Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Molnár István: Újabb kutatás a kaposszentjakabi apátság területén 2. A 2016-ban végzett régészeti feltárás

142 MOLNÁR ISTVÁN tős részét megsemmisítették a későbbi temetkezések, építkezések, ráadásul - mivel melléklet nélküliek voltak - biztonsággal csak azokat tudjuk közülük azonosítani, amelyeket rombolnak az 1060-as években épülő apát­sági templom falai.12 2016-ban három ilyen sírból szár­mazó csontokon végeztettünk rádiokarbon vizsgálatot. Az eredmények szerint a temetkezések mindenképpen honfoglalás előttiek, valamikor a 8-9. században léte­sültek, ami alapján leginkább egy 9. századi templom­ra gyanakodhatnánk.13 Ugyanakkor meg kell említeni, hogy téglából épített templom nem ismert a Karoling birodalom területéről a 9. században.14 * A korai erődítés Sikerült feltárnunk egy, a monostornál korábbi erő­dítés maradványait is. Sajnos az apátság épületei, sírjai, illetve a 60-as évek feltárásai, helyreállításai általában rombolták, így csak egymástól elkülönült ki­­sebb-nagyobb szakaszokat bonthattunk ki, ezekből kell formáját - a lehetőségekhez képest - rekonstruálnunk. Már 2014-ben megtaláltunk egy rövid szakaszát, de a későbbi épületek miatt ott nem tudtuk teljesen feltárni, ezért ezt ekkor árokként és belső oldalán lévő cölöp­sorként értelmeztem. 2016-ban tisztáztuk valós szer­kezetét. A ferde domboldalba több sorban 1,5-2 méter mély, vízszintes aljú, nagyjából függőleges falú padkákat ás­tak, erre faszerkezetet építettek. A nagyjából egyenes szakaszokból álló sánc körbefogta a dombot. A felső, 2-2,5 méter széles padkákból álló szint követi a domb vonalát, így délre haladva szakaszai egyre mélyebben vannak. Az alsóbb szint, 3,5-4 méter széles padkákból álló szakaszai viszont többé-kevésbé egyforma tenger­szint feletti magasságon követik egymást. A két szint között délen így csak 2-2,3 méter a szintkülönbség, lépcsőzetesen vannak egymás mögött. A szelvényünk déli végében a felső szint véget is ér, hiszen innentől a domb lejtőjén már csak az alsónak van helye (6. ábra). Északra (a domb magasabb része felé) haladva egy­re nő a padkák közti szintkülönbség, a templom előtt már közel 4 méter. Elvileg itt egy köztes szintet is ki­alakíthattak volna, de mivel a kolostori épületek erősen rombolták az érintett területet, erről nem tudok biztosat mondani. A keleti szárny középső részén (ahol majd­nem 3 méter volt a két padka között) még biztosan nem volt ilyen, a padkák között csak a ferde domboldalt ta­láltuk meg (4, 5. ábra). 12 A 60-as évek feltárásai során is számos információ elveszhetett, nem minden sírt rajzoltak, fotóztak, de így is felfedezhettünk a fényképeken az apátsági templom fala által metszett sírt. 13 A mérést az Isotoptech Zrt - MTA Atomki Laboratóriuma végezte (DeA-8902, DeA-8903, DeA-10069). A kapott eredmények alap­ján a sírok 95%-os valószínűséggel a következő értékek közé es­nek 32. sír: 775-886, 55. sír: 680-859, 111. sír: 721-883. Az ered­mények alapján, a 9. század mellett a 8. század is szóba jöhetne, de utóbbi időszakra nehéz lenne szilárd építöanyagú templomot valószínűsíteni. 14 Erre Szőke Béla Miklós hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúttal is köszönöm. 4. ábra. A korai sánc padkáinak feltételezhető helye Magából a faszerkezetből kevés elszenesedett ge­renda és néhány faszénsáv maradt (7. ábra). Szeren­csére a gerendák több helyen benyomódtak a padkák löszös aljába, így a fekvő helyzetűekre hosszú, ívelt aljú „árkocskák,” az állókra sekély, kör alakú mélye­dések utalnak, máskor a padka oldalának nyomódva hagytak nyomot (6. és 8. ábra). Leégésekor a padkák alján vörösre égett foltok, az oldalukon ívelt, vörösre égett sávok maradtak. Az épített kazetták 1,8-2 méter szélesek és kb. 3,5-4 méter hosszúak voltak. A felső szinten csak egy sor lehetett belőlük, az alsó szinten akár két kazetta is elférhetett volna, de az általunk kutatott területen határozott nyomát csak a falnál állónak találtuk meg. A faszerkezetet stabilitása miatt több helyen a padkák aljába és oldalába is bekötötték. Előbbiről 25-40 cm át­mérőjű cölöphelyek, utóbbiról 30-40 cm-re a falba vájt vízszintes cölöpnyomok tanúskodnak (8. ábra). Ezen kívül legalább 80-100 cm mélyen vízszintesen fekvő gerendákat vertek a domboldalba. Több volt egymáson, nem a padkák aljától, hanem valamivel fentebb indul­tak, kétszer is párosával találtuk őket (9. ábra). A felső szint felett a domboldalon cölöpsor futott, amit 2014-ben cölöpfal nyomának gondoltam. Ugyan­akkor 2016-ban egy helyen a padka külső oldalán (azaz a két padka között) is megtaláltuk ezt cölöp­­lyuk-sort, talán ez is a faszerkezet stabilabb bekötését szolgálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom