Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Sánta Gábor: Zalavári tüskevár
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 379-386 Kaposvár, 2016 Zalavári tüskevár SÁNTA GÁBOR Szegedi Tudományegyetem JGYPK Tanítóképző Intézet, 6725 Szeged, Hattyas sor 10., e-mail: dombai@mail.delmagyar.hu Santa, G.: Zalavári tüskevár Abstract: The story of Tüskevár (Thorn Castle) and Téli berek (Winter Grove) written by István Fekete, the most popular Hungarian writer take place in the Little Balaton covered by enormous reeds. From the early fifties, he regularly stayed on the Diás island for several weeks while playing close attention to archaeological excavation carried out this place. He was not a philologist and did not write historical novels either, but the ruins were regularly mentioned in his novels. Keywords: Little Balaton, Zalavár- Vár island, Tutajos, Bütyök, Uncle Matula „A zalavári apátság 1720-ban tized- pört indított a tüskevári pálosok ellen, kik Szentpéterúron és Rokolyánban tagadták meg a tizedet. [...] A tüskevári pálosok ellen 1720-ban megindított, és ugyanazon évben be is fejezett dézsmapör 1762-ben megújult.”'1 Fekete István legismertebb regénypárjának vidéki helyszíne azonban nem a Veszprém megyei Tüskevár, hanem a kis-balatoni nádi világ és közvetlen környéke. 1952 nyarától rendszeresen hetekig az ottani Diás-szi- geten horgászott, és ilyenkor akár a közeli régészeti kutatásokat is figyelemmel kísérhette. A Tüskevár és a Téli berek először 1957-ben, illetve 1959-ben jelent meg, vagyis legfeljebb csak a Fehér Géza és a Cs. Sós Ágnes vezette feltárások eredményei befolyásolhatták az író képzeletét. 1. A mezőgazdász végzettségű Fekete István persze csupán mint laikus nézte a régészek munkáját, de kívülálló érdeklődőként akár még beszélgethetett is velük. Regényei alapján a látottak (és hallottak) bizonyosan megmozgatták a képzeletét, ám semmiképpen sem kívánt hozzáértőnek látszani. Nem ismeretes, hogy a kis-balatoni romok mekkora szerepet játszottak - ját- szottak-e egyáltalán - az eredeti elképzelésben, azonban bizonyos, hogy a korábbi regénynek eleinte nem is Tüskevár, hanem Matula iskolája lett volna a címe. Ennek hermeneutikai okokkal magyarázható megváltoztatásával a vármaradványt utóbb látszólag mégis a regény középpontjába helyezte. A közismert regényeim azonban nem településnév, hanem metafora: tüske vár. Ezzel együtt a Tüskevár elbeszélője természetesen a nádi világ falmaradványait is folyamatosan emlegeti, 1 Füssy Tamás: A zalavári apátság története. A legrégibb időktől fogva napjainkig. Bp., 1902. 238. és 267. 1. ábra. Fekete István a kis-balatoni Diás-szigeten és a Téli berek című folytatásban is ezt teszi. Vagyis a végleges elnevezést mindenekelőtt a „vár" kifejezés kettős szemantikája indokolhatta, és az író bizonyosan nemcsak az igei jelentést tartotta szem előtt. E regények vidéki helyszíne tehát nem Veszprém megyében található, hanem a Kis-Balatonon, a zalai községet azonban nem nevezi - a polifon értelmezés miatt: nem nevezhette - meg Fekete István. Ezzel együtt magától értetődő kérdések, hogy vajon melyik lehet ez a település, és miért éppen erre esett az író választása? Hasonlóan kézenfekvő, hogy a figyelmes kortárs olvasó is rákérdezett arra, hogy „a Kis-Balaton melyik részén játszódik le az elbeszélés? Huszonnégy évig Zalában éltem, közel Keszthelyhez, de romokat csak a zalavári romokat tudom”.2 2 Hochreiter Dezsöné Ruppert Jolán levele Fekete Istvánhoz. Budapest, 1961. aug. 8. Ajkai Városi Múzeum. Kézirattár. A levélíró (a szomszédos Kisgyalánban élő) családtagjai a szerző göllei gyermekkorában a térség közéletének ismert alakjai. A hatvanas években e megkereséstől az önéletírásán gondolkodó Fekete István folyamatosan levelezett a nála idősebb Ruppert Jolánnal, akit a század eleji Gölléről kérdezett.
