Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Szeles Gabriella: Cséplő József és Fekete István levelezése. Forrásközlés
362 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA Cséplő József Fekete István biztatását magáénak tudva folytatta az írást, és sorra jelentek meg könyvei. Műveiről az alábbi bibliográfiát Varga Róbert ny. könyvtárigazgató állította össze:- Aranykard néhány koporsóval. Bp. 2000. Terra Print- Hajnaltól késő estig: elbeszélések, vadásztörténetek. Bp. 2002. TerraPrint, 165 p. /Kvtár/- Isten veled Pekedli. Bp. 1997. TerraPrint, 223. p.- Kit sirat a lélekharang? Regény/ Cséplő József - Budapest: Antikva, 1991. - 195 p. /Kvtár/- Medvelesen Kanadában: Novellák/ Cséplő József - [2. bővített kiadás], - [Budapest]: Antikva.- Szőlőhegyi kalendárium. Hetven év a tőkék között. Bp. 1996. TerraPrint, 199 p.- Vadászpuska és mázas kancsó: Novellák/ Cséplő József. - [Budapest]: Antikva. 1988. - 172 p.: ill. ; /Kvtár/- A földért szólok. In: A Csokonai Asztaltársaság kis- antológiája. Keszthely-Hévíz, 1989. Goldmark Károly Műv. Központ 65.p. így éltem át (emlékezés).= Hévíz, 1993.4.17-20p- Internálásom egy éve (emlékezés).= Hévíz, 1994. 4. 21-25.p. A szülőföldhöz való ragaszkodás és a somogyi táj szeretete, ami megalapozta Cséplő József és Fekete István holtig tartó barátságát. Mindkettejük közös személyiségjegye a humánum, az őszinteség, a munka szeretete, a mély Istenhit és a természet csodáihoz való ragaszkodás, ami mind, jellemformáló tulajdonság egy ember számára. „Az utókor szerencséje, hogy mindketten belső késztetést éreztek arra, hogy gondolataikat papírra vessék és közkinccsé tegyék, és ezzel olyasmivel ajándékoztak meg bennünket, ami egyszerre gyönyörködtető élmény, az ismeretszerzés lehetősége, követendő emberi példák sokasága, valamint megszívlelendő gondolatok, és ami múlhatatlanul ott van minden természetszerető ember könyvespolcán és szívében.” - idézve Sütő Zoltán gondolataiból. „Én azokat az alakokat rajzolgattam meg, akik már nincsenek, de voltak, és ha nem voltak: kellene, hogy legyenek!!! ... Szóval azt írtam, ami vagyok, ami lenni szeretnék. Én a levegőt, az erdőt, a mezőt, az embereket, születéseket, szerelmeket és elmúlásokat tisztának akarom látni és láttatni.” - írja saját magáról Fekete István, a somogyi születésű író. Cséplő Józsefet megbecsülése és szeretete jeléül, Fonó Község Önkormányzati testületé 2011-ben ’Fonó község díszpolgárának’ (7. ábra) választotta. Nem sokkal később, 2012. július 5-én helyezték örök nyugalomra a fonói temetőben.49 Gölle és Fonó „ma is” csak hét kilométer távolságra van egymástól, mint amikor a két szülőfalunak ekét, puskát és tollat forgató fiai barátságukat ápolták, amelynek emlékét őrizve ez a dolgozat született. Köszönetnyilvánítás A szerző hálásan köszöni a Cséplő Család, különösen Magyarné Cséplő Márta segítségét, támogatását, Prof. Dr. Sütő Zoltán, Dr. Ballay Attiláné, Dr. Ballay Attila, Fejes Éva és férjem, Lanszki József szívből jövő megtisztelő lektorálását. 49 Lanszkiné Széles G. 2013: 207. Irodalom Békés S. 2009.: Ráterült a természetre ... Magyar Vadászlap 2009. szeptember Cséplő J. 2011: Hajnaltól késő estig. Elbeszélések, vadásztörténetek. Hodics Gy. Emlékiratai. Kézirat. Kiss E. 1935: Alsó-Dunántúl mezőgazdasága. Országos mezőgazdasági címtár. I országos rész. Kaposvár Alsó-Dunántúli Mező- gazdasági Kamara. Lanszkiné Széles G. 2013: Fonó története és néprajza Fonó Községi Önkormányzat Leskó L. 1997: Kalendáriummal a szőlőhegyen. Szabad Föld 1997. április 8. 14. szám. Ifj. Fekete I. 2004: Fekete István az Édesapám volt... Móra Santa G. 2005: Fekete István tanulmányok 2. 221. Sánta G. 2014: Fekete István nyomában Rendhagyó életrajz. Móra Könyvkiadó, Budapest. Somogyi Hírlap 2000. november 28. XI. évf. 278. szám. TAlosi I. 2001: Ötven vadász emlékeiből. Terra Print. Tóth S. 1971: Vadászati világkiállítás, Budapest. Valló L. 1986: emlékké válók magam is... Fekete István élete. Móra Könyvkiadó, Budapest. http://www.fekete-bp10.sulinet.hu/ MNL SML GFI 1909. augusztus. Fekete Árpád levele.
