Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Hauptman Gyöngyi: „…a harctéren voltam az első világháborúban 1918. november 18-ig”. A Nagy Háború – egy élettörténet fordulópontja
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 339-350 Kaposvár, 2016 „...a harctéren voltam az első világháborúban 1918. november 18-ig” A Nagy Háború mint élettörténeti fordulópont HAUPTMAN GYÖNGYI Nagyatádi Kulturális és Sport Központ - Városi Múzeum, H-7500 Nagyatád, Széchenyi tér 2., e-mail: hagyongy@gmail.com Hauptman, Gy: „.../ was in the battlefield in the First World War until 18 November" The Great War as a turning point in a life history. Abstract: Through analyzing an individual life history in my essay I examine how the given world historical event, World War I, effected personal life. Interpreting direct and indirect resources it becomes evident that the Great War meant a turning point in Dezső Veress’s life, it was a fate event for him, which turned out to be a new beginning in his life history. Due to the historical situation he faced decisions and choices. The result of the analysis on his choices highlights the segment of Dezső Veress’s identity, which became especially activated in the given historical situation: national consciousness, his strong emotional bonding to the Hungarians. Keywords: World War I, life history, national identity, life historical document, Treaty of Trianon, migration, resocialization Bevezetés Egyes történelmi események erős lenyomatot hagynak az egyéni életvezetésen. A 20. században egymást érő történelmi kataklizmák közül különösen meghatározó volt az első világháború, amely az akkori magyarországi társadalom egészét érintette. A háború, a trianoni békeszerződés és következményei, a háborút követő forradalmak közepette az embereknek sok, addig általánosan érvényesnek tekintett norma megingását kellett megtapasztalniuk, és közben életben, talpon maradniuk. Bizonyos értelemben éles korosztályi-nemzedéki határ kialakulásához vezetett falvakon, de családokon belül is az, hogy valaki részt vett-e a Nagy Háborúban vagy sem.1 A katonaemlékekkel kapcsolatos történeteket a falvakban évtizedeken keresztül mesélték, a szóbeli történetek mellett pedig számos írott visszaemlékezés is született életrajzba ágyazottan vagy önálló elbeszélésként egyaránt. írásomban egyetlen személy élettörténetének adott szakaszát vizsgálva azt mutatom be, hogyan élte meg (és túl), milyen döntések és választások elé állította az egyént a háború jelentette történelmi megrázkódtatás. Dr. Veress Dezső,2 egykori nagyatádi ügyvéd éle1 Mohay, 2000: 778. 2 Ateljes életút rövid összefoglalása: Veress Dezső (Székelykeresztúr, 1896. február 24. - Sátoraljaújhely, 1971.) jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte, s ezzel párhuzamosan az első világháború különböző frontjain harcolt három és fél éven keresztül. 1921 decemberében kapta meg doktori oklevelét az akkorra már Budapestre „száműzött" egyetemen, majd rövid budapesti gyakornokoskodás után Nagyatádra (Somogy megye) került, ahol előbb ügyvédjelöltként, majd 1927-től önálló ügyvédként dolgozott negyvenkét éven át. Aktívan részt vett a község közéletében, főként a katolikus egyház körül szerveződő alapítványi, egyesületi, karitatív munkában tevékenykedett szívesen. A második világháború időszakában tének meghatározó fordulópontja volt a háború és az azt követő történelmi események. (1. ábra) Ezen évek (1914-1920) történései sorseseményként3 zúdultak rá: szándéka, akarata ellenére, elháríthatatlanul estek meg vele, és alapvetően forgatták fel, változtatták meg életvilágának korábban megkérdőjelezetlen, megszokott, természetesnek vett tereit és társadalmi kapcsolatait. Azonban nem csupán életvilágának kereteit dúlta fel az a sorscsapás, amelyet a háború és az azt követő évek eseményei jelentettek, hanem önazonosságában sújtotta, identitásával szembesítette. Olyan történelmi pillanat volt ez, olyan „elágazási pont”,4 amikor az egész, addig érvényesnek tekintett életvilág egyensúlya felbomlott, és az egyén választásra kényszerült. Jurij Lotman szerint ilyen helyzetekben „nem csupán a véletlen mechanizmusok lépnek működésbe, hanem a tudatos választás mechanizmusai is”. így „bármely történelmi eseményben mindig az alternatívák egyike valósul meg”, és „a realizálódott események által kirajzolt utak mindig nem realizált, lehetséges eseménysorok egész kötegéből válogatódnak ki”.5 Veress Dezső adott életszakaszának bemutatásakor, a meglévő források elemzésével éppen ezekre a kérdésekre keresem a választ: milyen elképzeléseket alkotott a világról akkor, amikor életének fontos fordulópontján választani, dönteni kényszerült; milyen lehetőségek közül választhatott, és miért éppen az adott utat választotta. Az adott történelmi helyzet elsősorban a nemzeti identitás, a magyarságtudat kérdéskörét aktivizálta, ezért a Veress Dezső által meghozott döntések és választások értelmezése elsősorban ezekre a témákra, önazonosságának ezen rétegeire világít rá. községi képviselő volt. 1944 decembere és 1945 márciusa között, amikor a község a német és a szovjet/bolgár csapatok állóháborújának színterévé vált, két társával létrehozták és működtették a Magyar Segélybizottságot a helyben maradt lakosság megsegítése érdekében. 1952 májusában feleségével - és sok más nagyatádi családdal - együtt a Hortobágyra deportálták. Öt év után kerülhetett vissza Nagyatádra és az ügyvédi gyakorlathoz. Egy 1963-ban meghozott törvény lehetővé tette, hogy az ügyvédek nyugdíjba mehessenek, s ezt kihasználva 1964. január 1-jével, hatvannyolc évesen nyugdíjba vonult. 3 A sorsesemény Tengelyi László által használt fogalom: meghatározása szerint egy egyén életében egy sorscsapás akkor válik sorseseménnyé, ha nem pusztán utoléri, hanem „épp vélt önazonosságában sújtja", és az események hatására olyan „magától meginduló, uralhatatlan módon lejátszódó, föld alatti értelemképződés”- t indít el, amely az „élettörténetben új kezdetet teremt”. Lásd: Tengelyi, 1998, 199. 4 Lotman, 2002: 132-133. 5 Lotman, 2002: 132-133. kiemelés az eredetiben
