvármegyei választmány iktatókönyve. Megnyitva: 1916. október 3. A felszólítások december 24-i kiküldési dátumokkal szerepelnek. Címzettek (a bejegyzés sorrendjében): Karád, Babócsa, Attala, Nagyszakácsi, Tótszentpál, Kötcse, Ságvár, Balatonszentgyörgy, Andocs körjegyzőségei. és választmányi üléseinek jegyzőkönyvei hiánytalanul látótérbe kerültek. A belőlük megismerhető küzdelmes és áldozatos működés feltehetően valamennyi egyesületre jellemző lehetett. A csurgói fiókegylet 1890-ben alakult, ennek ellenére működéséről az első híradás csak 1914 novemberében volt olvasható.37 Elnöke Mohar József állami tanítóképző intézeti igazgató, orvosa dr. Éhn Kálmán járási főorvos. Megalakulásával egyidejűleg nyitotta meg kórházát október 9-én nyolc felvett beteggel a református főgimnáziumban, Folenta Lajosné főápoló vezetésével. Az ápolásban rajta kívül öt önkéntes és két fizetett hivatásos ápolónő vett részt. Az élelmezést tizenegy tagú hölgybizottság intézte három kisegítővel (kézilány, mindenes, mosogató). Kimutatásuk szerint 1916. április közepéig 480 beteget vettek fel 21 485 ápolási nappal, továbbá 65 átutazó katonát. Akkor hetven ágy állt rendelkezésre. A legnagyobb létszám 1915 áprilisában volt, akkor négy pótágyat kellett beállítani. A 480 betegből távozott 429, az ápoltak száma 51. A távozottak közül gyógyult 378, javult 49. El kellett küldeni rossz magaviselet miatt 1-et, csapatkórházba került 1. Műtét 56 volt: lövedékeltávolítás, fagyás miatti végtag-eltávolítás. Az összes bevétel 57 013 korona, a kiadás 48 252 korona. Kitüntetések: Mohar József és Éhn Kálmán hadiékítményes II. oszt. díszjelvényt, 5 tag ezüst díszérmet, a főápoló bronzérmet kapott38 (2. ábra). Siófokon 1914. november 8-án alakul meg a fiókegylet 200 taggal, dr. Ney János orvos elnökletével. Vállalásuk szerint a nagyobb villákban összesen 80-90 sebesült ellátásáról gondoskodnak. A Takarékpénztári Igazgatóság tíz sebesült számára „négy szobából álló lakást” rendezett be. A vak katonák részére szervezett gyűjtés 300 korona eredményt hozott39 (3 és 4. ábra). Az előbbinél lényegesen több információt nyerhetünk a balatonlellei vöröskereszt-fiókegylet 1914-1918 közötti jegyzőkönyveiből.40 Az 1914. november 8-án megtartott alakuló közgyűlésen megválasztott tisztikar tagjai a helyi és az ott villatulajdonos fővárosi elit tagjai köréből kerültek ki. Egyesületi elnök özv. Szalay Imréné (földbirtokos, szállodatulajdonos), társelnök Bartos Tivadarné (férje a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megbízottjaként a megalakulás kezdeményezője, cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsos), Álgya Papp Sándorné (vezérkari alezredesné). Alelnökök: Hónig Izidorné (nagybérlő), Hüttl Frigyes (a pesti Hüttl Porcelángyár ügyvezetője), Francois Lajos (pezsgőgyáros), Milassin Vilmosné (az ő tulajdonában volt akkor a legnagyobb, 52 szobás, későbbi Gyárfás Panzió), Zilahy Dezső (a Balatoni Yacht Club alelnöke). Titkár: dr. Breznay Béla (a budapesti Pázmány Péter 37 38 39 40 A csurgói vöröskereszt egylet kisegítő kórháza. Somogyi Hirlap, 1914. november 3. 4. Csurgói hadikórház. Somogyvármegye, 1916. április 23. 4-5. Balaton 1915: 39-40. Konkrét dokumentumokkal a Deutsch-, Fischer-, Medveczky-, Rozgonyi-villákban lévő sebesültekkel kapcsolatosan találkozhatunk. Érdekes módon Szundy Károly kimutatásában (Szundy 1916) Siófok nem szerepel. MNL SML X. 203.
