Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Horváth János: Ripp-Rónai múzsái, híres kertjei, elveszett festményei és egy rejtélyes hamisítási ügy

RIPPL-RÓNAI MÚZSÁI, HÍRES KERTJEI, ELVESZETT FESTMÉNYEI ÉS EGY REJTÉLYES HAMISÍTÁSI ÜGY 401 jól bírta a magyar nyelvet Is. Harag nélkül váltunk el tőle és a későbbi évek folyamán is élénk levelezésben voltunk vele” - olvashatjuk a már idézett Anellától.35 Fenella Rippl-Rónaiékhoz írt leveleiben derűsen han­goztatta, hogy szívesen vállalta a Magyarországon kapott cigány énekesi titulust. A Magyar Nemzeti Ga­léria adattárában olvasható levelében megírta, hogy Párizsban franciára fordította és megzenésítette Ady Endre „A halál rokona” című versét. Levél Rippl-Rónai József leányától, Amélie Feigltől Rippl-Rónai Józsefnek nemcsak fogadott, hanem édes gyermeke is volt. A titokról két forrás alapján sze­reztünk tudomást. Az első dokumentum a művész fo­gadott leányától, Paris Anellától származik.36 Rippl-Ró­nai maga beszélt róla fogadott lányának, Anellának. „Külföldön leánya csak egy volt - aki müncheni tartózkodása utáni időben született. Erről az egy leá­nyáról is az 1910-es müncheni átutazásunk alkalmával szerzett tudomást, Wellisch Andor révén, akit az ügy felkutatásával megbízott. így tudta meg, hogy leánya, Amália, Udinében egy olasz grófnőnél társalkodónő lett. Józsi bácsi ekkor elmondta nekem, hogy nemcsak én vagyok a kisleánya, de van neki egy felnőtt leánya is, akivel ettől kezdve hosszabb levelezést folytatott. Ebből az időből őrzök egy levelet, amelyben Amá­lia férjhezmenetele alkalmával kapott ajándékot fran­cia nyelven megköszöni. A levél Lazarine nénihez van címezve. Ezúttal egy fényképet is küldött, amelyről felismerhető volt, hogy ő a Józsi bácsi leánya. A ké­sőbbi évek folyamán három szép kisfiának fényképeit is elküldte, akik közül a középsőnek arcvonásai nagy­apjának arcvonásaira emlékeztettek. ” Rippl-Rónai 1887-ben hagyta el Münchent, tudva azt, hogy egy német lány terhes lett tőle. 23 évig furdal­ta a lelkiismeret azért, mert nem tudta, fia vagy lánya született-e, s milyen sorsra jutott. 1910-ben szánta rá magát, hogy Wellis Andor, Münchenben dolgozó épí­tész segítségével nyomoztat utána. Anella hagyatéká­ból került a Rippl-Rónai Múzeumba a levél, amelyet elsőként itt publikálunk. Az arisztokrata körök etikettje szerint, Amélie megbántotta volna Rippl-Rónai felesé­gét, ha közvetlen érintkezésbe lépett volna az apjá­val. Tehát Rippl-Rónai házának asszonyát, Lazarinet szólította meg. A feladói cím jelzi, hogy Amélie Feigl Udinében egy bizonyos contessa Puppinál, a mun­kaadójánál lakott. A Puppi név és a levélen szereplő címzés ismeretében lehetséges volna Amélie leszár- mazottainak felkutatása. „A. Feigl, Moimacco Udine presso contessa Puppi37 1911. 8.10. este 11 óra Kedves Asszonyom! Nem találok szavakat, hogy megköszönjem Önnek ezt a szép ajándékot. Ez egy igazán nagyon kedves 35 Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv. Paris Anella visszaem­lékezései Rippl-Rónai Józsefről. Kaposvár, 2008. 35. 36 Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv. Paris Anella visszaem­lékezései Rippl-Rónai Józsefről. Kaposvár, 2008. 35. 37 Franciából fordította: Orbán Szilvia emlék. Látom; amit már remélni sem mertem; hogy tartogat még a világ számomra jószívű embereket. Sírtam az örömtől, s el sem tudom mondani, mennyire örülnék, ha megölelhetném, s hálámat kifejezhetném. Úgy tetszik számomra, mintha egy hosszú álom­ból ébredtem volna, s mintha a szerencse ajtaja nyílott volna ki ebben a percben. Nem fogja elhinni, de számomra a legnagyobb bol­dogság tudni azt, hogy vannak akik szeretnek, s akiket őszintén szerethetek. Ez a gondolat önmagában már gazdaggá tesz. Minap válaszoltam az én kedves pa­pámnak; mennyire szép ez a szó! A portréját nézve annyira szeretem, mintha mindig is ismertem volna. Ugye megérti ezt kedves Asszonyom! S a legnagyobb vágyam az lenne, hogy ezt a két jó szívet személyesen is láthassam. Kérem segítsen ennek megvalósításá­ban. Mennyire hálás lennék önnek! Mégegyszer köszönöm Önnek tiszta szívemből ezt a szép gyűrűt! Maradok csókolva, Az ön szerető Amélije. Kérem Önt, ölelje át helyettem az én kedves papá­mat, s ne feledjen engem. Jó éjszakát! Ugye ír még nekem!” Egy hamisítási ügy nyomában Témánk a legkorábbi Rippl-Rónai-hamisításokat járja körül. Azokat a női pasztellképeket, amelyek még a művész életében készültek jó képességű hamisítók által. Teljesen egyformának látszó, duplumokat soha nem festett Rippl-Rónai, bármennyire jó minőségűnek hat mindkettő. A két összeállított párosítás (18-21. ábra) egyformának tűnő képei közül csak az egyik Rippl-Rónai József eredeti alkotása. Mindkét esetben a jobb oldalon áll az eredeti. A hamisítványok ugyan­azon kéztől valók, véleményünk szerint Fried Páltól. A bal oldali Zorka-kép 2000. márciusban tűnt fel a Műterem Galéria Tavaszi Képaukcióján. Az eredetijével itt szembesítjük. A két kalapos nő összevetése egyszer már megtörtént, de véleményünk szerint téves követ­keztetéssel.38 A Zorkáról készült jobb oldali kép 2015- 2016-ban Kaposváron a Róma-villában szerepelt letét­ként. A párba állított ügyes hamisítványok készítőjének módjában állt az eredeti példányokat hosszú időre magához venni, kibontani a rámából és lekopírozni. Az eset egy eredeti képekkel rendelkező képgalériával történő együttműködést feltételez. Az itt tárgyalt eset nyomozásakor valószínűnek vehető feltételezésekbe bocsátkozunk. Vegyük sorra az eredeti és a hamis képek közötti eltéréseket. Szembetűnik a pasztellkréta eltérő keze­lése és az árnyalatok és a sötét tónusok különbsége. A bal oldali „Zorka kékköves gyűrűvel” és „Lazarine elgondolkozik” című képek érdes, differenciálatlan tex­túrával rendelkeznek. A sötét tónusok uralják a képet. A jobb oldali párjuk finomságra törekvő festői fejlesz­38 Faragó József.: Melyik igazi, melyik hamis? In.: Népszabadság, 1993. aug. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom