Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között
214 HONTI SZILVIA, M. ARADI CSILLA, BALOGH CSILLA, FŰKÖH DÁNIEL, MOLNÁR ISTVÁN, NÉMETH PÉTER GERGELY, SOMOGYI KRISZTINA, TOKAI ZITA Somogybabod - Nyárfás-út (91217) Németh Péter Gergely A lelőhely a Kisbabodra vezető út mentén, Somogybabod déli széle és a Tetves-patak között található, közvetlenül a patak ártere feletti enyhe lejtőn, három oldalról mocsár övezi. A lelőhelynek az út melletti keskeny sávját lehetett csak feltárni, déli kiterjedését nem tudtuk lokalizálni. Néhány kelta települési objektum mellett egy kis középső bronzkori temetőrészlet került elő. Az erősen sérült urnasírok többségének csak az alja maradt meg, így csak az urna alját, a benne levő hamvakat, és néhány bögretöredéket lehetett csak megmenteni (V.t.1.). Résztvevők: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás technikusok. Somogybabod - Tetves-árok völgye (48062) Németh Péter Gergely A lelőhely Somogybabod keleti határában, a 67-es főút keleti oldalán, az út és a Tetves-árok között található, az 1967. évi terepbejárás során azonosították. A 2014. évi próbafeltáráskor során egy kelta objektum került elő, ugyanakkor a lelőhely déli részén nagyon sok késő középkori szórványlelet, ahol akkor a még itt álló fák miatt feltárást végezni nem lehetett. A 2017. évi feltárás a során kelta, Árpád-kori és késő középkori telepet tártunk fel. Megfigyeléseink alapján a lelőhely több kisebb homokdombon található, melyeket a Tetves-patak mocsaras ártere övezett a szabályozása előtt. A kevés kelta objektum közé gödrök tartoztak, valamint kisebb, szabályos, sekély építmények, melyek műhelyek lehettek. Az Árpád-kort kemencék és néhány települési objektum képviselte. A magasan lévő kemencék erősen szétszántottak voltak. Égetőterük alját széttört kerámiatöredékek alkották, melyet az egyiknél több rétegben alakítottak ki. A legtöbb objektum a késő középkori telephez tartozott. Több, alapárkos és cölöplyukas építményt találtunk, melyeket néha egymásba ástak. Házak, esetleg részben mezőgazdasági jellegű épületek alapárkai lehettek. A magas talajvíz, mely a feltárást rendkívüli mértékben megnehezítette, egy esetben nekünk kedvezett: Feltártunk egy kutat, melynek cölöpszerkezetét a talajvíz remekül megőrizte (V. t. 2-4.). Több faoszlop töredéke is épségben megmaradt, egy részük az objektumokban, de valószínűbb, hogy nem régészeti korúak. A késő középkori telep déli végén, két települési objektum területét érintve, legalább két emberi vázmaradvány került elő. A késő középkorba tartozhatnak, de nem zárható ki a későbbi keltezés sem. A feltárás munkatársai: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán és Szabó Domán technikusok. Somogytúr - Buger-irtás (91219) Németh Péter Gergely és Honti Szilvia A lelőhely a Tetves pataktól nyugatra, a patak árterének szélén emelkedő kis dombon található, Somogytúrtól délkeletre. Molnár István 2017. év eleji próbafeltárása alapján egy gyenge intenzitású lelőhelyre lehetett számítani, ezért kezdetben a tervezett utat kísérő, a lelőhelyet veszélyeztető vízlevezető árok nyomvonala került humuszolásra, melyben egy földbemélyített építmény részlete került felszínre. A feltárást ennek megfelelően a ház körzetében bővítettük, a 760 m2-es felületen a házon kívül egy sekély, de gazdag leletanyagú őskori objektum és néhány leletnélküli sekély jelenség került elő. A ház szokatlanul kisméretű, nagyjából négyzetes alaprajzú, méretéhez képest meglepően mély, alja egyenetlen, három oldalon körben padkával. A DK-i sarkában, a déli falba vájva kisméretű, tapasztás nélküli kemence volt, előtte nagy, talán ülésre használt kővel. Három sarkában és a kemence mellett mély oszlophelyek voltak (V. t. 5.). A leletanyaga Árpád-kori kerámia, tapasztás-darabok, kevés állatcsont, ezek nem az alján, hanem a feljebb húzódó szürke (hamus) és barnás rétegben volt (15-40 cm között, a szelvényszinthez képest). Az alsó rétegben jobbára csak kődarabokat találtunk. Az építmény funkciója bizonytalan, ház vagy műhely lehetett, ám szokatlan, hogy csak magában áll. A feltárás munkatársai: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán és Szabó Domán technikusok. A 76-os út Balatonszentgyörgyöt elkerülő szakaszának régészeti feltárásai Az R76-os út Somogy megyét érintő nyomvonala az M7 autópálya holládi lehajtójától indul, majd Balatonszentgyörgy - Battyánpusztát keletről kerüli el. Ez a vidék a Kis-Balaton keleti partján húzódó első átkelőhely, mely minden időben járható volt, a mocsaras part és a Barihegy között, minden időben használt út és lakott hely volt. Ezen a régészeti lelőhelyek három kilométer hosszan, lényegében megszakítás nélkül sorakoznak egymás után (VI. t. 1.). A 2016 őszén végezett próbafeltárások után 2017 késő tavaszán kezdődtek meg a teljes felületű feltárások 4 lelőhelyen, összesen több mint 120.000 m2-en. A legészakibb rész kivételével a Rippl-Rónai Múzeum végezte az útépítést megelőző feltárásokat 2017-ben, a projekt szakmai koordinációját pedig a Budavári Kft. Az északi lelőhelyen a Magyar Nemzeti Múzeum dolgozott. Balatonszentgyörgy - Kocsmaházi-dűlő IV Fűköh Dániel A lelőhely a Kis-Balaton környékére jellemző domborzati viszonyokkal rendelkezik. É-ról D-felé haladva a tengerszint feletti magasság enyhén emelkedik. Nagyjából a lelőhely közepén az 572 és az 570 kitűzési pont között egy csatorna és a 090/1 (090/2) számú földút vágta ketté a feltárás területét. A lelőhely alacsonyab-
