Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között
216 HONTI SZILVIA, M. ARADI CSILLA, BALOGH CSILLA, FŰKÖH DÁNIEL, MOLNÁR ISTVÁN, NÉMETH PÉTER GERGELY, SOMOGYI KRISZTINA, TOKAI ZITA ban fekvő É-i részét Ny-ról és É-ról egyaránt egy kiemelkedés határolja, a K-i oldalon Balatonszentgyörgy belterülete húzódik. A talajtani jellemzők kettős képet mutatnak. A lelőhely É-i részén jégkori agyagra vastag sötétszínű humuszréteg rakódott, melyben nagy menynyiségben vannak jelen lápos környezetre utaló puhatestű fajok maradványai (Fűköh 2001). A sárga színű, szürke foltos, vaskiválásos agyagrétegeket a jégkorszaki glaciális periódusokban képződött aprókavicsos rétegek választják el (Bradák 2007). A lelőhelyen belül D-felé haladva, a humuszréteg puhatestű maradvány tartalma csökken, ez szárazabb környezetre utal. A feltárás magasabban fekvő déli területét, löszös altalajra rakódott, vékony, világosbarna, gyenge minőségű humuszréteg jellemzi. A legfiatalabb objektumok az Árpád-korbó\ származnak. Egy cölöpszerkezetes, féltetőszerű építményben kavics alapozású kisméretű kerek tűzhely, a humuszolt felszínen jelentkező vöröses színű, átégett omladék rétegek, melyek az őskori objektumok szintje felett 15-20 cm-rel kerültek elő, és egy kasos szerkezetű, vesszőfonattal bélelt kút tartoznak ide. A déli feltárási területen került elő két, szintén Árpád-kori gödör, melyek közül az egyik egy rézkori gödörre volt ásva. A bronzkor középső szakaszának végéhez tartozott az a Koszideri horizontból származó gödör melyből egy kerek, ónozott bronzcsüngő került elő. Az ehhez hasonló bordás tutulusok a korszak kedvelt ékszerei, és - gyakran tüskével ellátva, - a halomsíros kultúrában is előfordulnak még (Trogmayer 1969). Egy másik, hasonló korú objektumban bronz poncoló tűt találtunk. Feltártunk még 7 kora bronzkorból származó, méhkasos metszetű, rétegzett betöltésű, kerek gödröt, melyekből fésűs, illetve sűrű párhuzamos bekarcolt vonalköteg díszítésű, nagyméretű tárolóedény töredékei, kisebb, gömbös testű korsó töredékei és kisméretű, kónikus testű bögrék töredékei kerültek elő. Seprűzéssel felületkezelt, vagy simított, enyhén fényezett felületű töredékekkel együtt. A leletanyag alapján a gödröket a Somogyvár-Vinkovci kultúrához sorolhatjuk (Bondár 2001). Az objektumok jelentős része a rézkor különböző korszakaiból származik. A Badeni kultúrát nagyméretű, homogén betöltésű gödrök és egy gödörbe temetett emberi váz jellemzi, melynek melléklete ugyan nem volt, de a váz felett 30 cm-rel vastag kerámiaréteget találtunk, ami halotti tor, vagy áldozat maradványa lehetett. (VII. t. 6.) A Badeni kultúrához köthető egy gödörbe rendellenesen temetett emberi váz, melynek mellékleteként volt értelmezhető a mellé helyezett szarvasmarha koponya és egyéb csontok. Egy másik gödörből emberi koponya és állkapocs töredékei kerültek elő, további vázrészek nélkül. Az edények között a fényezett felületű, samottos vagy homokos soványítású, bekarcolt vonalakkal díszített, jól égetett, vékony falú lapos tálak, peremből induló, felhúzott fülű bögrék jellemzik. Egy újabb gödörből agyagkanál, idoltöredék és egy ismeretlen eszköz agyagból formázott markolata került elő (VII. t. 2.). A rézkor e szakaszát további homogén betöltésű gödrök képviselik, valamint két nagyméretű, szabálytalan alakú, több beásásból álló, sekély gödör, amelyek szélén, illetve sarkában találtunk cölöphelyeket. Ezeket épületként, építményként is értelmezhetjük, bár tűzhely, vagy égetés nyoma egyikből sem került elő. Földfelszín fölé épült, illetve oszlopokon álló épületek nyomára utalnak az elszórtan jelentkező oszlophelyek is (Horváth-Gherdán-Herbich-Vasáros 2005). A Badeni kultúra korai szakaszát, a Boleráz csoportot a lelőhely északi részén előkerült gödrök és oszlopszerkezetes házak maradványai képviselik. Ebből a korszakból gyengén égetett, durva, aprókavicsos soványítású, bevagdosott peremű, ívelt oldalú nagyméretű edények töredékekei a jellemzőek, gyakori az ujjbenyomkodásos vízszintes bordadísz. Megfigyelhető volt, hogy ezek az objektumok a Balaton partjához közelebbi területen helyezkedtek el, a Badeni kultúra későbbi szakaszának objektumai észak felé sűrűsödtek. Ez a Balaton vízszintjének változásaival lehet összefüggésben (Horváth-Svingor-Molnár 2006). A korszakhoz tartozó gödrök közül kiemelkedik egy sekély, ovális alakú, melyből nagymennyiségű kagylóhéj került elő, mely egy fajhoz (Unio Pictorum) tartozik. Ez a kagyló gyakran kerül elő a térség régészeti lelőhelyein (Fűköh 2001). A lelőhely legidősebb objektumai a rézkori Balaton-Lasinja kultúrához köthetők. Ebből a korszakból, egy körülbelül 7><15 m alaprajzú, alapárkos, oszlopszerkezetes ház került elő (VII. t. 5., Kiss-Réti 2005). Az épület alapját, egy nagyjából K-Ny-i irányú, téglalap alakú árokrendszer alkotja. A ház alapozása 2 árokból áll, melyek több helyen nyitottak. A kéthelyiséges ház középen osztófallal volt ellátva, középen átjáróval. Mind az északi mind pedig a déli oldalán az árok megszakad, elképzelhető tehát, hogy két bejárata is volt. Az épület középső oszlopsora 3 nagyméretű cölöphelyből áll. Ez ágasfás, szelemenes tetőszerkezetre utal. A ház felmenő fala sövényfonatos, paticsos szerkezetű lehetett. A középső cölöphelyéből erősen égett rétegből, nagy mennyiségű, világosbarna, homokkal soványított, szendvicses törésfelületű, durva felületű, díszítetlen, edénytöredékek, és nagymennyiségű patics került elő (VII. t. 6.). Az egyik hasonló korú gödörből nyéllyukas kőbalta, valamint trapéz alakú kővéső töredékei kerültek elő. A lelőhelyen több kőbalta töredéket is találtunk, ezek közül kiemelkedik egy zöld szerpentinitből csiszolt, nyéllyukas töredék (VII. t. 3.). Pattintott kőeszközök nagy számban kerültek elő a lelőhelyen. Ennek túlnyomó része radiolaritból készült penge vagy vakaró. Kisebb számban előfordult szürke kova illetve kvarc. Egy kiemelkedő lelet kapcsolható még ide: egy gyengén kiégetett, kézzel gyúrt agyaggombócból három kőeszköz került elő. Összegezve, a lelőhelyen 8 Árpád-kori objektum mellett több különféle őskori megtelepedés nyomait sikerült kimutatni. Az őskori telepek jellegzetes nyomai (gödrök, oszlophelyek) mellett sikerült egy alapárkos Balaton-Lasinja kultúrához tartozó épület maradványait feltárni. Ez az épület a magasabban fekvő, szárazabb, löszös területen került elő, az északi lápos, agyagos területen feltárt cölöphely sorok alapján, minden bizonynyal cölöpökön álló házakat építhettek, melyek jobb védelmet nyújtottak a változó talajvízszinttel szemben.