Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Kevey Balázs: A Harkány-Nagynyárádi-sík zárt lösztölgyesei
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 31-56 Kaposvár, 2016 A Harkány-Nagynyárádi-sík zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008) KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: keveyb@gamma.ttk.pte.hu Kevey, B.: Closed pedunculate oak forest on loess in the Harkány-Nagynyárád plain (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Abstract: The study deal with the phytosociological characteristics of oak forests growing on the loess-covered hills on the Harkány-Nagynyárád plain, where the author found representative stands of a recently described community, the closed pedunculate oak forest on loess (Pulmonario mollis- Quercetum roboris). This community occupies xero-mesic habitats between the more xeric habitat of the open steppe woodland (Aceri tatarici-Quercetum roboris) and the mesic habitats of the closed oak-hornbeam forest (Corydali cavae- Carpinetum). In terms of its ecological role, this community is the ecological equivalent of the closed pedunculate oak forest on calcareous sand (Convallario-Quercetum roboris). In the closed pedunculate oak forest, character species of dry grasslands (Festuco-Brometea, Festucetaiia vaiesia- cae, Festucion rupicoiae, etc.) play a subordinate role as opposed to the open steppe woodland, in which these species are prevalent. Unlike the open steppe woodland, the community harbors a number of mesic species (Querco- Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) in the understorey, owing to the xero-mesic character of its habitat. It is separated from the often adjoining stands of closed oak-hornbeam forest, which grows at the bottom of the valleys, by the occurrence of species characteristic of dry oak woods (Quer- cetea pubescentis-petraeae, Quercetaiia cerridis, Aceri tatarici-Quercion), and the absence of several mesic species (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) typical in the oak-hornbeam forest. This community is thus classified as a member of the Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008 suballiance. Keywords: syntaxonomy, forest vegetation on loess, Great Hungarian Plain 1. Bevezetés A Harkány-Nagynyárádi-sík erdeinek társulási viszonyait korábban nem tanulmányozták. Az elmúlt másfél évtizedben e hiányt igyekeztem pótolni, s számos cönológiai felvételt készítettem. E munka eredményeként jelent meg a Nagynyárádi-sík (in Kevey 2008) és a Harkányi-sík (Kevey 2013) gyertyános-tölgyeseiről írt tanulmányaim 25-25 felvétel alapján. Jelen dolgozatban a zárt lösztölgyeseket jellemzem 40 cönológiai felvételei, amelyek egy része nemrég Purger és mtsai (2014) dolgozatában is felhasználásra került. 2. Anyag és módszer 2.1. Kutatási terület jellemzése A Harkány-Nagynyárádi-sík túlnyomórészt löszből épül fel, de a Harkányi-síkon helyenként homokos lösz és löszös homok is található. Az eredeti növénytakaróból kevés erdő maradt meg. Borhidi (1961) klímazonális térképe szerint a terület nyugati része (Harkányi-sík) a zárt tölgyes zónába, keleti része (Nagynyárádi-sík) pedig inkább az erdőssztyep zónába tartozik. A terep- bejárások során nyílt lösztölgyeseket (Aceri tatarici- Quercetum roboris) nem találtam. Ezzel szemben mindkét kistájon szórványosan megtalálhatók a zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris). Állományaik piakor helyzetben vannak, így zonálisnak tűnnek. A Nagynyárádi-síkon elvileg várható lenne a nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum roboris) megjelenése, de itt a megfigyelések szerint az erdőssztyep klímát némileg ellensúlyozhatja a talaj relatív nedvességtartalma. A platók erdeinek mikroklímája viszonylag meleg, talajuk a félszáraz-félüde tartományba sorolható. A kisebb völgyek és mélyedések üde talaját legtöbbször gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) borítják. 2.2. Alkalmazott módszerek A cönológiai felvételek a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (Becking 1957, Braun-Blanquet 1964) hagyományos kvadrát-módszerével készültek. A felvételek táblázatos összeállítása, valamint a karakterfajok csoportrészesedésének és csoporttömegének számítása az „NS” számítógépes programcsomaggal (Kevey - Hirmann 2002) történt. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások - kissé módosított - módszerét korábban (Kevey 2008) részletesen közöltem. A SYN-TAX 2000 program segítségével (Podani 2001) sokváltozós elemzéseket is végeztem. E téren bináris cluster-analízist (Method: Complete link; Coefficient: Baroni-Urbani - Buser), és szintén bináris ordinációt (Method: principal coordinates analysis; Coefficient: Baroni-Urbani - Buser) alkalmaztam. A fajok esetében Király (2009), a társulásoknál pedig Borhidi és Kevey (1996), Borhidi és mtsai (2012), ill. Kevey (2008) nómenklatúráját követem. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992; Mucina és mtsai 1993; Borhidi és mtsai 2012; Kevey 2008) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993, 1995; Horváth F. és mtsai 1995; Kevey ined.).
