Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2012-2015 KÖZÖTT 257 Az avar kori objektumokon kívül néhány kerámiatöredék alapján késő középkorinak meghatározható árok részlete (2466. objektum) került feltárásra, mely feltehetően a Templomtól délre lelőhelynéven ismert késő középkori településhez tartozhat. Az 1998-ban abbamaradt, nagy kiterjedésű, jelentős avar temető feltárását - a 2008. évi építkezést megelőző ásatás után - 2015-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke folytatja, a Zamárdi Önkormányzattal és a kaposvári Rippl-Ró- nai Múzeummal kötött kutatási együttműködés alapján. A tanásatás keretében folyó kutatási program a Zamárdi Önkormányzat támogatásával, civil kezdeményezésre (Civil Régészeti Alap és Avar Kori Életmódrekonstrukciós és Kulturális Alapítvány) indult, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke és az isztambul Egyetem Turkológiái Kutatóintézetének közös kutatási projektje. A feltáráson Gulyás Bence, Czuppon Tamás, Szabó Géza régészek, Ambrus Edit grafikus, Marcsik Antónia, Molnár Erika és Spekker Olga antropológusok, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói mellett, lengyel, orosz, tatár és udmurt hallgatók vettek részt. Projektekhez kapcsolódó megelőző feltárások 67. számú főút elkerülő szakaszai építése és burkolat megerősítése A projekt előzményei és leírása Tokai Zita Mária Kaposvárt a Balatonnal összekötő, észak-déli irányú, 67. számú főút fejlesztése 2014-2015-ben ismét előtérbe került. A korábban elkészült Kaposfüred és Látrány elkerülök közötti 33 km hosszú, 45+912,13 - 78+850,64 kmsz közötti tervezési szakaszt 9 részre osztották. A vizsgálat a Somogyaszaló, Mernye, Mernyeszentmiklós, Vadépuszta, Somogybabod elkerülő utak és az azok közötti szakaszok 11,5 t-s burkolat megerősítéséhez kapcsolódó, 2x1 sávra bővítést tartalmazza. Ezt két egymással párhuzamosan futó projektként kezelte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.: az egyik a településeket elkerülő szakaszokat tartalmazza, melyek új nyomvonalon fognak haladni (I., III., V., VII. és IX. szakaszok), a másik projekt a köztük levő 67. számú főút 11,5 t-s burkolat megerősítését érintő II., IV., VI. és Vili. szakaszokat. A vizsgálat alá vont terület örökségvédelmi hatástanulmányát a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának Rippl-Rónai Múzeuma készítette, a vonatkozó területek terepbejárásával a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából 2009-ben.10 E hatástanulmány a nyomvonal melletti területeket és a településeket keletről elkerülő szakaszokat vizsgálta. 10 67. sz. főút Somogytúr-Kaposvár-Kaposfüred (46+741-78+851 km szelvények) közötti szakasz. Örökségvédelmi hatástanulmány. Kaposvár, 2009. Készítette: Honti Szilvia és Molnár István (Rippl-Rónai Múzeum). 2014-ben az Út-Teszt Kft. az Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központtól (továbbiakban MNM NŐK) Előzetes Régészeti Dokumentációt (továbbiakban ÉRD) rendelt meg a 67. sz. és 61. sz. főút (távlati M9) és az M7 autópálya közötti szakaszra.11 Mivel a Múzeum által készített örökségvédelmi hatástanulmányban vizsgált nyomvonal jelentős hosszon megegyezett ezzel, így az adatgyűjtést és a terepbejárást is csak az újonnan kijelölt 19 km hosszú szakaszra terjesztettük ki. Ez az ÉRD a településeket nyugatról elkerülő szakaszokat, valamint az I. szakasz két új nyomvonalváltozatát vizsgálta. 2014-ben a IX., Somogybabod elkerülő szakaszon az MNM NŐK 3 lelőhelyen már elvégezte a szükséges próbafeltárásokat. Az I., Somogyaszaló elkerülő szakasz, 2015-ben még tervezés alatt állt. így ezen szakaszok nem képezték jelen projekt részét. A vizsgált terület természetföldrajzi szempontból két kistáj, Nyugat-Külső-Somogy és Dél-Külső-Somogy területére terjed ki. Nyugat-Külső-Somogy kistájat domborzati szempontból meridionális völgyekkel közrefogott, észak-déli irányú hátak rendszere jellemzi. Déli részén a közepes hajlásszögű, lejtőpihenőkkel is tagolt, talajerózióval sok helyen sújtott lejtők vannak túlsúlyban. Kedvező domborzati adottság, hogy a hátak kelet-nyugati irányban lépcsős elrendezésűek. A magasabb központi tetőszinteket alacsonyabb peremi lejtős félsíkok, völgyvállak kísérik. A völgyvállak a dombhátak közötti meridionális völgyeknek igen jellegzetes térszíni alakzatai. A völgyek további sajátosságai a völgyi vízválasztók, amelyek északi és déli kettős lefolyást eredményeznek. Dél-Külső-Somogy kistájat domborzati szempontból sokkal egyhangúbb térfelszín jellemzi. A dél-külső-somogyi löszfelszínnek nevezett, átlag 130-160 tszf-i magasságú síkot északról határolja Nyugat-Külső-Somogy. A kistáj jellegzetes formái az egymással párhuzamosan lefutó, lapos völgyek és a köztes, viszonylag sík, teraszokra emlékeztető alacsony löszhátak. Az érintett szakaszok a Tetves-patak és az Orci- patak völgyében, illetve azok nyugati partján húzódó domboldalakon fognak futni. A két patak vízválasztója Gamás és Felsőmocsolád között, Vadépuszta térségében húzódik. A Tetves-patak dél-északi folyásirányú, mely Balatonlellétől keletre torkollik a Balatonba. Felső szakasza erősen szabdalt, vízmosásokkal tarkított, míg az alsó szakasza síkvidékinek mondható. A Tetves völgyének egyenes szerkezeti folytatása az Orci-patak völgye. Ez észak-déli folyásirányú, mely Taszárnál torkollik a Kapósba. 2015 elején eldőlt, hogy melyik települést milyen irányból fogja elkerülni a 67. számú főút, így megindult a projekt által érintett régészeti lelőhelyek próbafeltárásainak előkészítése. Ezért 2015. június 15-18. és június 29 - július 14. között régészeti célú geofizikai kutatást végzett a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (továbbiakban 11 A 67. sz. és 61. sz. főút (távlati M9) és az M7 autópálya közötti szakasza, valamint az I. tervezési szakasz (Somogyaszaló elkerülő út) fejlesztése. Előzetes régészeti dokumentáció. Szombathely, 2014. Készítette: Tokai Zita Mária (MNM NŐK).
