Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 169-180 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.169 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről GÁLVÖLGYI ORSOLYA Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B; e-mail: orsolya.galvolgyi@gmail.com Gálvölgyi, O.: Medieval coins from Balatonszárszó-Kiserdei-dülő. Abstract: Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő was excavated along the track of the M7 motorway, in Somogy county and archaeologist found a fortificated churchsite of the former medieval Szárszó village with a linear apse church, 1346 graves and a group of light-structured buildings and cellar pits. There were more finds, for example that 105 pieces of hungarian and other central-europian coins, which were dated between 13. century and 16. century. Hungarian archaeology usually do not treat these objects, but I try to interupt them and define the money circulation of the excavation site in the context of hungarian coinhoards and coin finds from other excavations. Keywords: M7 motorway; Balatonszárszó; coins; numismatics Bevezetés Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhely Balatonszárszó délkeleti határában, az Alma-hegy lábánál egy, a Balaton felé lejtő, széles platón található. 2000 szeptemberében Belényesy Károly vezetésével kezdődtek ásatások a leendő M7-es autópálya tervezett csomópontjában,1 ennek során itt sikerült feltárni a mai Szárszó középkori elődjéhez tartozó erődített templomkörzetet, ahol a templom mellett sírokat, valamint szabályos rendszerben, sűrűn egymás mellé épített, könnyűszerkezetű épületekből és tárolóvermek tömegéből álló településrészletet találtak.2 A középkori falu első biztos említése a fehérvári káptalan birtokai között szerepelt 1229-ben („[...] In villa Zarozozou [.,.]”).3 4 Szárszó templomának történetét is vissza lehet vezetni egészen a 13. századig, 1233-ban már bizonyosan állnia kellett az épületnek, amit Bertalan veszprémi püspök építtetett {„[■..] super capelle de villa Sarasou [■■■]”)A Ezt követően a falura vonatkozó adatok egészen a 16. századig folytatódtak, amikor nagy valószínűséggel a tizenöt éves háború vetett véget a működésének.5 A viszonylag nagyszámú írott forrás ellenére is egyetlen hivatkozás sem ismert az erődített templomkörzet létrehozásáról, működtetéséről, pusztulásáról vagy megszűnéséről.6 Belényesy Károly a szárszói középkori falu esetében felvetette, hogy ez a struktúra egy védett terület volt a javait tároló és veszély esetén felhalmozó lakosság számára.7 1 Honti-Belényesy 2002, 9. 2 Belényesy-[Et al.] 2007, 83 3 Wenczel 1897, 472 4 Erdélyi1902,722. 5 Belényesy 2001, 421. 6 Hivatkozza: Belényesy 2001,432. 7 Belényesy 2001,432. Számos fontos lelet került elő a lelőhelyről, amelyek a 13-16. századra voltak datálhatóak.8 Ezek közé tartozott az a 105 darab pénz, amit lehetőségem nyílt feldolgozni alapszakos szakdolgozatomban.9 Magyarországon sajnos kevés hagyománya van az ásatási éremanyagok feldolgozásának és közlésének, különösen a középkor és a kora újkor tekintetében. Az utóbbi évtizedekben változásoknak lehettünk szemtanúi, a műszeres lelőhelyfelderítési módszereknek köszönhetően a megtalált szórvány leletek és a feltárásokból származó éremanyagok száma ugrásszerűen megnőttek.10 Tanulmányomban a balatonszárszói ásatásból származó éremanyagot kívánom bemutatni, illetve a lelőhely pénzforgalmát értékelni, több esetben a hazai régészeti feltárásokból származó éremanyagok feldolgozására vagy éremleletekre hivatkozva. Anyag és módszer Balatonszárszó esetében elsődleges szempont volt az érmék minél pontosabb meghatározása az ismert típusok szerint, amiben az éremkorpuszok jelentettek segítséget. Az innen származó 105 ezüst aprópénzt három kronológiai csoportba lehetett sorolni. Ezek közül a legkorábbiak a 13-14. századi érmék csoportja, amelybe 17 érmét soroltam. (1. ábra) Ezt követi a 15. század éremanyaga, ami a legnagyobbnak bizonyult a maga 71 darabjával, (2. ábra) amihez képest elenyészően kevés a nyolc darab 16. századi pénz, ami a lelőhely rövid, kora újkori történetéről tudósított. (3. ábra) Mivel kilenc darab pénzt nem tudtam közelebbről meghatározni állapotuk miatt, külön kategóriaként kezeltem őket. Alapvetően a meghatározott pénzek között az éremkorpuszokból ismert típusok fordultak elő, ez alól két pénzérme képezett kivételt. Az egyik Zsigmond uralkodására helyezhető CNH II. 125A parvus hátlapján szereplő verdejegy analógia nélküli, ahogy V. Lászlónak nevében vert CNH II. 198 típusú dénárja 8 Belényesy-Zatykó 2007, 58. 9 Köszönettel tartozom Belényesy Károlynak, aki felajánlotta számomra az ásatási leletanyagot feldolgozásra, illetve szabadon lehetett hozzá fordulni segítségért és hasznos tanácsaival hozzájárult a jobb munka elkészültéhez. Emellett köszönöm témavezetőmnek, Tóth Csabának, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusaként és a középkori és újkori érmék kutatójaként segített az érmék meghatározásában, ellátott szakirodalommal és a dolgozatom készültét felügyelte. Továbbá köszönöm tanáromnak, Mordovin Maximnak, akinek hála remek képek születtek, emellett a készülő fejezeteimhez is pótolhatatlan segítséget jelentett. 10 V. Székely 2014, 245.
