Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Szeles Gabriella: Cséplő József és Fekete István levelezése. Forrásközlés
352 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 1. ábra. Fekete István (forrás: http://www. fekete-bp 10. sulinet.hu/) 2. ábra. Cséplő József orvosok, mérnökök, papok, tanárok, egyetemista diákok, vagy szakmunkások, termelőszövetkezeti tagok és mesteremberek,”4 Cséplő József is hasonló indíttatásból írta a következőket: „tiszteletből és szeretetből fakadó közeledésnek, (...) a bensőségesebb hangján szólítsam meg.” Fekete István és Cséplő József 1963 és 1970 között folytatott levelezéséhez Cséplő József hagyatékából jutottam, ami gyermekeinek - lányának és fiának - engedélyével kerülhet most közlésre. Cséplő József Fekete Istvánnak szánt levelei legtöbbjét előzőleg letisztázta, így szerencsés módon az elküldött levelek közül is számos a Cséplő hagyatékban fennmaradt. Annak okán, hogy ezek, feltehetően, nem pontosan azonosak az elküldött változattal, ezért nem teljes terjedelemben adom közre azokat. Fekete Istvánnal nem túl gyakran, de haláláig rendszeresen levelezett Zsoldos György (1901-1955), aki a debreceni főiskolán volt az író egyik legjobb barátja, és aki nem mellékesen egy ideig Kaposváron is élt. Sánta Gábor a személyével kapcsolatban azt írja, hogy „fennmaradt levelezésük a kutatások egyik megkerülhetetlen forrása.”5 Úgy gondolom, hogy a magyar prózában a „Kétkezi emberek és a természet világá4 Valló L. 1986: 165. 5 Sánta G. 2014: 82. nak költői ábrázolója”6 a legkülönbözőbb rangú és rendű emberrel levelezett, és ezeknek a sokszor barátságig szövődött kapcsolatoknak a még fel nem dolgozott írásos emlékei jelentős mértékben járulhatnak hozzá az íróról alkotott kép még teljesebbé tételéhez. Cséplő Józseffel, a földivel, a gazdásszal, az írótárssal folytatott levelezését ennek szellemében kezdtem kutatni. Cséplő József „középparaszti családba született 1920. május 19-én, Fonó községben. Születése óta ott lakott. Alapfokú erdészvizsgát és vadőri képesítést szerzett. A népfőiskolán, Érden végzett, utána szőlészborász lett. Házasságából két gyermek született. Részt vett a II. világháborúban. A háború befejezésével három év hadifogság következett. Hazatérése után 'kuták lett’, összesen 1117 nap politikai fogsággal sújtották. „De sem testben, sem lélekben nem tudott megtörni ez a kínkeserves életfejezet.'"' - írja saját magáról. „Sok-sok elbeszélésem, novellám került publikálásra a fővárosi és vidéki lapokban. Úgy kezdődött, hogy szántani mentünk nagyapámmal a vízállói dűlőbe. Esős idők jártak, de a paraszt egy-egy ilyen licspocsot fel sem vesz, kivárja a végét a pokróc alatt, kabátot kanyarítva magára. Akkor azonban zivatar készülődött. A szél a falu felől fehér papírt hengergetett felénk. A csikók megrebbentek tőle. A papír szinte ráteke- redett a lábomra. Egy Vasárnapi Újság volt. Olvasni 6 Emléktábla Fekete István szülőházán, Göllében.
