Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről

KÖZÉPKORI ÉRMÉK BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DÜLŐRŐL

173

anyagban a parvusok száma volt különösen kiemelkedő, 34 darab CNH II. 125A típusú parvust és egy darab CNH II. 126 fajtájú parvust találtak Balatonszárszón. Ezen kívül Zsigmond ezüst dénárjainak több típusa is előkerült Kis-erdei-dűlőről. A legkorábbi és egyben a legjobb minőségű a CNH II. 120, amit 1387 és 1389 között vertek a budai főverdében. Öt darab CNH II. 121 fajtájú dénárt találtak, amiket 1390-től egészen az 1427. évi pénzreformig vertek és lényegében az előző dénárok folytatásának tekinthetők. 1427 után vert CNH II. 124A típusú pénzből Balatonszárszón három darabot találtak. 1430-tól vert rossz minőségű pénznemből a quartingból (CNH II. 129.) pedig további hét darabot sikerült összegyűjteni.

Zsigmond után, egészen Mátyás uralkodása alatt történt általános pénzreformig, a magyar pénzforgalom legsúlyosabb időszakát élte meg. Bár Habsburg Albertnek - aki még kísérletet tett a pénzviszonyok rendezésére - nem került elő pénze, az őt követő uralkodók sora által veretett rossz minőségű érméket megtalálták, amik mind párhuzamos pénzverés időszakának bizonyítékai a megosztott Királyságban. Az országban mind a ténylegesen uralkodó I. Ulászló, mind a kormányzóként igazgató Hunyadi János, mind a kiskorú trónkövetelő, V. László nevében vertek pénzeket.261. Ulászló (1440-1444) gyakoribb CNH II. 145A típusából találtak kettőt, míg a CNH II. 143 típusú dénár csak töredékében ismert csak a szárszói lelőhelyről. Hunyadi Jánosnak (1446-1453) két gyenge kivitelű, 1446-ban vert budai dénárjára akadtak rá Szárszón (CNH II. 156.), amiket egyértelműen a Moneta Maior(CNH II. 124A) mintájára készítettek el, hiszen éremképében csupán felirataiban tért el. A csecsemő V. László nevében (1440-1453) 1440 és 1441 között veretett dénárjának darabja került elő Szárszóról, amely különleges lelet a rajta látható verdejegye miatt (CNH II 198). Ennek forgalmi területe inkább a Felvidékre korlátozódott, a tényleges uralkodó

I. Ulászló, majd Hunyadi János kormányzó pénzeivel szemben.27

Az élénk gazdasági élet jeleiként foghatók fel a Balatonszárszón elkerült további dél-német és osztrák pénzek. Bár a bekerülő osztrák és bajor pénzek minőségileg jóval rosszabbak voltak ebben az időszakban, a külföldiekkel folytatott kereskedelem során elsődleges közvetítő eszközök szerepét töltötték be.28 A15. század folyamán megsokasodtak a magyarországi leletekben a bajor pénzek, bár inkább a nyugati határvidék vármegyéiben voltak jellemzők.29 Balatonszárszó-Kis-erdeidűlőről hat darab 15. századi dél-német, illetve osztrák pénz került elő. A legidősebb III. Ruprecht (1398-1410) pfalzi gróf Weyl 2413 típusú dénárja, emellett II. János (1429-1441) salzburgi érseknek három féldenárosát (hälbling) találták meg Balatonszárszón (CNA. I. A55). A bajor veretek az ekkor is meghatározó bécsi dénárokkal együtt áramlottak Magyarországra, aminek egyik példája V. Frigyes (1439-1493) rossz megtartá-26 V. Székely 1993-1994, 48.

27 Pohl 1971-1972, 51.

28 Gyöngyössy 2012, 84.

29 Huszár 1972, 147.

sú 1439 és 1440 közötti CNA. I. Fa7 verete.30 Továbbá, Alsó-Bajorország-Landschut hercegének, IX. Lajos (1450-1479) uralkodására keltezhető ezüst dénár is a vizsgálatom tárgya volt (Kellner 21.).

Aquileiai dénárok is előfordultak Balatonszárszón. II. Antal pátriárka (1402-1411) viszonylag gyakori CNI

IV. III.//26 típusú dénárja került elő az egyik déli épület feltárása során, amelyhez hasonlókkal lehetett találkozni a Budai Várpalota ásatásain, konkrétan nyolc darabbal.31 A CNI VI. III./23. típusú pénz, amit I. Antal (1395-1402) regnálására lehet keltezni viszonylag ritkának tekinthető, míg II. Antal és II. Lajos pátriárkáknak viszonylag rossz minőségű dénárjai aránylag gyakrabban előfordulnak a magyar éremleletekben,32 addig I. Antal pátriárka pénze az 1528-as záródású, 4304 darabból álló Pest megyei Hévízgyörkön talált éremleletben volt.33 A térségbe az 1470-es években felélénkülő szarvasmarha kereskedelem során juthattak ezek a pénzek, mert az egyik legfontosabb középkori kereskedelmi útvonal Aquileianál haladt el.34

I. Mátyásnak (1458-1490) három jó minőségű dénárja került elő: CNH II. 239A és CNH II. 232 körmöcbányai dénárjai, illetve egy 1470 körül vert CNH II. 235A nagybányai pénze bukkant fel Balatonszárszón, amiket már csak az uralkodásának második felére lehet keltezni. Ezeknek a pénzeknek a legalapvetőbb közös vonása a hátlapjukra vert Madonna ábrázolása, ami ezt követően a 20. századig magyar pénzek meghatározó eleme volt.35 Az egyik legközelebbi példa a szárszói madonnás dénárokra a Somogyból származó karádi éremlelet, aminek nagy részét Mátyás pénzei tették ki, mindhárom szárszói típus előfordult, azonos verdejegyekkel.36 Természetesen ásatási közegből is nagymennyiségben ismertek Mátyás pénzei, mint például Budáról37 és Visegrádról,38 amik mind bizonyítják pénzpolitikájának sikerességét.

A három darab R. 1167 típusú, Újlaki Miklós (1470- 1477) boszniai uralkodása alatt vert pénz (5. ábra) meglehetősen ritkának számít a Kárpát-medencében, bár a R. 1167 fajta jóval gyakoribb a R. 1158 típusú dénárnál, ami Magyarországon csupán az 1548. évi záródású nagykátai éremleletből ismerünk a Kárpát-medencén belül.39 A sűrűn előforduló dénár egy darabját ismerjük az ausztriai Herzogenburgnál megtalált 916 darabos éremleletből.40 Karádról származik egy magyar mintára vert dénárja Újlakinak,41 illetve a Tolna megyei Várdombnál felfedezett 3932 darabos éremleletben is volt egy Újlaki Miklóshoz kapcsolható érem.42 Gyöngyössy

30 Huszár 1972, 150.

31 Huszár 1956, 216.

32 Gyöngyössy 2004a, 137.

33 Gedai 1982, 151-152.

34 Gyöngyössy 2008, 194.

35 Gyöngyössy 2012, 57.

36 Huszár 1942, 66-67.

37 Huszár 1956, 200.

38 Huszár 1966, 14.

39 B. Szatmári 1965-1966, 95.

40 Koch 1946-1950, 197.

41 Huszár 1942, 66-67.

42 Gaál 1989-1990, 148.