Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Viharfelhők a Róma villa felett. A Ripp-Rónai hagyaték utóélete
VIHARFELHŐK A RÓMA VILLA FELETT A RIPPL-RÓNAI HAGYATÉK UTÓÉLETE 417 művészetét, küzdelmes életének jelentősebb epizódjaival, állomásaival hozta kapcsolatba és így előadása nem fárasztó életrajz ismertetés, hanem élvezetes, figyelmet lekötő volt.”49 A másik helyi lap híradása az esemény előtti napon jelent meg: „Rippl-Rónai Józsefről rendeznek vetítettképes előadást. Vetített képekben ismerhetjük meg a somogyi festő legszebb képeit [...] Az előadó asztalhoz ezúttal Völgyessy Ferenc honvéd főorvos ül, aki annál a kapcsolatnál fogva, amely őt a művész családjához fűzi legilletékesebb magyarázója a Rippl-Rónai képeknek. A kiváló műértő honvéd főorvos hosszas tanulmányainak eredményét adja át a műélvező hallgatóságnak”50 Nem ez az egyetlen eset, amellyel Völgyessy művészetelméleti érdeklődését illusztrálhatjuk. Aba Novák Vilmossal való barátságának nyomán született meg 1938-ban a Délmagyarországban közölt írása: Aba Novák Vilmos beszél az öncélú és alkalmazott művészetről, a mai művész problémáiról.51 A Lazarinnal való, többféleképpen értelmezhető kapcsolata megítélhetőségéhez nagy jelentőségű fennmaradt levelezésük tanulmányozása, amelyből egy a mozgalmas társasági életből kiszakadt, minden vonatkozásban magányossá váló özvegy és az ambiciózus, lelkesedő fiatal gyűjtő kapcsolatának alakulását követhetjük nyomon. Lazarine - akinek nem volt saját gyermeke, nevelt lányának „elvesztését” követően Martyn Róbertre és Völgyessy Ferencre egyaránt úgy tekintett, mint újra meglelt gyermekeire. Leveleiben folytonosan központi helyen szerepel a rossz egészségügyi állapotával kapcsolatos panasz áradat. Keserűen írja Völgyessynek: „Két orvos fiam van, de egyik sincs velem, egyik sem tud rajtam segíteni.”52 A levelezés azt bizonyítja, hogy a szoros kapcsolat kettejük között nem Kaposváron alakult ki, bár nem tagadható, hogy ekkor teljesedett ki igazán; az már évekkel korábbra datálható. Azt nem tudjuk, hogy a 49 Somogyi Újság XXIII. 59, 1-2 1941. március 12 szerda . Az előadáson elhangzottakról - az idézetteken túlmenően - terjedelmes és részletes ismertetést olvashatunk, amelyből kitűnik, hogy mai szemmel is helytállóak és értékesek voltak Völgyessy megállapításai a festő pályaképéről, korszakolásáról, művészi teljesítményéről. A rokoni kapcsolatról elterjedt szóbeszédet Rippl-Rónai Józsefné személyes jelenléte hitelesíthette. A következő lapszámokban nem jelent meg helyesbítés, vagy cáfolat. Az ünneplés Lazarinban is növelhette a „hála" hőfokát. Délmagyarországban (1938. március 20). 50 Uj Somogy 23.1941.56, 2 51 Délmagyarország, 1938. március 20 . 52 Dr. Martyn Kolozsváron, dr. Völgyessy Szegeden élt. A levél az örökösök birtokában van, keltezését nem ismerem. Érdekességként: Völgyessy gyűjtötte a bélyegeket és többségüket akkora kivágással távolította el, hogy a postai bélyegzés ideje nem megállapítható. Ez azért is sajnálatos, mert Lazarine ritkán datálta leveleit. harmincas évei elején járó katonaorvos Kaposvárra kerülése vezénylés, vagy sikeres egyéni kezdeményezés következménye volt-e. Az előzőekben bemutatott perben Anella becsatolt egy levelet, amely Völgyessy „hízelgését” volt hivatott bizonyítani: „Alig várom a pillanatot, hogy édes Lazarine nénit karjaimban tarthassam. Nagyon sokat gondolok édes Lazarine nénimre és nagyon sok szeretettel ölelem és csókolom szerető fia: Feri.”53 Lehetőségünk nyílott megismerni azokat a leveleket is, amelyeket (már az Anella által becsatoltnál korábban keletkezve) Lazarine küldött Völgyessynek. Közülük kettőt betűhíven idézhetek, amelyek valamiféle kettejük között kialakult „éteri kapcsolat” meglétére utalnak. Nincs adatom arra, melyikük használta (kezdeményezte?) elsőként ezt a különleges viszonyt minősítő szópárt, de láthatóan mindketten elfogadták (megélték?) a sajátos „anya - fiú” szerepet. „1942. 11/12 Drága Ferencem édes Fiam leveledet megkaptam minek nagyon megörültem és értem belőle hogy 16-án akarsz csak jönni mert édes anyáddal együtt születésnapot akartok ülni azt itt is meglehet tartani és én már nagyon szeretnélek látni úgy téged mint Édes anyádat, így ne halasszuk a jövetelt hanem minél előbb jöjj szeretettel várlak Édesanyáddal54 együtt. Sok szeretettel ölel mindig szerető anyád Édes anyádat sokszor üdvözlöm szeretettel!” (3. ábra) „1943. II/6 Drága fiam. Kedves lapodat megkaptam amit nagy örömmel olvastam de drága fiam hogy én utazzak, arról szó sem lehet mert nagyon beteg vagyok és ha nem volnék ilyen beteg a mostani viszonyok közt akkor sem tudnék elmenni hanem nagyon megköszönlek hogy ha lehet úgy jöjj fel te mert nagyon szeretnék veled élőszóval több mindent megbeszélni. Ha csak lehet jöjj minél előbb. Sok szeretettel csókolom Édes Anyádat is. Téged sok szeretettel csókol Anyád Még egyszer kérlek okvetlen jöjj Sok csók” Az utolsó általam megismert levél arról tanúskodik, hogy törlesztő részlet (vagy támogatás?) a bekövetkezett nagy társadalmi megrázkódtatások közepette is megérkezett. 53 Részlet a már bemutatott perbeni, Dobossy Elekné által csatolt F/ 2 számú bizonyítékból. Keltének időpontja nem ismert. 54 Völgyessy édesanyjával együtt 1938-ban már meglátogatta Lazerine-t a Róma hegyen. Ld.: 35 Ij.
