Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Molnár István: Török-kori temetőrészlet Kaposváron
TÖRÖK KORI TEMETŐRÉSZLET KAPOSVÁRON 241 külső vár területén és a vár mellett is rác telepek jöttek létre.37 A vár mindössze a 15 éves háború alatt állt ki egy keresztény ostromot, a nagyobb hadmozdulatok elkerülték, így a környezetében élő jelentős balkáni népesség élete viszonylag nyugodtan, nagyobb zökkenők nélkül folyhatott,38 a temető akár hosszabb ideig működhetett. A területtől 2,5-3 km-re délkeletre a várrá alakított szentjakabi bencés apátságot 1555-ben a törökök szintén elfoglalták majd maguk is erősségként használták. Ugyanakkor a temetőnkhöz közeli rác telepekkel kapcsolatos források jóval későbbiek. Rácivánt 1633-ban említik, együtt a később Rácszigetnek nevezett Szigettel és Apátival. Utóbbit 1672-ben rác faluként sorolják, csakúgy, ahogy az ekkor feltűnő Toponárt és több másik települést (Kis és Nagy Csigó, Egres és Kislak puszta Nizar aga malmával).39 A források alapján elképzelhető, hogy csak a 17. században érkezett a temetőt használó balkáni népesség a területre, ugyanakkor a kevés írott forrás miatt egy korábbi betelepülést sem zárhatunk ki. Mindenesetre már 16. század végéről vannak adatok a környéket érintő nagyobb arányú szerb népmozgásra.40 Az is megállapítható, hogy lelőhelyünkhöz közel szinte egy tömbben, több egymás melletti helységben laktak földművelő rácok a 17. században. A visszafoglaló háborúk során és az azt követő évtizedekben Kaposvár térségében kicserélődött a népesség.41 Bár Kaposvárott a visszafoglalás utáni 37 Szakály 1975. 115-116. 38 Szakály 1975. 109-127. 39 Tímár 2016. 102, 234, 241,271. 40 Szakály 1975. 116. 41 Hoss 1948. 17-18., Bácskai 1975. 139., Tímár 2016. 147. években is említettek rácokat,42 az egykori temető kapcsán említett településeket, így a később majd újratelepülő Toponárt is, legfeljebb pusztaként említik.43 Egy 1702-es forrásból arról értesülünk, hogy a kaposvári katonák, hajdúk Zarány, Toponár, Fészerlak, Apáti és Csigod pusztáit művelik.44 Ez nagyjából (talán Zarany kivételével) a korábban említett rácok által betelepített vidék, így ekkor már megszűnt az itteni falvak élete. Ha kis számban meg is maradhattak és a környékbeli rácokba olvadhattak az egykori balkáni betelepülők leszármazottai, a 17. századi településrendszer már felszámolódott és már nem használták a temetőt sem. A domb a 18. század második felére már biztosan mezőgazdasági területté vált, nincs adatunk a környéken temetkező népességre. Összefoglalás A tanulmányomban bemutatott temetőrészlet jellege, a temetkezési szokások és a leletanyag alapján a török megszállása alatt betelepülő délszlávokhoz kapcsolható. Kaposvártól északnyugatra, az elpusztult magyar falvak helyére egy tömbben érkező rácokról eddig jórészt írott forrásokból szerezhettünk információkat, így a temetőrészlet néhány sírjával is fontos régészeti forrása a korszaknak. A megfigyelhető különleges temetkezési szokások (láb alatt patkóval, ülve eltemetés illetve hegyes tárgyak sírba helyezése) a korabeli hitvilágról szolgáltatnak információkat. 42 Szakály 1975. 99. jegyzet, Hoss 1948. 17-18. 43 Tímár2016. 103, 271. 44 Hoss 1948. 18. Irodalom Bácskai V. 1975: A város és társadalma a XVIII. században (1720-1828). In.: Kanyar J. (Szerk.) Kaposvár. Kaposvár. 1975. 139-179. Berze Nagy J. 1957: Magyar Népmesetípusok l-ll. Pécs 1955. Fekete Cs, Honti Sz., Horváth R, Jankovich B. D., Korom A és Költö L. 2005: Terepbejárások Somogy megyében 1994-2004. In.: Régészeti kutatások Magyarországon 2004. Gaál A. 1982: A Dombóvár-békatói 16-17. századi temető. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1979-1980. 133-124. Gallina Zs. 2004: Fonyód-Bézsenypuszta (M7/S-33. lelőhely) In.: Honti et al: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002-2003) előzetes jelentés 34- 40. Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004.) 3-70. Hatházi G. 2004: A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. Opuscula Hungarica V. (Szerk.: Simonyi E.) Budapest, 2004. Hoss J. 1948: A kaposvári plébánia története. A Veszprémi Egyházmegye múltjából 12. Veszprém 1948. Korek J. 1994: A Zombor-bükkszállási 17. századi temető sírleletei. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1989/90. 181-202. Lazár S. 1999: Török kori temető Esztergom-Szentkirályon. Komá- rom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1999.) 307-324. Magyar K. 1988: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. Somogyi Almanach 45-49. szám. Kaposvár 1988. Mithay S. 1985: A Győr-gabonavásártéri 16-17. századi temető. Communicationes Archeologicae Hungáriáé 1985. 185-198. Somogyi K. 2000: Előzetes jelentés a Kaposvár - 61-es út elkerülő szakasz 1. számú lelőhelyén végzett feltárásról. Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000) 245-250. Szabó G. 2007: Szabó Géza. Föld felett föld alatt. Dombóvár 2007. Szabó K. 1938: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historia III. 1938. Szakály F. 1975: Kaposvár a török időkben. In. Kanyar J. (Szerk.) Kaposvár. Kaposvár. 1975. 93-138. V. Székely Gy. 1987: Középkori templom és temető feltárása Nyárlőrincen. In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében 1986. Kecskemét 1987. 81-86. Tímár P. 2016: A Győr nembeli Szerdahelyi család története, birtokai és okmánytára. Szeged. 2016. Wicker E. és Kőhegyi M. 2002: A katymári XVI-XVII. századi rác temető. Cumania 21. Kecskemét. 99-136. Wicker E. 2008: Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét. 2008.
