Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Horváth János: Ripp-Rónai múzsái, híres kertjei, elveszett festményei és egy rejtélyes hamisítási ügy
404 HORVÁTH JÁNOS 22. ábra. Róma-hegyi műterem a művész halála után 1930 körül. Festőállványon az Önarckép- „Halálom előtt öt perccel.” tos limonádéval, de mindjárt csitította: - Csak ne sokat. Több mint felét kiitta és nevetett hozzá. Amint így rakta a virágcsokor színeit, a szokott gyors mozdulatok már hiányoztak. Lassan függőlegesen húzta a vonalakat, aztán megállt. - Megint zsibbad a kezem, szólt hátratekintve. - Hát nem megy, - mondta halkan. - Talán majd máskor. A felrakott virágcsokor mögött a háttér teljesen üres maradt. Pasztelljeit sorbarakta még és becsukta a dobozt. Aztán képére mutatott. - Ezért küzdöttem - mondta. - Egész életemben szépet akartam...”43 Szemléltetésül közöljük a Lajos öccsét ábrázoló pasztellt (23. ábra). A beteg művész halovány, tétova próbálkozása ez, amely nem tekinthető teljes értékűnek. A Fránkel-féle egyezségben ilyen gyenge kép már nem szerepelhetett. A Róma-villa lakói betekintést kaptak a Rippl-Rónait még az élete során sújtó hamisítási ügyekbe. „Hamisítóival szemben is elnéző volt, bár néhányat ismert közülük”-állította Rippl-Rónai Józsefről Anella.44 Ezt a kijelentést nem tudjuk mire vélni. Anella nem „csak” a családon belüli konfliktusokra gondolt? Tudtuk, hogy Sándort, az amatőr szinten festő öccsét megrótta, amiért használta a „Rónai” szignót, előre látva a jövőt, hogy azok majd hamisítványokká 43 Martyn Róbert: Egy délután Rippl-Rónaival 1927-ben. In: Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre. Somogyi Almanach, 3. 14-15. 44 Uo. 116. válnak. Kis tanítványát, Martyn Ferencet szigorúan leállította az utánzásról. Lazarine nem volt megbocsátó Martyn Ferenccel szemben, özvegysége idején nem fogadta a Róma-villában45. A Mester szigorát ismerve nagyon különös Anella közlése. Semmi egyéb jele nincs annak, hogy Rippl-Rónai tudott volna a fenti képeket érintő hamisításról. Még élt, amikor a budapesti műkereskedelem már gyártotta a hamisítványokat. Az első után két újabb agyvérzés érte. Tehetetlenül, drámai helyzetben nézte amint összecsapnak feje felett a műkereskedelem baljós hullámai. Gondolt-e arra, hogy valaha Párizsban Munkácsy Mihály tanítványaként zsírpapírral kopírozta le a kompozíció alakjait, s az általa megfestett másolatot eredetiként szignálta a Mester. A Zorka-féle viszonyban Rippl-Rónai megalkuvásokba tévedt. Taníttatta, öltöztette, utaztatta, pesti lakást ajándékozott. Úgy tekintett a lányra, mint titkos kertjének virágára. Az életbölcselet magasáról vizsgálta, s türelmesen elviselte szeszélyeit, csakhogy minden nőies titkát festményben rögzíthessen. Eszerint volt szüksége a „nő" közelségére, akkor is, amikor Zorka már mással randevúzott? A Frankéitól felvett előleg a beígért lakás ára lenne? Lehetséges, hogy a betegen eladósodott művész egy bonyolult, sötét zsarolási ügy 45 Takáts Gyula naplójegyzete. Somogy 1988.
