Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
270 HONTI ET AL... Somogytúr környéke Molnár István - Németh Péter Gergely Somogytúr, Hegyalja-dűlőn, a Dél-balatoni szennyvízprogramhoz kapcsolódóan, 2014-ben végeztünk megelőző feltárást.26 Három méter széles árkot nyitottunk a vezeték nyomvonalán, amelyben a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának két gödrét tártuk fel. Ezek a lelőhely nyugati, dombtetőn lévő részén voltak, a keleti, mélyebben fekvő részeket nagy mélységig a dombról lemosódott rétegek fedték, ebben számos kerámiatöredéket találtunk, de objektum itt nem volt észlelhető. A Gamás - Országúti Studenca nevű lelőhelyen 2014 augusztusában végeztünk megelőző feltárást.27 Először a terület keleti sávjában, a 67-es út mellett, majd a dombtetőn nyitottunk 3 méter széles árkot a vezeték nyomvonalán. Az utóbbi területen egy bronzkori gödör és egy árok került kibontásra. Kisebb feltárások, leletmentések és megfigyelések Balatonendréd- MagyarTengerTsz3(Balatonendréd- Lulla összekötő út 13. Ih) Molnár István 2010-2012-ben felügyeltük a Balatonendréd-Lulla összekötő út építési munkálatait. 2012. április 2-án, az út melletti vízelvezető árkok ásása közben, csontok kerültek elő. Mivel több sírfoltot láttunk, a munkát leállítottuk a területen. A lelőhely az út alá is húzódott, sajnos — mivel töltést építettek és csak igen sekély humuszolás történt - az útépítéskor végzett szakfelügyelet során a sírfoltok még nem voltak észlelhetőek. A kivitelezővel egyeztetve megkezdtük a sírok bontását, közben a tovább ásott árkokban is újabb sírokat találtunk.28 Legalább 5-6 temetkezés már megsemmisülhetett, és többet megbolygattak. Az árkok mellett, a még el nem készült rézsűk helyén, nagyjából 3 méteres szélességben humuszolást végeztünk, így sok sértetlen temetkezést is találtunk. Összesen 60 avar kori sírt bontottunk ki. Egy több száz, esetleg több ezer síros temető északi, északnyugati végébe áshattunk bele. Északra az árkokban egy idő után megritkultak majd elfogytak a sírok. Délre, délkeletre csak egy darabig voltak észlelhetőek, mivel a meredeken mélyülő domboldalra hordott nagyméretű töltésben az árok egy idő után nem érte el a sírok észlelhető szintjét. Az ÉNy-DK-i tájolású sírok sorokat alkottak, néhány kivételtől eltekintve raboltak voltak, de így is értékes leletanyagot tartalmaztak. A női sírokban számos fülbevalót, gyöngysorokat, több gyűrűt és karperecét, a férfi sírokban övvereteket találtunk. A fegyverzet maradványai közé két lándzsacsúcs, egy íj csontmerevítői és egy nyílcsúcs tartoznak. Számos csont tűtartó, vaskés, vaskarika, vascsat mellett vödrök fémpántjait 26 A feltáráson Molnár István, Nyári Zsolt, Stunya Péter vett részt. 27 A feltáráson Németh Péter Gergely, Molnár István, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Cserép Tamás, Papp Zoltán vett részt. 28 A feltáráson Molnár István, Nyári Zsolt, Cserép Tamás, Gál Zoltán, Varga Máté, Stunya Péter vett részt. és egy vaskanalat is találtunk. Koporsó használatának kevés nyoma volt, egy sírban koporsóvasak, máshol famaradványok utaltak rá. Két sírba felszerszámozott lovat temettek. Már a leletanyag feldolgozása előtt is megállapíthatjuk, hogy a temető hosszú ideig volt használatban. A korábbi időszakra utalhatnak, a közeli Zamárdi - Réti földek lelőhelyet idéző fonatos díszű, préselt-lemezes, bronz és ezüst övveretek (XIII. t. 3, 7, 9, 14-17.), míg a későbbi időszakát öntött, indás övgarnitúrák jelzik (XIII. t. 4-6, 10-13.). Buzsák - Fehérkápolna Molnár István Somogy megye egyik legszebb műemléke a Buzsák külterületén található Fehér kápolna. A kisméretű, félköríves szentélyű téglatemplom korábban barokk kápolnaként volt ismert, a Lukács Zsuzsa és Benkhard Lilla végzett falkutatás és részleges feltárás bizonyította be Árpád-kori eredetét. Az épület a 17. században átépítésre került, török korra keltezett megerősítés nyomai látszanak körülötte. 2013-ben a templom környezetében egy mosdóépületet készült, amelynek során egy hozzá tartozó szennyvíz-tartályt is a földbe helyeztek, valamint a temető kapuját is átépítették. Mivel a munkálatok helyszíne a templom körüli temető feltételezett helyére esett, az építés előtt megelőző feltárást végeztünk.29 A szelvényünk a templomkörzet körüli árokhoz közel, a templomtól kb. 20 méterre északnyugatra volt. A beruházás helyszínéül szolgáló 4x9 méteres területen egy kiskanalas kotró leszedte a felső humuszréteget, majd kézzel mélyítettünk tovább, viszonylag magasan kirajzolódtak az objektumok foltjai. Összesen 21 sírt és 3 telepobjektumot bontottunk ki. A szelvénytől néhány méterre délre egy 2x4 méteres árkot ástak a szennyvíz- tartály számára, ebben egy sírt bontottunk ki, a terület többi részét egy újkori bolygatás rombolta. A templomtól 23-25 méterre keletre, a bejárat helyén, két 1,5 m-es négyzet alakú oszlophelyet ástak. Ezekben nem voltak sírok, a temető már nem terjedhetett idáig. Összesen 18, kora újkori, 17. századi, részben török kiűzése előtti, részben az utáni időszakból származó sír került feltárásra. A temetkezésekben 5 pénzt találtunk, amelyek a 1617 és 1694 közötti időszakból származnak. Egy sírban egy pár csizmapatkó és 30 füles-gomb volt, a magasabban fekvő gömb alakú gombok valamilyen felsőruhához, a félgömbösek alatta hordott ruhadarabhoz tartozhattak. Egy koponyán párta nyoma látszott. A sírok nagyjából sorokat alkotnak, de egymásra temetkezéseket, családi sírokat (mindkét alkalommal gyermek és felnőtt egymásra temetését) is találtunk. Egy esetben jól látszott a koporsó maradványa. A kéztartások változatosak, jellemzően az egyik vagy mindkét kéz a medencén vagy a hason feküdt. Az újkori sírok metszenek 3 késő középkori gödröt. A szelvényben 3 kissé eltérő tájolású sír is volt, 29 A feltáráson Molnár István, Nyári Zsolt és Cserép Tamás vett részt.
