Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
254 HONTI ET AL... 5. ábra. Szőkedencs - Temető, a templom elméleti rekonstrukciós rajza (Nyári Zsolt rajza) A feltárás eredményei alapján az épület több periódusát valószínűsíthetjük. Első lépésben - feltehetően valamikor a 12-13. században - egy félköríves szen- télyzáródású, NyDNy - KÉK-i tájolású templom épült (4-5. ábra). Alaprajza nem egészen szabályos, az É-i részen mintha jobban kiszélesedne, de a fa gyökérzete miatt ez a rész nem volt rendesen kutatható. A sekrestye fala is itt indult. Sajnos, főleg az alapokat találtuk meg. Mindössze a hajó ÉNy-i sarkánál maradt 2-3, a DNy-i saroknál és a D-i falon 1 téglasor a felmenő falból is. A hajó alapozása téglasorokból és közéjük döngölt agyagból állt. Az alap 120-140 cm széles volt, nagyjából 130 cm, (7-8 téglasor) mélyen maradt meg. 14-15x30x5-6 cm nagyságú téglákkal alapozták. A széleken egész, szabályos hosszanti helyzetű, a sorok közepén töredékes, szabálytalan helyzetű téglákat használtak. A téglasorok közé agyagot döngöltek, ez 4-8 cm vastag. Az ÉNy-i sarkánál érzékelhető volt egy vékony meszes réteg az alapozás tetején a falak alatt. A habarcsba rakott téglából készült felmenő falak megtalált maradványai az alapozás széléig értek, 120-130 cm szélesek voltak. Tégláik hasonlóak, mint az alapban. A két ásatási évad eredményei alapján a templom külső mérete 10,2x7,2 méter, a belső átmérője 7,6x4,6 körül lehetett. Feltehetően valamivel később az épülethez egy téglalap alaprajzú, 2,5x4,1 méteres külső, nagyjából 1,3x2,5 méteres belső átmérőjű nyugati tornyot emeltek, melynek keleti falát a templom nyugati fala alkotta (II. t. 4.). Atorony alapozása hasonló, mint a hajóé, 120-130 cm széles. A téglák hasonló méretűek, mint a hajó alapozásánál, de szabályosabban, szorosabban állnak. Az alapozás 110 cm mélységű. Egy kb. 10 cm-es, kissé téglatörmelékes agyagréteg felett volt 9 sor agyagba rakott tégla. Atorony déli fala alatt kevertebb a talaj, és nem az altalajra rakták az alapozást. Csontokat - amennyire alá tudtunk bontani - nem találtunk az egyenes falú beásás betöltésében, de feltehetően sír lehetett. Mindez arra utalhat, hogy feltehetően egy valamivel későbbi fázisban, és nem a templom többi részével együtt épülhetett a torony. Később - feltehetően a 14-15. században - a hajó É-i falához egy sekrestye épült. 2010-ben a K-i falának indulását, majd 2012-ben a Ny-i falát is megtaláltuk, utóbbi viszonylag magasan, 6 téglasornyira maradt meg. Sajnos a helyiség belseje a fa gyökérzete miatt nem volt kibontható. A Ny-i fal 3,9-4 m hosszúnak bizonyult, így egy nagyjából 4x5 m-es, téglalap alaprajzú épületrészre gondolhatunk. Az alap 90 cm, a felmenő fal kissé keskenyebb, 70 cm széles volt. A sekrestye alapozásában 40 cm-es agyagréteg felett 7 sor habarcsba rakott tégla volt, majd a felmenő fal
