Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
262 HONTI ET AL... Mernye - Mernyeszentmiklós és Orci-patak között Skriba-Nagy Mónika - Tokai Zita Mária A lelőhely a 67-es számú főút munkálatait megelőző régészeti kutatások nyomán vált ismertté. Ez a Mernyéhez tartozó Mernyeszentmiklóstól keletre, a Felsőmocsoládra vezető műút északi oldalán, a település és az Orci-patak között, viszonylag lapos területen fekszik. Itt korábban semmilyen régészeti kutatás nem történt, mivel ez a terület művelés alá nem vont ártéri rét. 2015 nyarán geofizikai kutatást végzett itt a Forster Központ. A felmért területen nagyfokú recens szeny- nyezettség nehezítette a geofizikai értelmezést. Elsősorban a vizsgált terület középső részén lehetett megfigyelni elszórtan néhány lehetséges régészeti jelenségre utaló anomáliát. A geofizikai kutatás mellett sekélyfúrást is végeztünk a talajszerkezet vizsgálatára, mely a területen 30-40 cm vastagságban sötétbarna humuszréteget, alatta 60-70 cm vastagságban sárga agyagos homokréteget mutatott. A régészeti lelőhely próbafeltárása 2015. október 2-7. között zajlott.14 A geofizikai felmérés alapján a területre 7 kutatóárkot jelöltünk ki (54-60. sz.), összesen 440 m2 nagyságban. A humuszolás során végül 423 m2-nyi területet nyitottunk ki. Ennek során egyetlen árok bizonyult régészetileg pozitívnak, az 55. kutatóárok, melyben egy kemence és egy hozzá csatlakozó sötétszürke betöltésű jelenség foltja mutatkozott. Mindkettőre rábontattunk nyugati irányba, hogy a teljes kemence és a hozzá csatlakozó nagyméretű folt egésze is kibontakozzon előttünk. A jelenség egy négyzet alakú (340x310 cm), függőleges falú, félig földbemé- lyített épület (4. STR VII. t. 4.) lett, melyhez a keleti oldala közepén egy kerekded kemence csatlakozott (3. STR). Az épületben, középtájt elkülönült két gödör (5-6. STR) - egyik a kemence hamusgödre, illetve minden sarkában egy-egy cölöphely mélyedt le 35-45 cm mélyen (7-10. STR). A jelenségek átlag jelentkezési szintje 142,75 cm. Feltárásuk során viszonylag nagy mennyiségű kelta és római kori edénytöredék, kevesebb állatcsont, illetve téglatöredék került napvilágra. A kemence esetében egy kb. 6-8 cm vastag, kemény, jól követhető, átégett sütőfelületet figyeltünk meg, melynek nem volt kerámiaalapozása. A többi kutatóárok negatív eredményt hozott. A geofizikai felmérés eredményét hitelesítve a próbafeltárás során itt egy korábban ismeretlen lelőhelyet, egy római kori kelta „tanyát” találtunk. Mernye - Mernyeszentmiklós-Országúti-dűlő 2. Skriba-Nagy Mónika - Tokai Zita Mária A nagy kiterjedésű régészeti lelőhely a Mernyéhez tartozó Mernyeszentmiklós északi határában, a 67. számú út mindkét oldalán, az Orci-pataktól nyugatra, egy széles dombháton és annak keleti előterében fek14 A próbafeltárás munkatársai: Skriba-Nagy Mónika ásatásvezető régész, Tokai Zita Mária régész, Vágusz Anina és Skriba Pál régésztechnikusok. A geodéziai felmérést Eke István régész-tér- informatikus végezte. szik. A korábbi terepbejárási adatok alapján az átlagos intenzitású őskori (neolit, rézkori, bronzkori) és római kori, valamint intenzív középkori telep a 67. számú főút nyugati oldalára korlátozódott, a műúttól keletre nem lehetett terepet járni, mivel itt a terület nagy része gazos rét. 2015 nyarán a Forster Központ a korábban azonosított régészeti lelőhelytől keletre, a 67. számú út keleti oldalán végzett geofizikai felmérést, melynek eredményei jelezték, hogy a régészeti lelőhely az út- beruházás területére is kiterjed. A lelőhely északi részén lehetett nagyszámban régészeti jelenségre, illetve lehetséges régészeti jelenségre utaló anomáliákat azonosítani, ettől délebbre már jóval ritkábbak voltak a jelek, de nem volt üres felület. A terület közepén négy különböző irányú ismeretlen árok vonala is kirajzolódott. A geofizikai kutatás mellett sekélyfúrást is végeztünk a talajszerkezet vizsgálatára, mely a területen 50-80cm vastagságban sötétbarna mészlepedékes humuszos homokot, alatta 50-80 cm vastagságban sárga homokréteget mutat. A próbafeltárást 2015. október 6-26. között végeztük el.15 * A geofizikai adatok alapján 21 kutatóárkot (71- 91. számú) jelöltünk ki. A67. számú főút nyugati oldalán négy kutatóárkot (81-84. számú) nem lehetett megközelíteni (260 m2), így ezek kimaradtak a feltárásból. A többi, a 67. számú főút keleti oldalán levő szondák (75-91. számú) humuszolása során a következő rétegződést tapasztaltuk: a 20-40 cm vastag barna színű humuszréteg (1. STR) alatt található egy kevert, humuszos, kissé agyagos réteg (2. STR), amely vastagsága 20-150 cm között váltakozik, és ez alatt jelentkezik a löszös-agyagos altalaj. A kutatóárkok humuszolása és a feltárás közötti időszakban a több napig tartó esőzés következtében a kutatóárkok egy része feltárhatatlan- ná vált, megállt bennük a talajvíz, oldaluk erőteljesen omladozott. Közülük néhány (153 m2) a humuszolás során pozitívnak bizonyult (71/B, 78/B, 80, 86, 87. kutatóárok), de az omlásveszély miatt nem lehetett feltárni. Ezek visszatemetésre kerültek. A pozitív, feltárható kutatóárkokban 2015. október 21. és 26 között összesen 15 régészeti jelenséget, zömében nagyobb méretű gödröket és árkokat, és egy cölöphelyet bontottunk ki és dokumentáltunk le. Ezek átlagos jelentkezési szintje 120 cm, mélységük 12-160 cm között váltakozik. A feltárt jelenségekből nagyobb mennyiségű kerámiaanyag került napvilágra, melyek nagy része a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájához köthető. Ezeken kívül néhány, őskori, pontosabban nem meghatározható objektumot, valamint 3 középkori jelenséget is azonosítottunk. A próbafeltárásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a lelőhely kiterjedése a korábban ismerteknél nagyobb, keleti és északkeleti irányban megnőtt, a 67. számú út keleti oldalára is áthúzódik. 15 A próbafeltárás munkatársai: Skriba-Nagy Mónika ásatásvezető régész, Tokai Zita Mária régész, Vágusz Anina és Skriba Pál régésztechnikusok. A geodéziai felmérést Eke István régész-tér- informatikus végezte.
