Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 247-286 Kaposvár, 2016 Régészeti kutatások Somogy megyében 2012-2015 között HONTI SZILVIA1, ARADI CSILLA2, BALOGH CSILLA3, GYÖRGY LÁSZLÓ4, KÖLTŐ LÁSZLÓ5, MOLNÁR ISTVÁN1, NÉMETH PÉTER GERGELY1, SKRIBA-NAGY MÓNIKA4, SOMOGYI KRISZTINA6, TOKAI ZITA MÁRIA4 1 Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő u. 101., e-mail: somogyiregeszet@gmail.com 2Somogy Megyei Kormányhivatal, H-7400 Kaposvár, Csokonai u. 3., e-mail: aradi.csilla@kaposvar.gov.hu 3 Istanbul University Research Institute of Turkology, 34080 Fatih-lstanbul, Horhor Cad. Kavalali Sok. 5/4. / Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék, H-6722, Szeged, Egyetem utca 2., e-mail: csillabal@gmail.com 4 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, H-1113 Budapest, Daróczi út 3., e-mail: info@forsterkozpont.hu 5 H-7400 Kaposvár, Könyves K. u. 20., e-mail: koltolaszlo48@gmail.com 6 E-mail: lasinja@freemail.hu Cs. Aradi, Cs. Balogh, L. György, Sz. Honti, L. Költö, I. Molnár, P. G. Németh, M. Skriba-Nagy, K. Somogyi, Z. M. Tokai: Archaeological research in Somoqy county between 2012-2015. Abstract: In the first half of the study excavation projects financed through grants are described during the 2012-2015 period (Bárdudvarnok, Iharos, Szőkedencs, Őrtilos, Zamár- di). In the second half the archaeological results of those preliminary excavations are dealt with which are connected to a given project e.g. the construction of Route No. 67., of the gas pipeline between Csombárd and Edde, and of the Southern Balaton sewage pipeline. At the end of the paper the outcome of various other projects - further preliminary excavations, find protection and archaeological observation are mentioned. Keywords: animal shaped altar, Neolithic circular ditch, sarcophagus, Papal bull, font Bevezetés A tanulmány a 2012-2015 közötti régészeti kutatások közül elsőként a tervásatásokat, a pályázati támogatásból végzett feltárásokat ismerteti (Bárdudvarnok, Iharos, Szőkedencs, Őrtilos, Zamárdi). A következőkben a projektekhez kapcsolódó megelőző feltárások, így a 67. számú főút, a Csombárd-Edde gázvezeték és a Dél-Balatoni szennyvízvezeték építése előtti régészeti kutatási eredményeket ismerteti. A tanulmány végén a további megelőző feltárások, leletmentések és régészeti megfigyelések eredményeiről számol be. Tervásatások, pályázati támogatásból végzett feltárások Bárdudvarnok - Barát-domb Aradi Csilla - Molnár István A mai Bárdudvarnok határában állt egykor Somogy megye egyetlen premontrei prépostsága. A néhol kaposfőiként említett monostort 1252-ben I. Moys nádor fiai II. Moys (a későbbiekben maga is nádor) és Alexius mesterek, Szent Benedek tiszteletére alapították. Az épületegyüttes a török korban pusztult el, maradványai az újkorban még megfigyelhetőek voltak, később építőanyagát elhordták. 2014-ben és 2015-ben Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert támogatásból kezdtük meg a prépostság feltárását.1 A pályázathoz szükséges önrészt mindkét alkalommal Bárdudvarnok önkormányzata bocsátotta rendelkezésünkre, első évben a Porta Pacis lelkigya- korlatos házzal közösen. 2014-ben a templom keleti, 2015-ben középső és déli sávját tártuk fel, a feltárás megkezdése előtt Ber- tók Gábor talajradaros felmérést végzett, ez segítette a feltárandó terület pontos kijelölését. Egy nyugati toronypáros, egyenes szentélyzáródású, háromhajós épület képe rajzolódott ki a két évad során (1. ábra). Sajnos, jórészt csak alapjaiban maradt meg, több helyen az alapárkokból is kiszedték a téglákat. Felmenő fal maradványait két kisebb terület mellett leginkább a templom délnyugati sarkánál találtuk meg (II. tábla 3.). Az 5-6 téglasor magasan megmaradt falszakaszon a belső meszelés nyoma is látszik. A háromhajós templom teljes szélessége alapjában 14,3 m, szentélyénél 8,5 méter, az épület teljes hossza a támpillér nélkül 22,5 méter, azzal együtt 23,5 méter volt. A nagyméretű, impozáns templom viszonylag zö- mökebb, rövidebb alakját a mesterségesen egyenesre alakított dombon rendelkezésre álló kevés hellyel magyarázhatjuk. A külső falak alapozása nagyjából egy méter mély és 140-170 cm széles volt. Döntően habarcsba rakott téglasorokból állt, az alsó sorban töredékes téglákat használtak vagy egy ferde helyzetű téglasort tettek. A felmenő falak az alapoknál valamivel keskenyebbek, 120-130 cm-esek lehettek. A nyugati homlokzatnál megépülő tornyok erősítésére a falak folytatásában, L alakban támpilléreket építettek. A falak külső oldalához igazodtak, azoknál keskenyebbek, 140-150 cm-esek voltak. A déli 125 cm, a nyugati falnál lévő 100 cm hosszú volt. A templom belsejében, a szentélyfalak folytatásában két, egymással és a külső falakkal is párhuzamos alapot találtunk, amelyekről úgy véljük, hogy a templomot 3 hajóra osztó pillérek sávalapozásai voltak. 1 A Molnár István vezetésével és Aradi Csilla szakmai segítségével végzett feltáráson a múzeum dolgozói közül Nyári Zsolt, Stunya Péter, Cserép Tamás és Papp Zoltán vett részt.
