Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről
KÖZÉPKORI ÉRMÉK BALATON SZÁRSZÓ-KI S-ERDEI-DŰLŐRŐL 177 3. táblázat. 16. századi pénzek katalógusa Kibocsátó ország és Uralkodó Típus Verési idő és hely Darabszám Megjegyzés Magyarország II. Ulászló (1490-1516) Dénár CNH II. 278A; H 811 1509 Pohl 253-4 (Körmöcbánya) 1 db Dénár CNH II. 278A; H 811 1511 Pohl 253-4 1 db I. Ferdinánd (1526-1564) Dénár H 935 1535 K-B (Körmöcbánya)1 db Dénár H 935 1554 K-B (Körmöcbánya)1 db Passau Ernst von Bayern (1517-1540) Dénár Kellner 63 É.n. (1517-1540) Vj.n. 1 db Salzburg Matthäus Lang von Wellenburg Zweier Probszt 298 É.n. (1519-1540) Vj.n. 1 db Ausztria I. Ferdinánd Dénár 1533 (Graz) 1 db Nincs rá vonatkozó katalógushivatkozás Összefoglalás és értékelés A templomkörzet leleteinek vizsgálata során számos megállapításra lehetett következtetni Szárszó falu történetével kapcsolatban, habár a települést magát régészeti úton még nem sikerült lokalizálni. A pénz szerepének változásai és a lelőhelyen lejátszódó folyamatok jól nyomon követhetőek voltak az éremanyag segítségével. A legkorábbi pénzek igazolták a templom 13. századi alapítását, amit az írott forrásokból már sejthettünk. Az 1242-1243. évi tatárjárás nagyvalószínűség szerint nem okozott komolyabb törést a térségben, hiszen a 13. század második felére, 14. század első felére keltezhető pénzek is gyarapították a pénzanyagot, mint az ekkor a Dunántúlon meghatározó bécsi fillérek és a magyar veretű kis bécsi dénárok, amelyek ugyancsak az eleven pénzforgalom jelei voltak. Dunántúlon jóval kevesebb éremlelet került elő a tatárjárás időszakából, mert a mongolok a Dunát csak 1242-ben lépték át és tavaszra már el is hagyták az országot.53 A 13-14. századi érmékre elsősorban a templom és a temető korai periódusáról mesélnek, de cinteremárok és a sírok között terjeszkedő tárolóvermek működését is keltezték. 53 Varga 2013, 244. 14. század közepétől a pénz, mint értékmérő és az áruforgalom közvetítő eszköze egyre fontosabb szerephez jutott Európa szerte. Az ezüstpénzek egyértelműen a mindennapok részévé váltak, kimutatható az időszakban a természetbeli szolgáltatások visszaszorulása, a jobbágyok igyekezték pénzre váltani kötelezettségeiket, amit a földesúr és az egyház is támogatott.64 Ezzel egy időben az értékállóbb pénzek megjelenésének köszönhetően a magyarországi pénzforgalomban megnövekedett a magyar eredetű veretek száma, ennek bizonyítékai I. Lajos egyik legnépszerűbb pénztípusának a szerecsenfejes dénároknak és Mária egyik ritka verdejeggyel ellátott pénzének a megjelenései. 15. század számított a legnagyobb darabszámúnak, a legtöbb pénzt Balatonszárszóról Zsigmond király verette, de utódai rossz minőségű érméi is előkerültek. A képet színesítik a nyugatról és itálisából érkezett pénzek, amelyek az élénk pénzforgalom jeleiként értelmezhetőek. A csökkenő nemesfém termelés időszakában Magyarországnak nagy szerepe volt nyugat felé az állatkivitelben, más fémek és a bor exportjában, ezzel szemben nyugati irányból elsősorban iparcikkek érkeztek az országba,54 55 a külkereskedelem eszközei pedig 54 Szabó 1975, 62-63. 55 Nagy 2008, 272-273.
