Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2012-2015 KÖZÖTT 267 szeti lelőhelyet egyáltalán nem érintettek. A feltárások anyagi fedezetét a MÓL Nyrt. biztosította. A feltárásokat Molnár István és Németh Péter Gergely vezették. Bodrog- Berek I. lelőhely A felszíni nyomok alapján Árpád-kori és középkori lelőhely északon egy kisebb vízér- és keleten a Pogány-völgyi-víz felé a magaspart széléig terjed. A lelőhelyet csak egy rövid szakaszon érintette az új gázvezeték, a feltárás során késő Árpád-kori objektumok, egy tüzelőberendezés (IX. t. 1.), és három gödör került elő. Az egyik gödörben egy kő szenteltvíztartó volt (IX. t. 2.). A feltárás környékén fémkeresővel végzett kutatás során egy ekepapucsot, több középkori pénzt, mellkeresztet, vereteket és római fibulát találtunk. Egy gazdag középkori lelőhely kis részlete került feltárásra, a szenteltvíztartó templom közelségére utal: ABodrog-Bü-i monostortól csak a fentemlített vízér völgye választja el, míg keletre, a Pogány-völgyi-víz túlsó partján egy falusi templom maradványai találhatók (mindkettő Magyar Kálmán ásatása az 1970-es és az 1980-as években). Bodrog- Berek II. lelőhely A fenti, intenzív lelőhelytől délre a nyomvonal mintegy 200 méterre eltávolodik a Pogány-völgyi-víztől, a felszíni nyomok egy lelőhely ritkás szélére utaltak. Az északi területen, a magasabb részen, 12 régészeti objektumot tártunk fel. Egy gödör az őskorba (rézkor) keltezhető. Az objektumok többsége a római korba tartozik. A tárológödrök mellett egy részben pati- csos feltöltésű objektumban talán ipari tevékenységet végeztek, itt több salakot is találtunk. Egy gödöralj már az Árpád-korhoz köthető. A szelvény déli részén felfedezett sötét, iszapos betöltésű rész egy mára már elszántott, kisebb vízfolyásra utalt, a környékén csak néhány bizonytalan folt jelentkezett. Bodrog - Buszforduló Bodrog község déli részétől, Kis-Bodrogtól keletre, a Pogány-völgyi-víz mentén található ez a lelőhely, melyre a patakparton nagy leletsűrűség és a számos korszak jellemző. Eredetileg a nyomvonal közvetlenül a patakparton, a lelőhely legintenzívebb részén húzódott volna. Azonban technikai okokból a lelőhely területén a vezeték a pataktól jelentősen eltávolodik, és egy nagy hurkot ír le. Ennek megfelelően jelentkeztek a régészeti jelenségek is: A vezetékrész nyugati és északnyugati szakaszán csak néhány objektum került elő, míg a vízparthoz közeledve az objektumok száma is megnőtt. Az északi részen néhány sekély őskori gödör került elő. A déli rész felső, szakaszán újkőkori objektumok kerültek elő, melyekben több eredetileg egész edény feküdt, összetörve (XII. t. 3-6.), mellettük egy csaknem ép kőbalta (Lengyel-kultúra). Délebbre kevés bronzkori gödröt tártunk fel, még délebbre a római kori és az Árpád-kori-középkori telep számos objektuma jelentkezett. A római kori objektumokban importált kerámiákat, érméket is találtunk. A középkori telep tárológödrei sok kerámiatöredék mellett több vastárgyat is megőriztek. A Bodrog- Buszforduló és a -Berek I lelőhelyek közötti mély területen a feltárások idején sok római érmét és fi- bulatöredéket gyűjtöttünk, ezért itt kisebb szondát nyitottunk. Régészeti objektumot nem találtunk, a megfigyelt foltok lemosódások, és azt jelzik, hogy a római kerámia és a fémek a magasabban fekvő lelőhelyről (Bodrog - Tamás-dűlő II. lelőhely), másodlagosan kerültek ide. Bodrog - Cserhát-dűlő, Jádi út A Pogány-völgyi-víztől keletre, enyhe lejtőn található a lelőhely, mely a felszíni leletek alapján nem tűnt intenzívnek, felszínéről a rézkoriak mellett avar- és későközépkori kerámiát gyűjtöttünk. A feltárás során ettől eltérően Árpád-kori objektumok kerültek elő. Négy tüzelőberendezést találtunk, az egyik egy félig földbemé- lyített épülethez tartozott, erre rábontottunk. A cölöplyuk nélküli, 2,5x3 m-es „ház” ÉNy-i sarkánál volt a kemence, amit feltehetően agyagtömbbe vájtak (IX. t. 3.). Később, az épület K-i oldalának D-i részén is kemencét vájtak az épület oldalába. A két további tüzelőberendezésről nem tudjuk, hogy épülethez tartoztak-e, vagy különálló, ún. külső kemencék voltak. Mind a négy esetben a tapasztott tüzelőfelület alját, hőtartó rétegként, összetört kerámiával rakták ki, amelyek jórészt csigavonalas-díszű fazekakból származtak (IX. t. 4.). A 11 feltárt objektumból 8 Árpádkori volt, 3 korát nem tudtuk meghatározni. Csombárd - Porgáta A lelőhely a község ÉK-i határrészében található, a Pogány-völgyi-víz nyugati oldalán, délről a Csombárdi -csatornát övező rét határolja. A terepbejárás is gazdag - későbronzkori és római kori - lelőhelyet sejtetett, és ezt a feltárás is igazolta, annak ellenére, hogy a nyomvonal a lelőhely déli illetve keleti szélén vezetett, derékszögben meghajolva követte a művelt, magasabban fekvő földek szélét. 18 régészeti objektumot tártunk fel. A nyugati szakaszon több sekély gödröt tártunk fel, ezek korát a kevés vagy hiányzó leletanyag miatt nem lehetett meghatározni. Északabbra a bronzkori és római kori telep mélyebb tárológödreit tártuk fel. A bronzkori objektumokban nagyon sok kerámialelet mellett több tűt is találtunk, míg a római kori gödrök kevesebb kerámiaanyagot, de több bronz- és vastárgyat szolgáltattak. A feltárás északi, legmélyebb részén egy sekély valamint egy nagyon mély őskori árok került elő. Somogyjád - Szállás-dűlő II A Bodonkúti-árok és mellékágai által három oldalról vízzel övezett lelőhelyen elsősorban a mélyebb, vízhez közeli részen sűrűsödtek az objektumok. A lelőhelyen 29 objektumot bontottunk ki, ezek döntően egy késő bronzkori (Urnamezős kultúra) telephez tartoztak. A lelőhely keleti részén igen sűrűn helyezkednek el, nyugatra meg
