Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
292 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 7. ábra. Szalai Jánosné (1950-es évek második fele) 8. ábra. Cséplő Rózsa Fonóban a Szeget szeggel című darabban (1930-as évek vége) tanács vb- titkára elmondta, hogy Büssüben ezzel az előadással véget ért a „színiévad”. Most a nagy mezőgazdasági munkák ideje kezdődik, Mindnyájunkra - nehéz szerep: főszerep jut - kint a földeken.”24 Az 1950-es évektől pedig, már egyre jobban tágult a világ. „Pestről kölcsönözték a ruhát, és küldték ide Fonóba.”25 Göllében hasonlóképp hangzott el a mondat: „A ruhákat a kaposvári színházból szerezték be, volt mikor Budapestről hozták.”26 (5-7. ábra). Természetesen nem minden esetben kölcsönzőből vagy a színház kelléktárából kerültek ki a jelmezek, hanem Cséplő Rózsa varrónő készítette Fonóban, aki fiatal korában, a színdarabokban is szerepelt (8. ábra). Vagy, ha a szükség megkívánta Gölléből hoztak át a szerep kedvéért pongyolát az 1950-es években, mert akkor még Kisgyalánban ilyen ruhadarab nem akadt. Az öltözék kiegészítéséhez szükségeltetett klipsz is: „A fülegombjához csíptették a klipszet.” A fülcimpáját nevezték így hangulatosabban, szemléletesebben, mint a köznyelvben. „A Dodó (Cséplő Rózsa) a megfelelő ruhákat amire éppen szükségünk volt elkészítette, így segített. Fekete szoknya, fehér blúz a Tanítónőben, elegánsan voltunk 24 Szántó István: 1956. április 6. Somogyi Néplap 25 Kalmár Magdolna (1945, Zamárdi) szíves közlése. 26 Kutyik Gyuláné Szalai Ildikó (1955, Gölle) szíves közlése. felöltözve."27 (9. ábra). „Olyan a képen a Gyula bácsi, mintha valóban pap lenne (10. ábra), vidéki szereplés alkalmával külön ki is emelték a megjelenéséért, színészi teljesítményéért.”28 Valóban, ezekről a képekről úgy tűnik mintha „igazi” színészek tekintenének le a képekről. (11. ábra). Sokrétű, igen összetett feladat volt egy-egy színdarab megjelenítése. Kezdve a színpad összeállításán, a jelmezek előteremtésén át, a tanulás folyamatán túl az operettek zenei aláfestéséig. „Fonóban, Bodó Pista, Kelemen Sándor voltak a zenészek, 2 darab hegedű is volt. Nagyobb faluban jobban akadtak ilyen zenészek.”29 „Göllében Jakab Imre népi zenekara játszott, és énekelt. Tartalmas életet éltek.”30 Kisgyalánban kisebb falu lévén zenekar nem volt. „A Lukadér harmonikáit.”31 Büssüben: „volt egy nagyon jó furulyásunk, klarinétosunk (...) és egy hegedűsünk, Böröcz József, aki nagyszerűen tudott cimbalmozni is. Ők ketten a falu zenekarának tagjai voltak, de szívesen muzsikáltak nekünk is. A zenekar a színpad előtt kissé oldalt helyezkedett el, hogy ne zavarja a rálátást.”32 Mesztegnyő nagy községben, „az 27 Tót Fonai Györgyné Kálmán Magdolna (1936, Fonó) szíves közlése. 28 Szabó Gyuláné Gyurkó Piroska (1942, Fonó) szíves közlése. 29 Szántó Imréné szíves közlése. 30 Kutyik Gyuláné szíves közlése. 31 Farkas Józsefné szíves közlése. 32 Lévay V. 1998: 27.
