Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
264 HONTI ET AL... A bekötőtől délre, a tervezett kisbabapusztai csomópont nyugati részén, a meredek domboldalban a kora bronzkor mellett, Árpád- és középkori telepnyomokat észleltünk. Itt gödröket, tüzelőhelyet és egy árok szakaszát tártuk fel. Az egyik keskeny gödör oldalában egy ép, kisméretű, bordás nyakú csupor látott napvilágot, melynek alján svasztika (napszimbólum) alakú fenékbélyeg van (VII. t. 1-2.). Ez az edénytípus a kora Árpád-korra, a 10-11. századra keltezhető. Vadépuszta és Kisbabapuszta között, a már a bevezetőben is említett völgyi vízválasztó környékén, és déli, Orci-patak menti szakaszán közel másfél kilométer hosszúságban egymást érik a különféle korú régészeti lelőhelyek, melyek közvetlenül az ártér szélén kezdődnek a völgy nyugati oldalán. Déli, Orci-patak menti szakaszát (Vadépusztai-mező 1) egy keskeny, 50-100 méter széles leletmentes sáv választja el az északi, a Vízválasztón található résztől, mely a Vadépusztai-mező 2 nevet kapta. A terepbejárás megfigyelései alapján feltételezett leletmentességet azután a geofizikai mérések és a feltárás is igazolták. A Vadépusztai-mező 2 lelőhely azonban a geofizikai mérések alapján - amit a feltárások is igazoltak - a terepbejáráson megfigyeltnél jóval északabbra nyúlt. A terepbejárások során még északabbra kerültek elő középkori leletek a felszínen (Gamás - Vadépuszta- Vízválasztó lelőhelynév alatt könyveltük el), azonban itt a próbafeltárás teljesen eredménytelen volt, nem igazolta régészeti lelőhely meglétét. Gamás - Vadépusztai-mező 1 Molnár István A Vadépusztai-mező 1 lelőhelyen a Kaposvári Múzeum munkatársai végezték a próbafeltárást. A lelőhely Gamás-Vadépusztától délre, Kisbabapusztától északra helyezkedik el, a megkutatott terület a jelenlegi főúttól keletre van. Egy keskeny erdősáv osztja ketté, amely közepén egy időszakos, kelet-nyugati vízfolyás árka található. Itt van a lelőhely legmélyebb pontja, valamint az ettől északra és délre lévő dombok magasabban lévő területeire terjed még ki. Az északi és a vízér környéki részen többféle korszak elszórt objektumait találtuk, míg a déli harmadban az objektumok sűrűbben jelentkeztek. A lelőhely kutatható részét délről az Orci-patakot kísérő mocsaras-vizenyős liget és erdő zárja le. A lelőhelyen több régészeti korszak nyomát is megtaláltuk. A legkorábbi időszakot a neolitikum képviseli, a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának gödrei a lelőhely északi részén elszórtan helyezkedtek el. Az objektumokban nagyobb mennyiségű kerámiatöredék volt, vastag hombárok mellett, vékonyfalú vonaldíszes edények darabjait is megtaláltuk. Rézkori objektumok - több gödör és két kemence - a lelőhely egész területén előfordulnak. Legalább egy gödör a Balaton-Lasinja-kultúrát képviseli, de döntően a Baden-kultúra időszakába tartoznak, leletanyagukból a szép mericék érdemelnek külön említést. A bronzkori Somogyvár-Vinkovci- kultúra gödrei és árkai a lelőhely déli és középső részén - vízfolyástól délre lévő területen és a vízfolyástól északra lévő terület déli részen - fordulnak elő. Bennük viszonylag bőséges leletanyag, a kerámiatöredékek (behúzott peremű tál, S profilú edény, kis füles fazék darabjai) orsógombok és megmunkált kőtöredékek is voltak. Ezen a területen kis számban késő bronzkori gödrök is előkerültek. A legfiatalabb objektumok - gödrök, kemencék és egy épület maradványa - Árpád-koriak, a lelőhely déli részén helyezkednek el. Az épületre rábontottunk, nagyjából 2><3 m alapterületűnek bizonyult, meghagyott agyagtömbbe vájt kemencéje az északkeleti sarkában volt, csak a közepéhez közel volt benne egy cölöplyuk.18 Gamás - Vadépusztai-mező 2 Tokai Zita Mária A lelőhely a Gamáshoz tartozó Vadépusztától délre, a 67. számú főút mindkét oldalán, az Orci-patak forrásvidékének területére lejtő enyhe dombhát keleti lankáján fekszik. A korábbi terepbejárások során itt intenzív középkori településnyomot észleltek, sok leletanyaggal és vakolatos téglatöredékekkel, valamint kevés késő neolit, a lengyeli kultúrához tartozó kerámiatöredéket. A lelőhelyen, illetve annak közvetlen közelében, 2015 nyarán, geofizikai kutatást végeztünk. A felmért terület déli felének középső részén néhány nagyméretű anomália csoportosulása volt megfigyelhető, amelyek épületként is értelmezhetőek. Ezek körül még további kisebb anomáliák mutatkoztak. A lelőhely északi részén is régészeti jelenségként azonosítható jelek sűrűsödése volt jellemző. A korábban ismert lelőhelytől északabbra további területeket felmérve, szintén egyértelműen iga- zolhatóak voltak az emberi megtelepedésre utaló nyomok. A felmérési kép északi részén egy nagyméretű, körárkos település képe rajzolódott ki. Ennek tanulsága alapján északi irányban az ismert lelőhely kiterjedése jóval nagyobb lett, szinte megduplázódott, és igen intenzív régészeti használatra utalt. Ezek hitelesítése a próbafeltárás feladata volt. A geofizikai kutatás mellett sekélyfúrást is végeztünk a terület talajviszonyainak, rétegzettségének vizsgálatához, mely 0-100 cm mélységig sárga homokréteget mutatott. A lelőhely feltárását október 8. - november 9. között végeztük.19 A mintegy 550 m hosszú lelőhelyen 1720 m2 nagyságúra terveztük a kutatást, melyre a geofizikai adatok alapján 20 (144-163. számú), különböző hosz- szúságú kutatóárkot jelöltünk ki. A terület legészakibb részen a fedettség hiánya, a többin pedig az intenzív fedettség miatt az árkok egy részét nem nyitottuk ki végig. Összesen 1225 m2 nagyságú területet humuszoltunk le, melyből 1051 m2 hozott pozitív eredményt. A régészeti próbafeltárás során itt összesen 182 jelenséget azonosítottunk, közülük 161 bizonyult régészeti korúnak. Az objektumokból kiemelkedően nagymennyiségű lelet18 Munkatársak: Németh Péter Gergely, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Cserép Tamás, Baksics Gábor, Papp Zoltán. A geodéziai felmérést Eke István (Forster K.) régész-térinformatikus végezte. 19 A próbafeltárás munkatársai: Tokai Zita Mária ásatásvezetö régész, Skriba-Nagy Mónika régész, Csuti Tamás, Skriba Pál, Spolár Erika és Vágusz Anina régésztechnikusok. A geodéziai felmérést Eke István régész-térinformatikus végezte.
