Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Gáspár Ferenc: A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején

ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején GÁSPÁR FERENC 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos utca 10., e-mail: drgasparferenc@t-online.hu A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 221-236 Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.221 Gáspár, F.: The Branches of the Red Cross Association of the Countries of the Hungarian Holy Crown in Somogy and their Activities during the First World War. Abstract: The Red Cross Association of the Countries of the Hungarian Holy Crown was founded on 16th May 1881 in Budapest, with the aim of carrying out humanitarian activities in addition to the curing and caring of injured or sick war veterans, going beyond military attendance and complementing state attendance. Between 1887 and 1899 ten branches were founded in Somogy. In addition to the already existing branches of the county seat, the patriotic fervor following the breakout of the war resulted in the establishment of 53 further healthcare facilities with altogether 1822 beds for the injured soldiers in 40 municipalities. This is the very first essay to describe their activities, disclosing detailed monitoring data about the amount of donations. The essay describes in detail the history of the two largest branches of the county (Balatonlelle and Szigetvár). Keywords: World War I, Somogy county, Red Cross, wounded soldiers, hinterland support Az 1881. május 16-án Budapesten megalakult Ma­gyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete1 a háborúban megsebesült vagy megbetegedett kato­nák gyógyításában, ápolásában a katonai gondozás mértékén túlmenő, az állami gondoskodást kiegészítő humanitárius tevékenység megvalósítására jött létre. A megalakulását követő napon csatlakozott hozzá az 1879 óta Erzsébet királyné védnökségével működő Magyar Országos Segélyező Nőegylet.2 Országos ha­tókörű egyletként egyik legfontosabb feladatának te­kintette a vidéki fiókhálózat létrehozását. Somogy me­gyében ez az igyekezet évekig nem járt sikerrel, csak 1887-ben alakult meg elsőként a kaposvári fiókegylet.3 1 A sajtóban az egylet nevének írásmódja kaotikus, olykor még azonos mondaton belül is változó (Vörös-Kereszt, Vörös-kereszt, vörös-kereszt, Vöröskereszt, vöröskereszt stb.). Hivatkozások­nál, idézetekben megtartottam az eredeti forrásokban található alakot. A hivatalos név az idők során változott is: alakulásától Ma­gyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete, 1918-tól Ma­gyar Vörös-Kereszt, napjainkban Magyar Vöröskereszt. Hasonló bizonytalanság észlelhető a fiókegyletek megnevezése körében is, hol egyletnek, hol egyesületnek nevezik őket. 2 Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1878-ban megin­dították Bosznia-Hercegovina okkupációját, számos jótékony célú, gyűjtést folytató nőegylet elhatározta, hogy egyesülnek, ezzel na­gyobb hatásfokkal, országosan szervezett keretek között segélyez­hetik a katonákat és otthon maradt rászoruló családtagjaikat. Így jött létre 1879-ben a Magyar Országos Segélyező Nőegylet. 3 A somogyi és a kaposvári datálásokkal kapcsolatosan sok a bi­zonytalanság. Bősze Sándor tanulmányában (Bősze 1986: 303., 314.) írja: „az alispáni nyilvántartások pontatlanok, hiányosak, kü­lönösen igaz ez a vöröskereszt fiókegyesületek vonatkozásában". A kaposvári fiókegylet megalakulásának idejét a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének 1902. évi jelentése alapján határoztam meg (Jelentés 1902: 16). Tevékenységét kü­lön tanulmány ismerteti: Gáspár 2018. Egy éven belül sikerült létrehozni további öt helyen, így már működhetett az összefogásukra hivatott me­gyei választmány, amely 1888-ban kezdte meg mun­káját. Elnöke Tallián Béla főispán, alelnöke Németh Ignác polgármester lett. A Vörös Kereszt Egyletre jellemző, hogy mindenütt nagy tekintélyű vagy hivataluknál fogva jelentős befolyá­solási képességgel rendelkező vezetőket választottak első számú tisztségviselőknek. Amikor a főispán távozott a megyéből, utóda az egylet élén a jótékonykodása ré­vén közismert őrgrófné, Pallavicini Edéné lett.4 Évente hosszabb időt töltött mosdósi otthonától (és a megyétől) távol, ezért 1900 elején lemondott tisztségéről. Csak mi­után ismételten bebizonyosodott, hogy elhatározása vég­leges, fogadta el az új főispán, Tallián Gyula az országos központ ösztönzésére a felkérést: „legyen szabad újólag kérnünk, hogy a Somogy-megyei vörös-kereszt választ­mány végleges megalakítása, illetőleg a tiszti állások betöltése iránt intézkedni, az elnöki állásnak magára vállalása által a magasztos eszme iránti érdeklődésnek új irányt adni, az ügymenet rendszerességét szokott erélyével biztosítani, s minket az elért eredményről ér­tesíteni szíveskedjék”.5 Az új megyei választmány 1901. október 17-én alakult meg, akkor már tíz fiókegylet6 volt a vármegyében. Elnöke Tallián Gyula főispán, társelnöke dr. Goszthony Mihályné, alelnöke Maár Gyula alispán, társalelnöke Svastics Aladárné, pénztárnoka Sárközy Béla, jegyzője Psik Andor lett7 (1. táblázat8 *). 1890-ben már 417 olyan fiókegylet van a Szent Korona országaiban, amely valamely választmányhoz tartozik, további 245 önállóan működik. Ismertségük, társadalmi tekintélyük olyannyira megnőtt, hogy a Vö­röskereszt neve és jelvénye a kereskedelemben, de magánszemélyek esetében is „áruvédjeggyé” kezdett válni. A visszaélések megakadályozására jelent meg az 1286/1889. július 6. sz. B. M.-körrendelet, amely kimondta, hogy a Vöröskereszt nevének és jelvényé­nek „mindennemű használati igényét” be kell jelenteni 4 Pallavicini Edéné Majláth Etelka (1853-1936), a „szegények segí­tője", 1890-től a Budai Jótékony Nőegylet elnöke. 5 MNL SML X. 202. A vöröskeresztegylet 3557. számú levele a fő­ispánhoz, 1900. augusztus 18. 6 A3. Ij. alatt hivatkozott jelentés adatai alapján. 7 MNL SML X. 202. 25/1901. október 23. 8 Jelentés 1902 (A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének 1902. évi jelentése): 10. A tagsági viszony kategóri­áit az alapszabály szerint a belépéskor fizetett összeg határozta meg. Ennek értelmében az egyszer és mindenkorra fizetett 40 korona alapító, 20 korona örökös, illetve hat éven át évi 2 korona rendes, 1 korona rendkívüli tagságot eredményezett. A későbbi­ekben a tagsági „minőség” említése változatos, például hol „40 koronás”, hol „örökös” tagként kerül nyilvántartásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom