Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
332 GÁSPÁR FERENC 4. táblázat. Betegforgalmi kimutatás Év Felvételre került Ápolási napok száma Átlagos ápolási nap Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő 1864 484 153 637 8 188 5 078 13 266 17 33 1865 524 176 700 8 988 5 598 14 586 17 32 1867 667 279 946 12 100 7 017 19 117 18 25 Visy Pál megyei főorvos108 kérésére utasítják az igazgatót, hogy az eddigi „szép” jelentésein túlmenően a továbbiakban „[...] a felvett betegek neve, kora, vallása, állapota, illetősége, ezenkívül az orvos-rendőri és tudományos szempontból a kimutatásban az év folyamán uralkodó kórállapot, az év külön szakaiban divatozott járván nemtő (genius epidemicus) betegségek, ezek indokai és a bennük üdvösen használt gyógymódok stb. stb. rövid rajza is bennfoglalva legyen, s végül a kórház körül bármi tekintetben mutatkozó hiányok, szükségletek s ezek iránti javaslatok szintén megemlíttessenek.” Benyújtott költségvetés, illetve fedezet hiányában „elutasíttatik a ház homlokzata, ablakkeretei és redőnyei olajfestékkeli kifestése iránti indítvány”. Teljesül viszont Töltényi kérelme, miszerint egy a városban ideiglenesen tartózkodó szemészorvos (dr. Siklósy Gyula) a kórházban ellenszolgáltatás nélkül gyógyító tevékenységet folytathasson. Előremutató, a kórház fejlődése szempontjából a következő évekre meghatározó jelentőségű, de majd csak az utód által megvalósítható határozat is születik ezen az ülésen: „Megyei főorvos előterjeszti, miszerint a megyei közkórházban elmebetegek részére s azok ápolására alkalmas helyiség berendezve nincs, s indítványba hozza, hogy e bajon, tekintve azon szomorú körülményt, miként ily betegek éppen jelen idő szerint a szokottnál sokkal számosabban jelentkeznek, s továbbá, hogy az ily bajok éppen azok, melyeknek magán helyekeni kezelése és orvoslása nemcsak felette nehéz, hanem veszedelmes is - minél gyorsabban segítendő lenne. Ezen indítvány s javaslat választmány teljes elismerésével találkozván, mégis annak helye elintézése közvetlen ezen ülésből nem eszközöltethetvén, a szükségelt előleges intézkedések, helyi körültekintés és terv készítésére, t. elnök, központi főbíró, m. főorvos és kórházi igazgató orvos urak felkéretnek, azzal, hogy a baj orvoslása iránt lehető gyorsan intézkedni, s ez iránti tervet elkészítve azt e választmány elé terjeszteni szíveskedjenek.”109 108 Visy Pál (1808-1870) 1857-től nagyatádi járásorvos, 1864-1868 között megyei főorvos. 1868. január 29-én keit megyei főorvosi jelentésének iktatószám nélküli másolata. BMKGY. 21. doboz. 109 SML. Bodosi Mihály iratai. Somogy megye közkórházi választmányának jegyzőkönyve. A helyi sajtó is leközölte: Somogy, 1866. I. évf. 27. és 28. sz. Aláíró: Somssich Lőrinc másodalispán, választmányi elnök. Az elmebetegügy megoldásának szükségessége már közel egy évtizeddel korábban Wehle tervei között is szerepelt. Töltényi igazgatása idején a kórházi beteglétszám a következőképpen alakult:110 1861 - 538; 1862 - 653; 1863 - 622; 1864 - 637; 1865 - 700; 1866 - 1062; 1867 - 946; 1868 - 1062; 1869-849 Három évről Töltényi részletező jelentése alapján bővebb adatokkal is rendelkezünk: (4. táblázat) Töltényi váratlanul és hirtelen halt meg 1870. május 26-án. Egy nappal később már el is temették. A korabeli helyi sajtó a család gyászjelentésén túlmenően- szokatlan és nehezen magyarázható módon - szűkszavúan emlékezett meg munkásságáról és korai távozásáról.111 A kórházat az év végéig Paray János vezette. Jelentései alapján a vármegye felfigyelt a halálozások számának jelentős emelkedésére ezért munkájában szakmai hiányosságokat feltételezett. Az őt követő új igazgató, Szigeti-Gyula János, kinevezését követően- Paray védelmében - önként vállalkozott a jelenség kivizsgálására, és arra a megállapításra jutott, hogy korábban Töltényi úgy javította a statisztikákat, hogy a haldoklókat vagy fel sem vette, vagy hazaszállíttatta a hozzátartozókkal, azzal az indokkal, hogy „a halott szállítás drága dolog”.112 A következő hatvanöt év a két Szigeti / Szigethy- apa és fia - nevéhez köthetően „a valódi megyei kórházzá válás” építkezésekben, fejlesztésekben gazdag időszaka. Bemutatása hálás kutatói feladat. 110 Bereczk, S.:1925. 148. A különféle források ebben az esetben is eltérő adatokat tartalmaznak. Töltényi adataiban feltűnő, hogy nők felvételére ritkábban került sor, ezzel együtt az ápolási napjaik átlaga minden évben magasabb, mint a féri betegek esetében. 111 Somogy, 1870. május 31. „Folyó hó 27-én temették el nagy résztvevő közönség, a megyei és katonai tisztikar jelenlétében dr. Töltényi Jánost. A boldogult nemcsak mint orvos volt jeles, hanem egyáltalán minden körökben szeretett, s mint ilyen, sok ember áldása kísérte azon helyre, hol nyugalom vár reánk. Legyenek áldottak porai.” A nekrológ teljes terjedelemben idézve. 112 A kórház további történetének majdani krónikása - amidőn majd eljut az 1960-as évekhez - rádöbbenhet arra, hogy Töltényi eljárásában meglelte a gyökereit annak, az akkoriban a helyi közvéleményt is élénken foglalkoztató gyakorlatnak, miszerint a végstá- diumú betegeket a megyei kórház egyik osztályáról módszeresen és szervezetten szállították otthonaikba meghalni, így „kozmetikázva” mutatóikat.
