Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között
212 HONTI SZILVIA, M. ARADI CSILLA, BALOGH CSILLA, FŰKÖH DÁNIEL, MOLNÁR ISTVÁN, NÉMETH PÉTER GERGELY, SOMOGYI KRISZTINA, TOKAI ZITA A kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra bői tárológödrök mellett nagyméretű agyagnyerő gödröket is feltártunk. Ez a telepmaradvány sem volt megfigyelhető a 67. főút nyugati oldalán, csak hosszan a patak ártere mentén. Egy objektumot kell kiemelnünk, amelynek esetleges oszlophelyei tető meglétére utalhatnak. Változatos, viszonylag nagy mennyiségű mészbetétes díszkerámiát is tartalmazott. A késő bronzkori Umamezős kultúra gödrei főleg a 67. főúttól nyugatra sűrűsödtek, de elszórva attól keletre is előfordultak. Jellegzetes, nagy mennyiségű kerámiát tartalmaztak. A 67. főúttól keletre egy kora Árpád-kori telep elszórt objektumait is kibontottuk, gödrök mellett három épületet, több külső kemencét. A házak nagyjából négyzet alaprajzúak, kis méretűek voltak, a kemencéjüket meghagyott agyagtömbbe vájták (IV. t. 6.). A 2018. évad eredményezte az Árpád-kori telep illusztris részét a lelőhely déli, erdő alatti végén.2 A feltárás munkatársai: Molnár István feltárást vezető régész, Somogyi Krisztina régész, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Balla Krisztián, Cserép Tamás technikusok Gamás - Belső-tanya (93205) Molnár István és Németh Péter Gergely A lelőhely a Tetves-patak és a Jazvina-tüskési vízfolyás által bezárt háromszögben emelkedő domb déli és nyugati lejtőjén található. Az igen gazdag lelőhelyet a többszöri terepbejárás ellenére sem sikerült előzetesen felderíteni, csak az útépítés földmunkái során került elő, részben a vastag földtakaró, részben vetéssel való fedettsége miatt. A feltárás során számos régészeti korszak emlékeit sikerült megmenteni (V. t. 6.). A legkorábbi objektumok (több mint 20 gödör és 1 kemence) a Lengyeli kultúra időszakába tartoztak. A legtöbb lelet egy nagy, mély gödörből származik, mely nagyon sok festett edénytöredék mellett kőbaltát is megőrzött. Legalább egy gödör a rézkori Balaton-Lasinja kultúra időszakára keltezhető. A középső bronzkori Kisapostagi kultúra két, míg a késő bronzkori Urnamezős kultúra három gödrét azonosítottuk. Több objektum az őskoron belül pontosan nem keltezhető. A római kor 32 objektumához gödrök, cölöplyukak mellett egy félig földbe mélyített épület is tartozik. Szórványként számos érme és fémtárgy is a római kori telephez sorolható. Ugyancsak szórványként avar leleteket is találtunk, de a feltárás során népvándorlás kori sírok vagy települési objektumok nem kerültek elő. A területet a kora Árpád-kortól a késő középkorig is lakták. A gödrök mellett egy kút, egy épület és egy több kemencés műhelygödör is az időszakba tartozik. Résztvevők: Molnár István, Somogyi Krisztina, Honti Szilvia, Németh Péter Gergely régészek, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Szabó Domán, Papp Zoltán technikusok 2 2018. május-júniusában tártuk fel a lelőhely déli, erdő alatt lévő részét a dombvonulat lábáig. A neolitikum és a késő bronzkor kivételével a többi őskori telep, eltérő fedettséggel, a lelőhely végéig megfigyelhető volt. Egy népvándorláskori objektum is előkerült, ami egykorú lehet a DNy felől szomszédos ÉRD 32. lelőhely telepmaradványával. Gamás - Országúti Studenca (72173) Honti Szilvia A lelőhely a Tetves árok nyugati oldalán emelkedő dombsor keleti lejtőjén, a gamási bekötőúttól északra található, a 67-es út csak a szélét érinti. Több részletben folyt itt feltárás, 2016-ban próbafeltárás az út keleti oldalán, 2017-ben és 2018-ban a nyugati oldalon, a korábbi bozótos fasor eltávolítása után. Az út keleti oldalán, a próbaszondákban, mindössze két objektum maradványai kerültek elő. A nyugati oldalon, ahol jelentős bevágással szélesítették az út nyomvonalát, két, egymástól 100 méterre levő csoportban, 25 objektumot tártunk fel. Az eredeti talajszintet igen vastag eróziós réteg borította, mely az út mellett elérte az 1-1,20 métert is, a jelenségeket a meglevő út szintjén lehetett csak megfigyelni. Árpád-kori és középkori gödröket és kemencéket tártunk fel mintegy 2000 m2-es felületen. Résztvevők: Honti Szilvia, Somogyi Krisztina régészek, Nyári Zsolt, Szabó Domán, Papp Zoltán technikusok Somogybabod - Tetvesi mező (72033) Molnár István és Somogyi Krisztina A lelőhely Somogybabodtól délre, a Tetves-patakba torkolló vízfolyástól északra húzódó észak-déli irányú dombsor keleti aljában, a mai 67-es úttól nyugatra található. Észak felé egy ma is erősen belvizes, mélyebb terület határolja le. Egykor a mélyedés jelentősebb lehetett, a déli területek időnként víz alá kerültek, az ekkor képződő rétegek néhol fedik az objektumokat. A 2015-ben végzett próbafeltáráson (Honti et al 2016, 266) és a 2017 szeptemberében folytatott megelőző feltáráson, összesen közel 1000 m2-es területen, egy kelta gödör mellett egy középkori falu objektumait tártuk fel. A dombtető felé húzódó középkori település élete legalább a 11. században megkezdődött, amit a kora Árpád-kon kerámia mellett Aba Sámuel pénze is bizonyít (IV. t. 3.). A falu a 16. századig lakott volt, kései kerámiája és érmei alapján a török időszak alatt pusztulhatott el. A lelőhely déli részén sűrűn egymást is felülrétegezve jelentkeznek az objektumok, északra az ott található mélyebb terület felé haladva elfogynak. A feltáráson öszszesen 91 régészeti jelenséget különítettünk el. A számos gödör mellett több külső kemencét (IV. t. 5.) és két épületet is találtunk. Az egyik épület sekélyebb, a másik mélyebben földbe mélyített, cölöplyukas-alapárkos szerkezetű, akár pince is lehetett (IV. t. 4 ). A lelőhelyen szép leletanyag, közte pénzek, övcsatok, gyűrűk, aranyozott bronz késvég került elő.3 Résztvevők: Molnár István, Somogyi Krisztina, Honti Szilvia, Németh Péter Gergely régészek, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Szabó Domán, Papp Zoltán technikusok 3 2018-ban az említett vízfolyástól délre építés közbeni bontómunka során az Árpád-kori telep folytatását és késő középkori objektumokat illetve kultúrréteget figyeltünk meg a domb alján, a 67. számú főút Ny-i oldalán.
